PASZTERNÁK LÁSZLÓ (MSZP)

Teljes szövegű keresés

PASZTERNÁK LÁSZLÓ (MSZP)
PASZTERNÁK LÁSZLÓ (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor közel egy fél évvel ezelőtt elfogadtuk a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényt, akkor több képviselőtársam úgy fogalmazott, hogy ez az idő szempontjából is egy meghatározó jelentőségű törvény, egy európai léptékű törvény és olyan, amelyik döntőrészt alkalmazkodik azokhoz a változásokhoz, amelyek a munka világában, illetve a foglalkoztatás területén következtek be.
Most, amikor ennek a törvénynek rövid idővel az elfogadása után a módosítására kerül sor, és olyanfajta módosítására, mint amilyet megismertünk, én úgy hiszem, hogy ez elfogadhatatlan. Azért elfogadhatatlan, mert olyan mértékű visszalépés következne be az elfogadása esetén, amelyik elsősorban a munkavállalókat, a munka világában élőket hátrányos helyzetbe hozza, illetve olyan helyzetbe hozza, amely nagyon sok esetben kezelhetetlen problémákat jelentene a számukra.
Tisztelt Képviselőtársaim! Én a módosító indítványaimnak a jelentős részét alapvetően három témakör köré próbáltam megfogalmazni. Az egyik az, hogy a módosítás kapcsán ne terhelje tovább a munkavállalókat, a bérből és fizetésből élőket, illetve azokat, akik munka nélkül maradnak.
Itt lényegében arról lenne szó, hogy azok a törvényi elképzelések, amelyek bizonyos szoros határidőhöz kötik a felfüggesztést, a munkanélküli járadék folyósításának a felfüggesztését, például egynapos kötelezettséget írnak elő a bejelentésre a munkavállalás esetén. Én ezt 10 napra javaslom kitolni, illetve módosítani azzal, hogy az érintett munkavállaló, illetve munkanélküli számára legyen egy általa is teljesíthető mozgásszabadság, illetve teljesíthető határidő.
Én ugyanilyen módon javasolnám képviselőtársaim figyelmébe azt az indítványomat, amelyik a közhasznú munkavégzésre való kényszerítést írja elő a törvény módosításánál. Tudniillik itt arról van szó, hogy a munkanélkülivé vált munkavállalók egy jelentős része – meg vagyok győződve róla, hogy – igenis mindenáron munkát akar végezni, tehát újra munkába akar állni. Majd amikor 600 ezer vagy 800 ezer munkanélküli lesz ebben az országban, biztos vagyok benne, hogy mindig lesz egy néhány száz vagy néhány ezer, amelyik vissza kíván vagy vissza is tud élni a mindenkor érvényes törvényi szabályozással.
Én úgy hiszem, hogy e gondolat mentén ugyanakkor nem szabad olyan szankciókat alkalmazni több százezer munkanélküli számára, amelyik megalázza őket és az egyébként is hátrányos helyzetüket tovább nehezíti.
Ezért én javaslom a képviselőtársaimnak, hogy a közhasznú munkavégzés tárgyában tett törvénymódosítási javaslatot ne fogadják el, hagyják meg az eredeti törvényi szabályozást.
Hasonlóképpen gondolkodom a minimális bér háromszorosára, illetve kétszeresére vonatkozó módosításnál, illetve a folyósítási időről, amiről Matyi László képviselőtársam előttem való felszólalásában nagyon világosan és számomra is elfogadható módon szólt, úgyhogy ezt a javaslatot én is szeretném a figyelmükbe ajánlani és kérem a támogatásukat.
Szeretném képviselőtársaimat kérni arra, hogy ami a törvény módosításában szerepel a végkielégítés és a munkanélküli járadék összefüggésére vonatkozóan, egyértelműen azt az álláspontot képviseljék és döntéshozatalnál azt fogadják el, amit legutóbb az Érdekegyeztető Tanácsban a kormányzat, a munkaügyi kormányzat is felvállalt. És itt jegyezném meg: sajnálom, hogy erről nem tájékoztatták a képviselőket itt is, ezen a plénumon, a vita megkezdése előtt, hisz ezt egyértelműen el lehetett volna kerülni, hogy ne kelljen a képviselőknek ezt a pontot itt külön indokolni.
Még szeretném azt kérni, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban elfogadottakat támogassák képviselőtársaim.
A második gondolatkör a módosításoknál részemről arra irányul, hogy megfelelő érdekképviselet, illetve védelem járjon a munkából kikerülők számára, illetve mielőtt kikerülnek a munkából, megfelelő módon kerüljön érdekegyeztetésre, érdekvédelemre a sorsuk.
Én arra szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy ez a törvénymódosítás már egy olyan intézményt is beépít, ami még nincs, ami esetleg a jövő év valamelyik időszakában kerül elfogadásra, így például a munkahelyen a munkahelyi tanácsok, illetve az üzemi tanácsok hatáskörébe utal – a munkahelyről történt kikerülés előtt – olyan kérdéseket, amelyeket csak akkor lehetne odautalni, hogyha már egyértelműen tisztázott az üzemi tanácsok választásának rendszere, működési feltételei, és nem elvenni azoktól a szervezetektől, aamelyek ma a munkahelyen benn vannak, így akár a szakszervezetektől, akár a munkástanácsoktól.
Én azt kérném, hogy ezt a képviselőtársak ne fogadják el, hisz megelőlegezünk egy jogosítványt olyan szervezeteknek, amelyeket még törvényben nem is szabályoztunk.
A harmadik kérdéskör az érdekegyeztetésre vonatkozik, de most már elsősorban a makrószintű érdekegyeztetésre. Képviselőtársaim, szeretném ha belegondolnának, hogy amikor a munkaadói és a munkavállalói terhek további növelésére tett javaslatot a módosítás, és ezt megpróbálta egyeztetni az érintettekkel: vagyis a munkaadókkal és a munkavállalók szervezeteivel, akkor még egyáltalán nem volt világos azon a fórumon, hogy milyen irányú lesz a költségvetés és a társadalombiztosítás, az adóváltozás 1992-re, amiknek összefüggéseit, illetve azoknak a módosításoknak az irányait is figyelembe vehették volna a magatartásuk alakításánál. Most már nagyjából vagy megközelítően ismertek. Én úgy gondolom, hogy hiba lenne, ha a Parlament – tudva, hogy elkerülhetetlen a munkaadók és a munkavállalók terheinek a növekedése ezen a területen – ezen tények ismerete nélkül és az érdekegyeztetés megkerülésével hozna döntést akármilyen mértékű növelésére a Szolidarítási Alapnak, illetve a Szolidaritási Alaphoz történő hozzájárulásának.
Ezért én azt kérem a tisztelt képviselőtársaimtól, a módosítást ne fogadják el, illetve tegyék kötelezővé a kormányzat számára, hogy a munkaadók és a munkavállalók szervezetével ezt újólag egyeztessék, és ezt követően hozzák a Parlament elé döntésre. Ezeket szerettem volna elmondani, illetve a módosító javaslataimhoz figyelmükbe ajánlani. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem