BÁRDOS BALÁZS miniszterelnökségi államtitkár:
BÁRDOS BALÁZS miniszterelnökségi államtitkár:
BÁRDOS BALÁZS miniszterelnökségi államtitkár: Köszönöm, Elnök Úr. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy először külön is köszöntsem a karzaton helyet foglaló gyermek és ifjúsági szervezetek képviselőit, (taps) természetes, hogy egy demokratikus Parlamentben az érintettek is figyelemmel kísérhessék a róluk itt és most elhangzottakat.
Nagy figyelemmel követtem az első alkalommal megtartott politikai vitát. E vitában elhangzottakat a Kormány ifjúságpolitikai kabinetje részletesen elemzi és értékeli majd, a fő tanulságokat pedig közvetlenül hasznosítjuk abban az intézkedési tervben, melyet a Parlament határozatának megfelelően július 31-ig nyújt be a tisztelt Háznak a Kormány. Most gyors értékelésre, a Kormány nevében tételes reagálásra ezért nem vállalkozhatok. Egyedül Kállay Kristóf képviselőtársamnak mondom, hogy ez ügyrendi kérdés, mely szerint a Kormány nevében csak miniszter nyújthat be előterjesztést. Úgy ítélem meg egyébként, hogy a vita közös tanulságait közösen szükséges levonnunk.
Ezt annál is inkább szükséges hangsúlyozni, mert a vita és a közös társadalmi felelősség a nemzet jövőjének nagy kérdéseiben az összefogás szükségességét hangsúlyozza. Olyan kérdéskörök olyan mélységű problémáiról van szó, melyek valódi együttműködést igényelnek a magyar társadalom intézményei, állampolgári közösségei, állampolgárai között.
Milyen fő kérdések hárulnak a Kormányra ebben a munkamegosztásban? A törvény-előkészítő és a jogszabályalkotó munkában a kormányzat felelőssége kettőzött. Bármilyen szempontból is hangsúlyozzuk a jogszabályi kérdések fontosságát, azt kell leszögeznünk, hogy egyrészt az ifjúsági ügyek jogszabályi alapjait kell teljeskörűen megteremteni, másrészt a nemzetközi normákhoz igazodó szabályozáshoz kell igazítani a jogalkalmazás normáit az államéletben. A jogszabályi hiányok miatt ugyanis az érdekérvényesítés, a közvetlen gyermek-, család- és ifjúságsegítő intézményrendszer, vagy a kiszámítható szociális biztonság jogszabályi feltételei és garanciái még nem adottak teljeskörűen. Az előterjesztésben jelzetteket e helyt szeretném hangsúlyozni. A közoktatási, a felsőoktatási és a szakképzési törvények tervezetei készülnek, és ezek alapvető feladata a képzési rendszer egészének megújítása, nyitottabbá tétele, rugalmasságának biztosítása. Az egyéni jogvédelem és az állami ellátás szempontjából alapvető jelentősége van az árvaszéki, a gyermek- és ifjúságvédelmi törvényeknek, melyek megalkotása szintén a jövő feladata. Ezen egymással is összefüggő, egymással rendszert alkotó jogszabályok együttese biztosítja a jogi garanciák, jogi normatívák megteremtését. Az intézkedési tervnek éppen az összhang és a sorrendiség kérdéseit kell meghatároznia, ugyanakkor szükséges azt hangsúlyozni, hogy szemben a korábbi, egyetlen kerettörvényre épülő jogi szabályozással, a differenciált jogi szabályozást szükséges megteremteni. Nincsen szükség egyetlen ifjúsági törvényre. Olyan szabályok rendszerére van szükség, amelyek az állami ifjúsági munka, az ellátás, az állami szerepvállalás mértéke és igénybevétele szempontjából nyújtanak garanciákat. Természetesen ezen jogszabályi alapok megteremtése nem egyetlen feltétele az állami ifjúsági munkának. A nyitott, demokratikus magyar társadalomban egyre nagyobb jelentősége van az állampolgári egyesületek, a különböző társadalmi szervezetek gyermekekért és fiatalokért végzett munkájának. Ezen belül kiemelkedő jelentősége van a gyermekek és fiatalok saját generációs szervezeteinek, hiszen ezek a társadalom-tanulás és demokrácia-tanulás igazi iskolái.
A Kormány ebben a készülő intézkedési tervben ezért kiemelt jelentőséggel kíván foglalkozni a gyermek- és ifjúsági szervezetek állami támogatásának és az érdekképviselet, érdekérvényesítés intézményeinek kérdéseivel. A mindig jelentkező és természetesen újratermelődő generációs feszültségek levezetésének, a demokrácia értékei elsajátításának a saját ifjúsági és gyermekszervezetek adnak lehetőséget. Nélkülük, munkájuk értékei nélkül nem lehet ifjúságpolitikáról, ifjúsági szervezetrendszerről beszélni.
A vitában nagy hangsúlyt kaptak a nagy társadalmi alrendszerekkel, az oktatással, egészségüggyel, munkapiaci információkkal és a munkanélküliséggel kapcsolatos szolgáltató rendszerekkel összefüggő, ifjúságot érintő kérdések. Ezekben a nagy kérdésekben az összefüggéseket szeretném nyomatékosan kiemelni. Elmondhatom azt is, hogy a Munkaügyi Minisztérium már elkészítette az ifjúsági munkanélküliség különleges problémáival foglalkozó programját, az átképzés és a szakmatanulás lehetőségére, vagyis az aktív foglalkoztatáspolitikára koncentráló tervezetét. Ezt az Érdekegyeztető Tanács hamarosan meg fogja tárgyalni, és ezzel lényegesen javulhatnak az ifjúsági munkanélküliség nehéz problémájának megoldási lehetőségei. Itt is azt kell azonban hangsúlyozni, hogy a munkapiac – mint minden működő piac – abban érdekelt, hogy a jól képzett, felkészült munkaerőt foglalkoztassa, tehát alapvetően a képzés minőségével függenek össze a munkaerőpiaci esélyek. Ki kell mondani, hogy a munkába állásra, a munkaviszony-teremtésre, a munkához való szocializációra kell koncentrálnunk – az aktív eszközökre –, és ezeknek alkalmasságát maga a piac és a munkateremtés lehetőségei döntik el.
Végezetül még egy kérdésről kell szólni. A már többször említett intézkedési tervet egy hároméves programmá szeretnénk bővíteni, az ebben az időben teljesíthető feladatok rendszerében. Véleményünk szerint a cselekvési program a Kormányra háruló feladatok összehangoltságát, a tárcák jobb együttműködését és ezzel a társadalom számára világosabb orientációt teremtheti meg.
Azzal, hogy a gyermek- és ifjúsági csoport megalakult, megerősödött a Parlament ellenőrzési és folyamatkövető lehetősége, azonban egy kormányzati cselekvési program nem helyettesítheti a civil társadalomnak és maguknak a fiataloknak azt az aktivitását, mellyel saját sorsuk alakításában részt vehetnek. Egy kormányzati program önmagában nem teremt új eszközöket, a társadalomban elfogadott értékeket. Ezekben adott a jelen felelőssége: tenni a jövőért, felelősséggel, biztos értékeken nyugvó erkölcsökkel, világos és tiszta szándékokkal.
Tisztelt Országgyűlés! E gondolatok jegyében ezúton is megerősítem: a politikai vitanap reményeink szerint a gyermekekért és a fiatalokért való közös cselekvés kezdete, egy, az ő érdekükben szükséges új munkamegosztás kiindulópontja. A magam nevében vallom, hogy ez jövőnk érdekében nélkülözhetetlen. Köszönöm szépen. (Általános taps.)
