GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ)
GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ)
GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ) Nagyon köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Azért örülök annak, hogy Gergátz Elemér miniszter úr fölszólalt, mert így nekem nem kell néhány dologra reagálnom. Azt gondolom ugyanis, hogy van néhány ügy, amelyik hogy ha megemlítésre kerül a Házban, és azzal nem értek egyet, akkor arra feltétlenül reagálni kell. Így például nem kell arra most reagálnom, hogy a földtulajdonlás esetében a magántulajdon túlhangsúlyozása miért nem hasznos, mennyiben nem egyeztethető ez össze a tőke szabad mozgásának az Európai Közösség által lefektett elveivel, illetve mennyiben nem egyezik a Kereszténydemokrata Néppárt által korábban képviselt pártprogrammal, miszerint ők a szövetkezeti földtulajdont önkormányzati tulajdonba akarták adni.
Csupán a szövetkezeti törvényhez benyújtott néhány módosító javaslatomról fogok ezért beszélni: összesen három darabról, amelyeket a bizottságok nem támogattak, illetve más pártok által benyújtott, illetve más pártok képviselői által benyújtott módosító javaslatokról fogok beszélni. Remélem, ezt sikerül majd röviden megtennem.
Az egyik módosító javaslatomban azt javasoltam, hogy abban az esetben, hogyha a szövetkezeti üzletrészjegy – illetve részjegytőke összegének, együttes összegének több mint 10%-át a szövetkezet gazdasági társaságba kívánja bevinni, akkor ebben az esetben feltétlenül a szövetkezet vezetésének ki kelljen kérni a szövetkezet közgyűlésének a véleményét.
Ezt azért tartom egy nagyon fontos javaslatnak, mert garanciát jelenthetne arra vonatkozóan, hogy a szövetkezeti vezetés nem tudja a szövetkezet vagyonának egy nagyon jelentős hányadát úgy bevinni gazdasági társaságba, hogy erről korábban nem vitatkoztak a közgyűlésen, hogy erről korábban a közgyűlésen a tagok ne nyilváníthattak volna véleményt. Én ezt egy garanciális szabálynak tartom.
De ugyanakkor belátom azt, hogy néha a gazdasági élet által megkövetelt gyors döntések ezt nagyon nehezen tehetik lehetővé. De itt több szövetkezet esetében elképzelhetőnek tartom, hogy 100 millió forintról van szó.
Én ezért arra kérem az Országgyűlést, hogy majd a szavazáskor ezt a módosító javaslatomat feltétlenül támogatni szíveskedjék.
Egyébként ebbéli véleményem nagyon sok kormánypárti képviselőével is megegyezett, és a bizottságban elsősorban, illetve nagyon sok, más pártokhoz tartozó ellenzéki képviselőnek a "nem" szavazata eredményezte azt, hogy ez a módosító javaslatom a gazdasági bizottságban nem kapta meg a többséget.
Egy másik módosító javaslatomban azt javasolom, hogy a közgyűlés összehívása helyett az írásbeli szavazásra csak akkor kerüljön sor, ha erre feltétlenül szükség van, és ezt a tagok is elfogadják.
Ezért egy olyan módosító javaslatot nyújtottam be, amelyik azt célozza, hogyha írásbeli szavazásra kerül a sor a közgyűlés helyett, akkor az írásbeli szavazásról szóló értesítőben feltétlenül föl kell hívni a figyelmét arra a tagoknak, hogy abban az esetben, hogyha a tagok 5%-a tiltakozik az adott kérdésben az írásbeli szavazás ellen, össze kelljen hívni a közgyűlést.
Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat arról, hogy ez a szabály a társaságokról szóló törvényben is megtalálható, pedig ugye, a társaságok esetében a társaságban részt vevő személyek, például a részvényesek – gondoljunk a kisrészvényesekre – egzisztenciálisan sokkal kevésbé függnek az adott társaságtól, mint a szövetkezet esetében.
Ezért indokolt, hogy ez a garanciális szabály a szövetkezetek esetében is bekerüljön a törvénybe.
Én úgy gondolom, hogy például nagyon nem lenne helyes, hogyha a szövetkezeteknél – mondjuk – a szövetkezet vezetőségének a tekintetében vagy akár az előbb említett esetben írásban lehetne szavazni.
Az írásbeli szavazással az is a probléma: ha írásbeli szavazással döntenek el egy kérdést, akkor a tagoknak nem nyílik lehetőségük arra, hogy a szövetkezet közgyűlése előtt az adott kérdést megbeszéljék, illetve mindenki tudja itt – az egyik kormánypárti képviselő ezt különösen jól tudja –, hogy a kérdések megfogalmazásával mintegy el lehet dönteni azt, hogy milyen választ lehet adni arra a kérdésre. Tehát ha ilyen garancia nélkül kerül elfogadásra ez a törvény, akkor a törvénynek ez a része nagyon sok visszaélésre ad majd lehetőséget. Ezt kívánja a módosító javaslatom kiküszöbölni.
Nagyon sajnálom, hogy nem Tellér Gyula után kaptam szót, ugyanis akkor rögtön csatlakozni tudtam volna ahhoz, amit ő elmondott a szövetkezetek és a tőkéstársaságok közötti különbségről.
A gazdasági bizottság és más bizottságok is elfogadták a 4. § új (2) bekezdésére benyújtott módosító javaslatomat, amely azt célozta, hogy a szövetkezetben a jogi személyiségű tagok száma ne haladhassa meg a természetes jogi személyiségű tagoknak a számát. Ezzel egy nagyon nagy lépést tettünk abba az irányba, hogy a gazdasági társaságok és szövetkezetek közötti különbséget valós különbséggé tudjuk tenni.
Ugyanakkor van egy másik módosító javaslatom, amelyik – szerintem – hasonlóan fontos lenne, hogy bekerüljön a törvénybe, viszont a gazdasági bizottság nem támogatta. Ez a módosító javaslat azt célozza, hogy mindazok a szövetkezetek, amelyeknek vagyona több mint 50%-a gazdasági társaságokban van, kötelezően alakuljanak át gazdasági társasággá.
Ennek a módosító javaslatnak az elvetése azt eredményezhetné, hogy egy szövetkezet szövetkezetként működhetne akkor is, hogy ha a vagyonának – mondjuk – 99%-át egy gazdasági társaságban működteti.
Azt hiszem, hogy az ilyen szövetkezet nagyon nagy jóindulattal nevezhető csak szövetkezetnek.
A szövetkezetekről szóló általános törvény kilátásba helyezi azt, hogy az állam – különböző adókedvezményekkel és dotációkkal – segíteni fogja a szövetkezeteket. Én ezt egy nagyon hasznos és jó szabálynak tartom, hiszen a szövetkezetek a kisegzisztenciák, a kistőkék egyesítését szolgálják Abban az esetben viszont, hogyha ez a szabály nem kerül elfogadásra – tehát álszövetkezetek jöhetnek létre, gazdasági társaságok a szövetkezet bundájába öltözhetnek –, nem fogjuk tudni támogatni a szövetkezeteket, nem fogjuk tudni támogatni a kisegzisztenciáknak a térnyerését, és tulajdonképpen ez – a privatizáció és sok szociális probléma megoldása területén is – nagy akadályokat gördíthetne elénk. Azért arra kérem az Országgyűlést, hogy ezt a módosító javaslatomat is támogatni szíveskedjék.
Egy, illetve több módosító javaslatról szeretnék beszélni, amelynek viszont a támogatását semmiképpen nem javaslom. Több képviselő is – köztük Sipos Imre kisgazdapárti képviselő is – módosító javaslatot nyújtott be arra vonatkozóan, hogy a szövetkezeti közgyűlésen a nem dolgozó – tehát nem aktív – tagoknak, hanem a nyugdíjas tagoknak ne legyen szavazati joguk.
Én azt gondolom – mivel a szövetkezetekben a jövőben – remélem – nem a munkaviszony lesz a meghatározó, hanem a tagok tulajdonosi minősége, tehát a tulajdonosoknak kell szavazati jogot adni és nem az aktív tagoknak, valamint itt nyugdíjas emberekről van szó, akik a szövetkezetektől különböző szociális támogatásokat kapnak, ami nyilvánvalóan nem áll érdekében a dolgozó aktív tagoknak, mert ez a szövetkezet nyereségét csökkenti, és így a szövetkezet dolgozói számára kifizethető fizetést is csökkenti – vagyis minden bizonnyal azt fogják csinálni, hogy a nyugdíjas tagoktól a támogatást meg fogják vonni, ha ezt a szabályt így fogadjuk el; ezért kérem, ezt a módosító javaslatot, illetve az ehhez hasonló módosító javaslatokat ne támogassák. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
