SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A vita eddigi folyamán számos olyan kérdésről beszéltek, amelyekről én is szerettem volna, így végül is egy kérdésre szeretnék szorítkozni, éspedig a tételes költségelszámolás bevezetésének a problémájára.
Már az általános vitában is utaltam arra, hogy elvileg el kell fogadni a tételes költségelszámolás megoldását. A jövedelemadó az jövedelem- és nem bevételadó. Most gondoljuk el, hogyha ugyanaz az átalány vonatkozik arra, aki egy részvénytársaságban igazgatósági tag és ezért kap évi 300 ezer forintot, meg mondjuk arra, aki nagy anyagigényű terméket termel, akkor ugye ugyanazzal a költségátalánnyal ezt a két bevételt adóztatni, az fölöttébb igazságtalan. Ugyan szélsőséges esetben gyakorlatilag mindig adódnak ilyen igazságtalanságok még egyébként eléggé hasonló tevékenységek között is, úgyhogy a tételes költségelszámolás elvileg elfogadandó. Helyes, és nemigen van ésszerű alternatívája. Az ehhez kapcsolódó könyvelési kötelezettség az a legtöbb gazdálkodó vagy más számára valójában végül is előnyös, úgyhogy elvileg a tételes költségelszámolás bevezetését nehéz lenne kifogásolni. De egy ilyen dolgot nem lehet ilyen sürgősen, ilyen hirtelenül bevezetni, ahogy ez most történt.
Szerintem a problémát alapjában véve ez okozza a tételes költségelszámolásnál. Tulajdonképpen az ide vonatkozó szabályok – már amennyire azok egyáltalán ebben a törvényben megvannak – az érintett közönség számára csak valamikor január folyamán – és biztos, hogy nem a legelején – válnak ismertté. Ilyenfajta megoldás egyszerűen elfogadhatatlan, és valójában alapvető jogokat sért.
A másik további probléma az, hogy a költségelszámolások, költségtérítések formáinak a kidolgozására a törvény 56. §-a szerint a Kormány kap fölhatalmazást. Kérdés, hogy mikor fogja ezt a Kormány kidolgozni, mikor fogja közzétenni. Az adózók számára azért mégse mindegy, hogy nekik január folyamán és január elsejétől mégis milyen adatokat kellene gyűjteniük, milyen számlákat kellene eltenniük. Hát ez nem fog kiderülni.
Itt egy további problémát okoz az is, hogy valójában ezzel a fölhatalmazással a Kormány adómegállapításra kap felhatalmazást, mert azt mondja, hogy például a Kormány ki fogja dolgozni a jövedelemadó szempontjából igazolás nélkül elszámolható költségmértékeket, a költségtérítések formáit, az adómentes természetbeni juttatásokat. Mindezzel valójában adómegállapítási jogot fog kapni a Kormány, ami ellentétes a jogalkotásról szóló törvénnyel.
Ez utóbbi törvény szerint adót csak a Parlament állapíthat meg. Nyilván sokuk számára emlékezetes az, hogy hasonló jellegű témában már volt megnyert alkotmánybírósági beadvány, tudniillik abban, amikor a statisztikai jegyzékekhez kötötték bizonyos termékek adókötelezettségét vagy adómentességét, és ezeket a statisztikai jegyzékeket természetesen a Statisztikai Hivatal elnöke saját belátása szerint változtatja. Az Alkotmánybíróság ezt a megoldást alkotmányellenesnek találta, és megkövetelte, hogy ne a változó statisztikai jegyzékek, hanem az egyszer adott statisztikai jegyzék szerint kerüljön kivetésre az adó.
Hasonló probléma merülhet itt fel, hogyha a Kormány adókivetési jogot kap, és – isten, ne adj – még az is előfordulhat, hogyha az adóbevételek olyan vékonyan csordogálnak, mint ahogy az idén is csordogálnak, akkor év közben a Kormány indíttatást érezhet arra, hogy ezeket a költségelszámolási szabályokat egy kicsit év közben megszigorítsa. Szóval azt hiszem, hogy a Kormányt legcélszerűbb az ilyenfajta kísértésektől megszabadítani azzal, hogy ezeket a szabályokat törvények keretei között kell szabályozni.
A jövő évet illetően sajnos ez már megtehetetlen, rendkívül nehéz problémát okoz már így is ennek a törvénynek a meghozatala, és azt hiszem, a megoldás abban az irányban keresendő, hogy a jövő évet illetően nem szabad még kötelezően előírni a tételes költségelszámolást.
Választható formaként előírható. Akik választják a kísérleti nyúl szerepét, valószínű, egyébként sokan nem fognak rosszul járni, miután valójában nagyon sokféle költség elszámolható a legtöbb tevékenységnél, de ezt általában nem lehet kötelezőként előírni sem a kistermelőknél, sem a szerzői jog alá tartozó szellemi munkát végzőknél és hasonló területeken.
Ilyen értelemben adtunk be – Kuncze Gábor, Gál Gyula és én – módosító indítványokat, és kérem a tisztelt Házat, hogy támogassák ezeket a módosító indítványokat, amelyek tehát a tételes költségelszámolás kötelezettségét nem hárítják el, mint valami olyat, ami örökre rossz, hanem csak azt javasolják, hogy a jövő év folyamán ez még csak választható formaként szerepeljen. (Taps a bal oldalon.)
