PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ)
PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ)
PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ) Tisztelt Országgyűlés! A földadóról szóló törvényhez benyújtott módosító javaslataim részletes indoklását szeretném megtenni felszólalásomban, bízva abban, hogy azok elnyerik a tisztelt Ház támogatását.
A törvény elfogadása esetén ez az adó szektorsemlegessé válik, és bár ez egy vagyoni típusú adó, nem feltétlenül a föld tulajdonosa, hanem a föld használója tartozik azt megfizetni.
Módosító javaslataim egyike azt célozza meg, hogy a települési önkormányzat kerüljön ki az adófizetésre kötelezettek köréből, és ez természetesen csak arra az esetre vonatkozik, amikor az önkormányzat saját maga gazdálkodik valamelyik földterületén.
Miért lenne ez jó? Először is a szövetkezeti átmeneti törvény határozathozatala kapcsán esély van arra, hogy az önkormányzatok jelentős földerületekhez jutnak. Valószínűbb ugyan, hogy általában az egyszerűbb és biztonságosabb megoldást fogják választani, vagyis bérbe adják földjeiket, mégis én el tudom képzelni, hogy lesznek olyan önkormányzatok is, amelyek a települést szorongató munkanélküliség enyhítésére földterületeik bizonyos területén gazdálkodni kezdenek majd. Nyilvánvaló, hogy ezen az úton nem lehet persze lényegesen enyhíteni a munkanélküliséget, de mindenütt lehetnek olyan szorongatott sorsú emberek, olyan megoldatlan ügyek, amelyeket az azt legjobban ismerő önkormányzatok tudnak csak megoldani. És ez egy eszköz lehet az önkormányzatok kezében.
Módosító javaslatom – elfogadása esetén – hozzájárulna a földadó elengedésén keresztül az önkormányzatok ilyen nonprofit jellegű vállalkozásainak sikeres beindításához és működtetéséhez.
Szólni szeretnék itt most a törvény 2. szakaszának (2) bekezdésében foglaltakról is. Nevezetesen arról, hogy a földadót a nem megfelelően hasznosított földterület után is meg kell fizetni. Ehhez kapcsolódik Pintér István módosító javaslata, aki azt indítványozza, hogy a termelésszabályozási céllal a művelésből kivont föld váljon adómentessé.
A módosítást én megfontolásra érdemesnek tartanám, de valamit nem értek.
A kárpótlási törvény kimondja, hogy az ilyen művelés nélkül hagyott földeket kártalanítás nélkül állami tulajdonba kell venni és el kell árverezni.
Jómagam ugyan nem értek egyet ezzel, de a törvény így szól, tehát azt végre kell hajtani. A módosító javaslat és a tövényjavaslat eredeti szövege is mintha elfeledkezne erről a nem jelentéktelen apróságról.
A törvényjavaslat előterjesztője részéről pedig egy kicsit túlzásnak tűnik, hogy az elkobzásra váró föld tulajdonosával még az az évi adót is meg kívánja fizettetni.
Módosító javaslatot terjesztettem be arra nézve is, hogy az egész hektárra történő kerekítés csak 10 hektár fölött kerüljön alkalmazásra. Részben tettem ezt azért, mert másfél ezer forintot is meghaladó lehet a különbözet. A kisebb adótételeknél pedig ez igencsak irritáló lehet az adózók számára. Nem jelentéktelen problémát okozna emellett az is, hogy a kisebb területek után adózók rendszerint több apró földterületet használnak, amelyek esetenként művelési ágak szerint is különbözőek. Ezekben az esetekben az adó kiszámolása, főleg külön-külön kerekítéssel fűszerezve még egy matematikus számára sem jelentene könnyű feladatot. Hogy várhatnánk el ezt az egyszerű, gazdálkodó emberektől?
És itt kapcsolódik ehhez a témához a következő módosító javaslatom: vagyis az önadózás mellett javaslom az adóbevallást is mint lehetőséget. Ne kényszerítsük a parasztembert nehéz számtani műveletek elvégzésére!
Javaslom, hogy legyen lehetősége bárkinek arra, hogy bevallja tételesen, milyen és mekkora földterületet használ, a fizetendő adót pedig állapítsa meg az adóhatóság. Köszönöm a figyelmet! (Taps.)
