PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
PÁL LÁSZLÓ (MSZP) Köszönöm szépen, Elnök Úr. Először egy néhány szót a kezünkben lévő együttes jelentéssel kapcsolatban szeretnék a gazdasági bizottság által végzett munka kapcsán megemlíteni. Az a helyzet, hogy éjjel egykor zárták le ennek a kéziratnak a szerkesztését. A gazdasági bizottság anyagai ebben az időpontban valószínűleg még nem álltak rendelkezésre. Ezért, ahogy ezt már több képviselőtársam észrevette, a bizottság állásfoglalásait az együttes jelentés még nem tartalmazza. De ehhez hozzátenném, hogy nem tartalmazza a később a bizottsághoz beérkezett módosító javaslatokat sem, valamint a bizottság által kidolgozott csatlakozó módosító indítványokat sem. Tehát ilyen értelemben a tartalom sem teljes még, amit kézben tartunk, sajnos ez egy picit nehezíti a munkát, de a gazdasági bizottság a maga részéről megtárgyalta, és állást foglalt valamennyi itt szereplő és a hatáskörébe tartozó kérdésben.
Egyetlenegy ügyhöz szeretnék képviselőként hozzászólni, a műszaki fejlesztés, a tudomány, a találmányok kérdéséhez. Itt már hangzott el hozzászólás konkrétan ebben a témában is, Szűcs István képviselő úr szájából, és kapcsolódó hozzászólás elsősorban Bánffy György képviselő úr, valamint Fodor Tamás képviselő úr szájából. Több módosító indítvány is érinti ezt a területet.
Mi a közös a tudományban és a művészetekben, az alkotó művészetekben? Azt hiszem, hogy a közös az, hogy a tevékenység nagy része a ráfordítás-oldalról nem igazolható. A bevételek igazolhatók. A kérdés az, hogy hogyan lehet a költségeket kimutatni.
Én szeretnék eloszlatni egy óriási tévedést, és látszólagos az az ellentmondás, hogy egyfelől egyetértünk azzal, hogy épüljenek le a kedvezmények, másfelől pedig azt mondjuk, hogy az alkotó tevékenységben a korábbi alkalmazott módszer, vagy annak kissé továbbfejlesztett változata maradjon érvényben. Nem kedvezményt kaptak eddig a művészek, nem kedvezményt kaptak eddig a feltalálók, hanem egyszerűen lehetetlen volt elszámolni a költségeiket, és ezért kellett valamilyen átalányt figyelembe venni. A jövőben is lehetetlen lesz elszámolni ezeket a költségeket, legfeljebb ha nem tudnak elszámolni, akkor minden tiszta bevételnek tűnik. Pedig nem igaz, hogy tiszta bevétel van egy olyan tevékenység mögött, amelyet esetleg többhónapos fölkészülési munkával a művészek végeznek, vagy többéves fölkészülési munkával a feltalálók. Lehet, hogy a művészeknél is az éveket kellett volna megemlíteni, helyesebb lett volna.
Érdekes módon egy képviselőtársammal, akivel közösen adtunk be egy módosító indítványt, Szűcs Istvánnal is vitatkoznék, mert ő kéri vissza a preferenciát. Uraim! Nem volt preferencia az ügyben. Itt egy egyszerűsített elszámolási módszer volt, és ezért kérem a pénzügyi kormányzatot, a Kormányt és a kormánypárti képviselő urakat is, hogy fontolják meg ezt a problémát, állítsuk helyre az elismerését ennek a tevékenységnek. Nem preferenciát, a számítások módszerét.
Lotz Károly képviselőtársammal, Szűcs Istvánnal, Dragon Pállal közösen adtunk be tulajdonképpen négy frakcó részről módosító indítványt ehhez a törvényjavaslathoz is, valamint a társasági adóhoz is, a találmányok kérdésében, az előbb vezérelt elv alapján adtuk be valamennyien, és ehhez még szeretném hozzátenni azt, hogy a találmányok esetében különösen érdemes odafigyelni a nemzeti jövedelem termelő voltára egy tevékenységnek. Itt a probléma nem az, hogy esetleg a feltaláló szellemiségű emberek abbahagyják a feltalálást. A probléma az, hogyha ezt nem itthon fogják értékesíteni, hanem külföldön, esetleg önmagukkal együtt. Ennél drágább mulatság egy ország számára nincs. Ha valami a gazdaságban extra jövedelmeket tud hozni, az az eredeti tevékenység eredménye. Az eredeti feltalálói munka eredménye, az egyetlen olyan, ami extraprofitot hoz. Ha erről lemondunk, nemhogy nem preferáljuk, hanem nem fizetjük meg a feltaláló tevékenységet, óriási esélyünk van, hogy ezt elveszítsük. Hogy ez mennyire így van, arra jellemző két dolog. Az elmúlt 3 évben az alapszabályok nem változtak. Viszont változott az infláció következtében az átalányok elszámolásának az értéke. S ezzel párhuzamosan, ahogy csökkent az értéke a találmányi díjaknak, ugyanúgy csökkent a találmányok mennyisége is Magyarországon. Legalábbis az itthon értékesített találmányok körében.
A másik, amit meg szeretnék említeni: a világon érdemes körülnézni, hogy hogyan foglalkoznak ezzel az üggyel különböző országok, például az Egyesült Államokban mindent megadnának azért, hogy a feltalálók odamenjenek, ott tevékenykedjenek, azt hiszem, hogy a brain-drain, az agylopás tevékenységénél ismertebb tevékenység a számukra nincs. Nagyobb érték nem létezik.
Én nagyon kérném, hogy ha lehet, védjük meg, hogy a feltaláló itthon dolgozzon és itthon értékesítse a találmányát. Hozzáteszem: egyetértek azzal, hogy a piac pedig fizesse meg a találmány értékét. Csak az adózás technikájában el kell ismerni a ráfordításokat.
Mindezt figyelembe véve kérem a képviselőtársaimat és a Kormányt, hogy fontolja meg, hogy nem adókedvezmény megvonásáról, hanem egy technika elismeréséről van csak szó, s ennek megfelelően szíveskedjék támogatni a módosító indítványainkat. Köszönöm szépen. (Taps.)
