NYÍRI SÁNDOR, DR. a legfőbbügyész helyettese:
NYÍRI SÁNDOR, DR. a legfőbbügyész helyettese:
NYÍRI SÁNDOR, DR. a legfőbbügyész helyettese: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A Legfőbb Ügyészség a hozzánk érkezett jelzések alapján már 1990. szeptemberében vizsgálatot folytatott annak megállapítása érdekében, hogy a Szent Korona című lap működése megfelel-e a törvényi előírásoknak. A lap működése a sajtórendészeti előírásoknak formailag megfelel.
A vizsgálat ugyanakkor kiterjedt a lapban 1990. január 1-től 1990. augusztus 30-áig megjelent cikkek tartalmi elemzésére is. Ennek során megállapítottuk, hogy számos cikk tartalmában irredenta, antiszemita, szélsőséges, ellenséges indulatok felkeltésére alkalmas, gyűlöletre uszító jellegű. Ezért a Legfőbb Ügyészség nyomozást rendelt el, amelyet a Budapesti Rendőrfőkapitányság folytatott le.
A nyomozás által feltárt bizonyítékok az alapos gyanút megerősítették. A nyomozás megállapításai szerint egyes írások a magyar népet sértőek és lealacsonyítóak.
Más írásokat pedig abból a célból jelentettek meg, hogy a román néppel szemben, illetőleg a zsidóság ellen gyűlöletet keltsenek. Ezért az ügyészség 1991. február 8-án, folytatólagosan elkövetett közösség elleni izgatás büntette miatt vádiratot nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. A bíróság a tárgyalást 1991. május 15-én kezdi meg.
Képviselő úr interpellációjában említést tett a Szent Korona című lap III. évfolyam 15. számában ez év április 10-ei dátummal megjelent "Megbékélés" című cikkről. Ez a cikk az ügyészség előtt ismert. Álláspontunk szerint az írás tartalmánál fogva a közösség elleni izgatás alapos gyanújának megállapítására alkalmas, ezért április 17-én intézkedtünk az emiatti büntető eljárás megindítása iránt.
Egy hozzánk tegnap érkezett feljelentés alapján hasonlóan ismert előttünk az interpellációban is említett Tabányi Viktor által írt két tanulmány is. Ezek tanulmányozása folyamatban van. Úgyszintén tanulmányozzuk a képviselő úr által is említett Magev Károly aláírással jelzett nyílt levél tartalmát is. Ezekben is napokon belül megtesszük a törvény előírásai szerinti intézkedést.
Mint említettem, a "Megbékélés" című cikkben foglaltak miatt a nyomozás folyamatban van, azonban még a kezdeti szakaszában tart. Ezért a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nincs törvényes lehetőség arra, hogy a meghatározott személyek ellen, meghatározott tényállás alapján már a bíróság előtt lévő korábbi ügyben a vád kiterjesztésére kerüljön sor. Mivel a cselekmények időben is elkülönülnek egymástól, és az elkövetéssel gyanusíthatók köre is más, az ügyben, a nyomozás megállapításaitól függően, később vádemelésre kerülhet sor. Az ügyészség ezt a nyomozást – tehát a "Megbékélés" cikk miatt indult nyomozást is – figyelemmel kíséri, s a törvények előírásainak ebben az ügyben is érvényt szerez.
A sajtóról szóló törvény a sajtótermékek elkobzását, illetőleg azok nyilvános közzétételének megtiltását szigorú feltételekhez köti, és a döntés jogosultságát és kötelezettségét a bíróságra ruházza. Engedjék meg az ügyésznek, hogy e helyütt, az interpellációra adott válasznál ne legyen bírálója a hatályos sajtójognak, de mint alkalmazó, hozza elő ezeket a tényeket. A hatályos rendelkezések szerint az ügyészségnek a büntető eljárás során arra van lehetősége, hogy valamely sajtótermék nyilvános közzétételét követően és bűncselekmény alapos gyanújának esetén a nyomozást elrendelje. Amikor az elrendelés után már folyik az eljárás, akár a vizsgálat kezdeti szakaszában is, már nincs akadálya, hogy az inkriminált sajtóterméket a törvény szabályai szerint, mint bizonyítási eszközt lefoglalja illetőleg lefoglaltassa. A nyomozó hatóság a képviselő úr átlal is említett "Csendőrsors" című könyv megjelentetése kapcsán élt ezzel az eszközzel. Ezt azért tehette, mert a példányokat fellelte, mivel a terjesztés még nem kezdődött meg. Azoknál a kiadványoknál, ahol a példányok már az utcára kerültek és az olvasóknál vannak, szinte fizikailag lehetetlen a közzététel és a terjesztés tilalmának érvényt szerezni. Megemlítem még azt, hogy a sajtótörvény a nyilvános közzététel megtiltását csak akkor teszi lehetővé, ha a közlemény bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást tartalmaz. Ha a bíróság a Szent Korona munkatársai és szerzői ügyében bűnösséget megállapító marasztaló ítéletet hoz, az ügyészség a sajtótörvényben biztosított keresetindítási jogával a polgári bíróság előtt a nyilvános közzététel jövőbeni megakadályozása érdekében élni fog.
Utaltam a Hunnia Kiadó tevékenységével kapcsolatban eddig tett ügyészi intézkedésekre. Az ügyészség a törvények alapján a közvádra és hivatalból üldözendő bűncselekmények alapos gyanúja esetén – márpedig a közösség elleni izgatás egy ilyen bűlncselekmény – a rá háruló feladatoknak eleget tesz. Ilyen esetekben külön feljelentésre nincs szükség. Az ügyészségnek azonban sem kapacitása, sem lehetősége nincs minden sajtótermék folyamatos tanulmányozására, ezért minden olyan jelzést, bejelentést vagy feljelentést, amely az ügyészséghez érkezik úgy tekintünk mint amely elősegíti a jogi előírások hatályosulását, s azt, hogy az ügyészség feladatainak eleget tudjon tenni.
Tájékoztatom a képviselő urat, és a tisztelt Országgyűlést arról is, hogy a Hunnia Kiadó tevékenységével kapcsolatban a Legfőbb Ügyészség ténymegállapító vizsgálatot rendelt el, amely folyamatban van. Az eddig feltárt adatok alapján már írásban felhívtuk a kiadó főszerkesztőinek a figyelmét, hogy egyes, a kiadói tervben szereplő művek a sajtóról szóló törvény rendelkezései tilalmait sérthetik, ezért megjelentetésük esetén számolni kell az ügyészi eljárás lefolytatásával és annak törvényes következményeivel.
Kérem a tisztelt képviselő urat és a tisztelt Országgyűlést, hogy e – folyamatban lévő ügyekről szóló – válaszomat szíveskedjék elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps.)
