PASZTERNÁK LÁSZLÓ (MSZP)
PASZTERNÁK LÁSZLÓ (MSZP)
PASZTERNÁK LÁSZLÓ (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim!
Dragon képviselőtársam nagyon hűen adtavissza azt a vitát, ami a bizottságban lezajlott közöttünk, illetve más képviselőtársaim között, akik a módosító javaslataim kapcsán azt vetették a szememre, hogy ez nem konzekvens, nem veszi figyelembe a költségvetés teherbíró képességét, illetve azokat az összefüggéseket, amelyek a költségvetésre hárulhatnak az esetleges elfogadásuk alkalmával.
Én viszont, ha úgy tetszik, betegesen ragaszkodtam akkor is és most is ragaszkodnék ahhoz, hogy azok, akikre ez a törvénymódosítás majd különböző terheket ró, tudják összevetni a tehervállalást azzal, ami a költségvetésből, illetve az adótörvényből fakad rájuk. Én úgy hiszem, hogy afelől nem lehetnek illúzióink, hogy amikor a munkaadó számára eldől 1992-re, hogy marad a 43%-os tb-járulék, lesz az 5%-os Szolidaritási Alap, esetleg a 25 nap táppénz, akkor vajon milyen konzekvencia hárul a munkavállalóra egy munkahelyen. Nem tudom, hogy a munkaügyi kormányzat megfelelőképpen képes volt-e és egyáltalán tudja-e előrevetíteni, hogy ebben az esetben hány munkahelyen hány munkaadó fog megszüntetni munkahelyeket. Például nem ezzel a teherrel tíz-tizenötezerszámra válnak majd munkanélkülivé ma még munkában lévők.
Én azt gondolom, hogy a költségvetés, illetve az adótörvény ismerete nélkül ezeket nem lett volna szabad…, és én azért javasoltam, hogy az Érdekegyeztető Tanácsnak – ahol valamennyi érintett helyet foglal – legyen módja és lehetősége ezek ismeretében nyilatkozni.
A másik dolog az, amiről a munkaügyi kormányzat két hónappal, talán két és fél hónappal ezelőtt nyilatkozott – ha jól emlékszem, éppen a miniszter úr –, hogy a korábbi másfél-félszázalékos összefüggésben az addig eltelt időszakban a fél százalékból több folyt be az alapba, mint a másfél százalékból, amelyet a munkaadóknak kellett befizetni. Én nem tudom – majd a miniszter úr megcáfolja vagy igazat ad nekem –, mi a garancia arra, hogy az 5 és az 1% esetében majd valamiféle jobb pozíció alakul ki. Biztos vagyok benne, hogy az 1%-ot minden további nélkül, minden hónapban le fogják vonni, de nem tudom, hogy az 5%-ot majd milyen szankciókkal, illetve milyen kényszerítő eszközökkel tudják levonni.
Aztán azt is szeretném megjegyezni, hogy meggyőződésem szerint meddig lesz elég az a levont összeg, illetve behajtott összeg, és mikor lépnek be azok a konzekvenciák, amiket a költségvetésnek kell elvállalni – ez majd egy következő zene lehet, és ennek a Parlamentnek ezzel nagyon komolyan szembe kell majd nézni. És ha ezt az összefüggést nem vizsgáljuk meg, akkor nehezen lesz elkerülhető, hogy esetleg már az első félévben erre sor kerüljön. S én nem zárom ki természetesen azt, hogy a munkaadóknak és a munkavállalóknak valóban áldozatot kell vállalni a továbbiakban minden összefüggésben. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)
