LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Az átmeneti törvény végeláthatatlan bizottsági vitáiban bebizonyosodott, hogy a Kormány és a koalíciós pártok koncepciója alapvető kérdésekben különböző. Az egyeztetés hosszú időt vesz igénybe, hogy a rétesként nyújtogatott stop-törvény rohammunkára kényszeríti a képviselőket, a Parlamentet.
Ez a két törvény alaposabb előkészítést érdemelt volna. Módosításainkban azt javasoljuk, hogy a szövetkezeti vagyon nevesítéséről a szövetkezeti tagok a közgyűlésen dönthessenek, és a tag üzletrészének nagyságát maguk határozhassák meg, figyelembe véve a tagoknak a vagyon létrehozásában és gyarapításában való közreműködését, különösen tagsági viszonyuk időtartama, személyes közreműködésük súlya és aránya, vagyoni hozzájárulásuk mértéke és a korábbi jogszabályok szerint szerzett szövetkezeti üzletrész, vagyonrész alapján.
Nem értünk egyet azokkal, akik a szövetkezeti tagok helyett a törvényben kívánnak erről rendelkezni különféle kiókumlált központi szempontok alapján.
A nevesítésnél nagyon fontos számunkra, hogy a fiatalok, a mezőgazdaságban ma dolgozók is megkapják az őket megillető jogokat és a részt a közös gazdaságból.
A termőföldre vonatkozó sajátos szabályok is az átmeneti törvényben kerülnek meghatározásra, holott ezeknek semmi közük sincs a szövetkezeti törvényekhez. Csupán a kárpótlási törvény végrehajtási rendelkezéseit tartalmazzák, mégis meg kell tárgyalnunk, hiszen ebben a nagy év végi kapkodásban nincsen remény arra, hogy egy külön törvény szülessék e fontos kérdésben, enélkül pedig a kárpótlás végrehajtása késedelmet szenvedne.
A termőfölddel kapcsolatban arra törekedtünk, hogy ne csupán a jogosultak, hanem a szövetkezeti tagok, az alapítók, a mindenkori földtulajdonosok jogai se szenvedjenek csorbát a kárpótlási törvény során. Úgy tűnik, reménytelen az a törekvésünk, hogy a kárpótlásra jogosultaknak az a nagy többsége, amelyik szövetkezeti művelésre szeretné bízni visszaszerzett földjét, nagyüzemi művelésre alkalmas, elkülönített táblákban kapja azt meg. A kiparcellázás nagy állami költséggel újabb 10-15 éves földrendezések, táblásítások alapját teremti meg. Ezeket a károkat a már nagyon hiányzó földtörvényben még keményebb vitákban kell majd megpróbálnunk – ha egyáltalán lehet – helyrehozni.
Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a kárpótlási földek kijelölésének ellenőrzése céljából alakuló helyi érdekegyeztető fórumokban ne csupán a jogosultak, hanem a földtulajdonnal rendelkező szövetkezeti tagok és föld nélküli szövetkezeti tagok jogai is kellő védelmet kapjanak. Ezért azt javasoltuk, hogy a jogosultak, az önkormányzat képviselői és a szövetkezeti tagok azonos arányban vegyenek részt a fórum munkájában. Érthetetlen, hogy e javaslatunkat a kormányzó pártok képviselői nem támogatják.
Alapvető ellentétek alakultak ki a szervezeti változások tárgyalása kapcsán. A legszélsőségesebb álláspont – MDF-es képviselőtől származott – az volt, hogy akár egy kilépni kívánó szövetkezeti tag is elérhesse, hogy a szövetkezet vagyonát elárverezzék, ha a közgyűlésen a vagyon megosztásáról számára kedvezőtlen döntés születnék. A szocialista képviselők ezt a koncepciót nem fogadhatják el azért, mert a szövetkezeti tagok többségének sajnos nincs pénze arra, hogy a közös vagyonból vásároljon részt magának, és nem engedhető meg az sem, hogy a megélhetését, a munkahelyét jelentő termelőeszközökből, a tsz-ből egyszerűen kivásárolhassák.
Mi olyan szabályozást tartunk elfogadhatónak, amely lehetővé teszi, hogy ha a tagok egy csoportja, különösen a sok faluból összevert nagy szövetkezetek tagjai külön kívánnak boldogulni, akkor a szövetkezetek működőképességének fenntartása mellett békében elválhassanak, de ez a változás ne hozza kiszolgáltatott helyzetbe a kevés vagyonnal, pénzzel nem rendelkező tagokat, nyugdíjasokat se. A szétválás, a kiválás igazságos vagyonmegosztással járjon és ne kivásárlással! Nem értünk egyet a sok pénzbe kerülő vagyonértékelések előírásával sem, és csak végső soron, a megegyezés teljes hiánya esetén tartjuk megengedhetőnek a bírósági ítélet kikényszerítését.
Tisztelt Országgyűlés! Mi, a szocialista frakció tagjai nagyon fontosnak tartjuk, hogy a mezőgazdaságban, a szövetkezetekben a bizonytalanság szűnjék meg, a hiányzó törvények mihamarabb szülessenek meg, de a több ponton még mindig meglevő, jelentős nézetkülönbségek miatt csak a módosító javaslataink sorsának ismeretében dönthetünk e törvények elfogadásának támogatásáról vagy ellenszavazatunkról. Sajnos, mérlegelendő számunkra az is, mi okoz nagyobb kárt: ha egy nem túl jó törvény születik, vagy ha tovább tart a bizonytalanság. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
