MÁDI LÁSZLÓ, a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója:

Teljes szövegű keresés

MÁDI LÁSZLÓ, a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója:
MÁDI LÁSZLÓ, a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A bizottságunk megtárgyalta a módosító indítványokat és ehhez néhány észrevételt hadd tegyek.
Az egyik módosító indítványcsomag a képzési tanácsok köréhez kapcsolódott. A legradikálisabb javaslat az volt, hogy az egész képzési tanács intézményét a törvényből emeljük ki, és azt ne szabályozzuk törvényi szinten. Ezt a javaslatot a bizottság nem támogatta.
Viszont támogatott több olyan javaslatot is, elsősorban Debreczeni képviselőtársunk javaslatait, amellyel a döntési kompetenciáját a bizottság a tanácsnak némileg csökkentette volna, tehát elsősorban ajánlattevésre szorítkozik ezáltal a képzési tanács intézménye.
Támogatjuk ugyanakkor egy kiegészítő, alapvetően szociális típusú munkanélküli segélyrendszer kialakítását, és ez igen nagy problémákat vetett fel a módosító indítványok kapcsán, mivel jelenleg ez az ellátó rendszer hiányzik. Így jó néhány olyan módosító indítvány, amelyik ennek megcélzását szolgálta, a jelenlegi körülmények között nem alakítható ki, mivel ez alapvetően új törvényben kell hogy szabályozódjon és ennek megfelelően a költségvetési hátterét is a Kormánynak figyelembe kell venni. Sajnos, ez nem történt meg.
Ugyanakkor a bizottság képviselőiben egyértelműen felmerült az az óhaj, hogy ez minél hamarabb terjesztődjék be a Ház elé és ez a kiegészítő ellátó rendszer minél hamarabb, lehetőség szerint már az 1992. év első félévében kezdje meg működését.
Igen komoly vitát és hát ellentétes elképzeléseket tükröző párbeszédet váltott ki a végkielégítés intézménye. Itt is bebizonyosodott az, hogy ez az intézmény, amit mi nem olyan régen vezettünk be a Munka Törvénykönyvének módosítása által, nagyon komoly problémákat vet fel más ellátó rendszerekkel való összehangolás tekintetében.
Voltak olyan javaslatok is, amik egyértelműen azt célozták meg, hogy a minisztériumi előterjesztéssel szemben ne próbáljuk meg összehangolni a kötelező végkielégítés és a munkanélküli ellátó rendszer együttesét, tehát ne lehessen elcsúsztatni a munkanélküli ellátó rendszert a munkanélküliek szempontjából, hanem párhuzamosan is részesülhessen az illető ebben a két ellátásban, mert alapvetően két különböző típusú ellátásról van szó.
Ezt a javaslatot támogatta bizottságunk is, mivel elhangzott az az érv, amire a minisztérium nem tudott megnyugtató választ adni, hogy mi lesz azokkal a munkavállalókkal, akiknek – elbocsáttatván, kötelező végkielégítést kapván – nincsen biztosítási jogosultságuk, tehát a társadalombiztosítás felé valójában nincsen biztosítási jogviszonyuk. Ugyanis hogyha nem állnak az illetők munkába, akkor, mivel a végkielégítés után nem fizet az elbocsátó munkáltató társadalombiztosítási járulékot, ezután az illető kívül reked az egész társadalombiztosítási ellátó rendszeren, s igazából még azt az ellátást se kapja meg, amit egyébként mi alapelvként a bizottságban leszögeztünk, miszerint ezeknek az embereknek alapvetően a költségvetésből kellene ezen járulékait fizetni, hiszen a társadalombiztosítás kötelező rendszeréből nem szabad őket kiejteni.
A kormányzat ebben az irányban nem vette fel ezt a lehetőséget, és ezért a bizottság egyértelműen abban foglalt állást, hogy nem támogatjuk a két intézménynek az összehangolását.
Ugyanígy nem támogatjuk a különböző szociális ellátásokkal való összehangolást sem, amit Havas képviselőtársam indítványa fogalmazott meg: tehát ezt a bizottság szintén támogatta. Ez az átmeneti járadékra és a rendszeres szociális járadékra vonatkozott.
Nem támogatjuk a munkanélküli ellátások jövedelemhez kötését sem. Itt Sóvágó képviselőtársunknak és Király B. Izabella képviselőtársunknak volt egy-egy ehhez kapcsolódó indítványa. Ezt majd esetleg a szociális ellátó, kiegészítő ellátó rendszerben lehet megfelelően szabályozni, de a biztosítási típusú ellátó rendszerben ezt véleményünk szerint nem lehet ilyen módon szabályozni.
A járulék mértékénél, annak ellenére, hogy a bizottságban elhangzott a járulék emelésével kapcsolatos problémák ecsetelése, a Kormány javaslatát, tehát a módosítást támogatjuk, és az alacsonyabb módosító indítványokat elsősorban a rendszer finanszírozási oldala szempontjából nem támogatjuk. Ilyen volt Palotás képviselőtársunk javaslata, de más képviselőtársunk is tett ehhez kapcsolódó indítványt.
Viszont támogatjuk mindazon indítványokat, Havas és Mádi képviselőtársunk indítványait, akik a költségvetési törvényben kívánják javasolni a járulék mértékének szabályozását mind a munkáltatói, mind pedig a munkavállalói oldalról.
Igen, van még két fontos módosító indítvány, amire felhívnám a plénum figyelmét és a bizottság álláspontját.
Az egyik Sápi képviselőtársunknak az indítványa volt, amely valójában azt a biztosítási típusú elvi állásfoglalást vitte át a törvényi szintű szabályozásra, amely szerint ugyanarra a biztosítási időre kétszer nem lehet munkanélküli ellátásokat kapni. Tehát azt mondja ki, hogyha valaki egy biztosítási idővel rendelkezett, arra kihasználta a munkanélküli ellátás idejét, akkor azután nem használhatja ki még egyszer ugyanarra az időre, hanem csak amennyiben újólag dolgozott, az annak megfelelő viszonyra, az annak megfelelő biztosítási fedezetre válthatja ki a munkanélküli ellátását.
Egy, talán a legfontosabb módosító indítványt hagynám a végére. Havas képviselőtársamnak volt egy olyan javaslata, mely szerint elsősorban a kiegészítő szociális típusú ellátó rendszer hiánya miatt és a munkanélküli folyamatok drasztikus romlása miatt ma nem tartható az a kormányzati javaslat, amelyik két évről másfél évre csökkentené a munkanélküli ellátások idejét. A szociális és egészségügyi bizottság támogatta ezt a javaslatot, és azt a megfontolást ajánlja a Háznak, hogy amennyiben sikerül egy egyértelműen végiggondolt szociális kiegészítő típusú ellátást, ellátó rendszert kialakítani, akkor ezek után esetleg térjen vissza a Kormány és a tisztelt Ház erre a problémára, de addig ezen típusú korlátozás semmiképp nem javasolható.
Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem