SZABÓ LAJOS

Teljes szövegű keresés

SZABÓ LAJOS
SZABÓ LAJOS (FKgP 33 tagú képviselőcsoport): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosítása tárgyában benyújtott 4749-es számú törvényjavaslat számunkra nem kelt osztatlan elismerést. A módosítások ellenére a társadalombiztosítási jogviszonyt továbbra is a kereső tevékenységek különféle formái szerint osztják ki.
Mikor fogjuk elérni azt, hogy a szociális biztonság eme intézményrendszere nálunk is az Európai Szociális Charta szellemében alanyi joggá váljék. Ez csak látszólag elméletieskedő megjegyzés.
A lényeg itt az, hogy amikor a foglalkozási helyzethez vagy a munkával kapcsolatos jogviszonyhoz rendeljük hozzá a társadalombiztosítási kötelezettségeket és jogokat, akkor mindig lesznek olyan foglalkozási kategóriák, amelyek hátrányos besorolást kapnak. Például miért van az, hogy olyan széles rétegek, mint a mezőgazdasági kistermelők, még mindig nem kerülnek nevesítésre, és ezáltal kiszorulnak a biztosítottak köréből.
Az előterjesztés készítői talán megfeledkeztek arról, hogy a mezőgazdaság privatizálása is – az egész gazdaság privatizálásának részeként – kormányprogram.
A jelenlegi előterjesztés értelmében a mezőgazdasági kistermelők csak az egyéni vállalkozók kategóriájában férhetnek el, így aztán speciális körülményeiket ez a törvény nem veszi figyelembe, noha ezt még az adótörvények is megteszik.
Az eredeti 1975. évi II. törvény – az akkori kormány politikájának megfelelően – csak a mezőgazdasági szövetkezetek és azok tagságát fogadta be a társadalombiztosítási jogviszonyba. Ez akkor a mezőgazdaság kollektivizálását támogató politikai döntés volt. Reméljük, ez a régi ideológia nem fog tovább élni e törvény paragrafusai között.
Frakciónk úgy véli, hogy a mezőgazdasági kistermelők társadalombiztosítási jogviszonyának megkülönböztetett kezelése időszerűvé vált. Bízunk abban, hogy az előterjesztő maga is helyesli ennek a kérdésnek a jelenlegi törvényelőkészítés keretei közötti megnyugtató rendezését. Gondolom, senki sem kívánhatja a falusi lakosság nagy többségét az egészségügyi szolgáltatások és az öregségi ellátások igénybevételétől elzárni.
Másik problémánk a bevezetendő betegszabadság. Gondoljuk magunkat ismét a mezőgazdasági kistermelő helyzetébe, aki valamilyen oknál fogva kénytelen egyetlenegy alkalmazottat felfogadni. Ha ez az egy dolgozója is megbetegszik, a szerencsétlen gazdálkodó a jelenlegi előterjesztés szerint rá kirovandó anyagi kötelezettségek túlméretezett terheit nyögi. A mezőgazdaságot nem lehet felfüggeszteni, nemhogy egy hónapra, hanem napokra sem, ezért új alkalmazottat kell beállítania, és ha ez is beteg lesz, akkor egy harmadikat. Félő, hogy emberünk a jelen előterjesztésben módosítani javasolt 105. § alapján az ingó és ingatlan végrehajtás szenvedő alanyává válik. Gondolom, senkinek sem lehet érdeke a mezőgazdasági kistermelőket a betegszabadság tervezett bevezetésével ellehetetleníteni.
Szólnom kell a nyugdíjak reálértéke megőrzésének tárgyában is. Az előterjesztés formailag eleget tesz a 60/1991. számú országgyűlési határozatunknak, de ennek lényeges körülményeit homályban hagyja.
Szerintem egyértelműen meg kell határozni a törvényben, hogy a márciusi nyugdíjemeléseknél melyik időszak átlagkereset-növekedését kell figyelembe venni. Nem tudom, hogy az előterjesztő az előző év egészére, vagy csak a II. félév keresetnövekedésére kíván korrekciót végezni. A szeptemberi emeléseknél természetesen gondolom, hogy a tárgyév első felének változásait fogják számításba venni. Jó lenne azonban megtudni, hogy az előterjesztőnek mi az elképzelése.
Követelményként kell megjelölni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal tegye közzé az ide vonatkozó számításait, és a számításba vett kereső népesség összetételét is. Gondolom elvárható, hogy ezek az adatok teljes nyilvánosságot kapjanak.
Az előterjesztés egyéb részleteivel most nem kívánok foglalkozni.
A törvényjavaslat egészét tekintve azt mondhatom, hogy az a társadalmi réteg, amelyet a Kisgazdapárt elsősorban képvisel, nagyon is érdekelt az általam felvetett módosításokban, ezért – a kívánt módosítások beépítése mellett – támogatni fogjuk a törvénytervezetet.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem