SIPOS IMRE, DR.
SIPOS IMRE, DR.
SIPOS IMRE, DR. (FKgP 33 tagú képviselőcsoport): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kötődve a szövetkezeti törvényhez tett hozzászólásomhoz, ismét azzal kezdeném, hogy módosító javaslatom nagy részét szövetkezeti vezetőkkel, valamint a szövetkezeti tagsággal történő konzultáció alapján tettem meg. Ismét a törvényjavaslat hiányosságainak kiküszöbölésével szeretnék módosító javaslataimban hozzájárulni egy minden igényt kielégítő, a jövő tagságának az igényeihez alkalmazkodó átmeneti törvény meghozatalához.
A 7. § (1) bekezdése régi igényt próbált kielégíteni, és módosító javaslatom arra irányult, hogy azokat, akik becsületes munkával 15–20, esetleg több évet dolgoztak egy adott szövetkezetben, ne legyenek kizárhatók a vagyonnevesítésből, mert személyes problémák miatt és egyéb más módon kényszerültek a szövetkezetet elhagyni, vagy esetleg saját jószántukból, bár azt hiszem, ez a kevesebb létszám, inkább az erőszakos eltávolítások vannak többségben; akik ezen paragrafus hatálya alatt nem lennének részesei a nevesítésnek.
A módosító javaslatom arra irányult, hogy a törvényjavaslat által 1987. december 31 után akik tsz-tagok, azok minden megkötés nélkül legyenek jogosultak a vagyon nevesítésére. Azóta megegyezés történt a pénzügyi tárcával, és csak utalni kívánnék, hogy 10. § (1) bekezdésére irányuló módosító javaslatom az illeték ingyenességét próbálja biztosítani úgy a kárpótlandó volt tulajdonosok, illetve örököseik részére, de nem kevésbé a tagi tulajdonnal rendelkező és új területen földdel rendelkező résztulajdonosok részére is.
Erre különben demokrata fórumbeli képviselőtársaim csatlakozó módosító indítványt adtak be, amivel a magam részéről nagyon egyetértek, mert méltánytalanság volna kizárólag a kárpótlandó volt tulajdonosok illetékmentességét garantálni a részarány-tulajdonosokkal szemben.
A földek kijelölésének a törvényességi felügyeletét úgynevezett fórum – már Szabó Lajos képviselőtársam is említette – rendezné. Módosító javaslatomban egy kompromisszumos megoldást javasolnék a tisztelt Háznak elfogadásra. Ugyanis az eredeti törvényjavaslat 3-tól 11 főt rendel és biztosít a kárpótlandó tulajdonosok megbízottjaként a fórumba, illetve a bizottságba delegálni. Énszerintem ez nagy létszám, és tulajdonképpen ennek a bizottságnak bizonyos mértékig paritásos, tehát részarányos alapon kell konszenzusra jutnia a földterületek kijelölésével kapcsolatban. Véleményem szerint sokkal jobb, hogyha kevesebb embernek kell dönteni igazságosan, hamarabb lehet egyezségre jutni. Tehát én azt javasolom, hogy a részarány-tulajdonosok képviselője, a kárpótlandók képviselői közül maximum 3 fő, az önkormányzat képviselője és egy a szövetkezet képviselője közül alkossa ezt a bizottságot, amely el fogja dönteni azt a sokrétű követelményt, amelyet a szövetkezeti törvény, az átmeneti törvény, illetve a kárpótlási törvény a földterületek kijelölésével kapcsolatban szab.
Szövetkezeti vezetők véleményét tolmácsolom akkor, amikor nagyon aggályosnak látják, hogy ez a sokrétű követelmény egyazon területen bizonyos földterületek kijelölésénél érvényesíthető. Gondolok itt arra, hogy egyezzen meg az átlagos aranykorona-értékkel, a lehető legközelebb legyen a károsultak lakóhelyéhez, de a megfelelő meliorációs munkák továbbvihetők legyenek, és így tovább. Tehát ez mind nagyon sok követelmény, amelyet egy és ugyanazon terület kijelölésekor végre kell hajtani és figyelembe kell venni. Tehát ennek a bizottságnak a munkája igen nagy körültekintést igényel. Azt hiszem, hogyha négy-öt fővel képviselik magukat a bizottságok egy-egy önkormányzat területén, akkor talán jobban és könnyebben tudnak konszenzusra jutni.
Az átmeneti törvény 2. § (3) bekezdését szeretném módosító javaslatommal olyan módon korrigálni – és kérem a tisztelt Ház támogatását –, amely szerint, ugye 1992. december 31-ig van az átmeneti törvény hatálya mezőgazdasági és ipari szövetkezetek esetében. Én azt hiszem, hogy azok a szövetkezetek, amelyek az átalakulási procedurában elöljárnak, és hamarabb meghozták a vagyonnevesítést, illetve az átalakulást, azok ezen közgyűlés határozata után, átalakulásuk és vagyonnevesítésük után kizárólagosan a szövetkezeti törvény hatálya alá tartozzanak. (Közbeszólás jobbról.)
De nem 1992. december 31-ig. Ez a végső határidő. Tehát akik átalakultak, azok után a szövetkezeti törvény szerint ne lehessen ebbe belekötni, további földet kivenni vagy oda becsatlakozni.
Végezetül a 39. § (1) bekezdését oly módon szeretném módosíttatni, amely szerint a szövetkezet hitelezőinek ne a hozzájárulása legyen szükséges a vagyonértékeléshez és a vagyoncsoportosításhoz, hanem csak véleményezése. Tudniillik egy lehetetlen helyzet alakulna ki, hogyha teljesen kívülállók, mint hitelezők, beleszólhatnának érdemlegesen a szövetkezet vagyonértékelésébe. Én azt hiszem, mindenképpen indokolatlan lenne ez, és én úgy gondolom, hogy a szövetkezetnek saját döntési jogának kell lenni. A hitelezők a legjobb megoldás megkeresésében és megtalálásában véleményezési joggal rendelkezhetnek, de egyébként nem indokolt ezt náluk tovább fokozni.
Én köszönöm szépen, ennyit szerettem volna, és kérem a tisztelt Ház támogatását. (Taps.)
