KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nemcsak a miniszterelnök urat helyettesítem, Kádár Béla urat is helyettesítem, mert ez az ő reszortja, úgyhogy ez még nem jelent semmit. (Derültség.)
Szeretnék részletesen beszámolni, úgyhogy egy kicsit hevesebben fogok beszélni.
Tehát 1990-ben az amerikai törvényhozás SEED I. jelzéssel a kelet-európai demokráciák támogatásáról rendelkező törvénye több évre szólóan összesen 270 millió dollár összegű kormánysegélyt hagyott jóvá. Ebből Magyarország számára 87,5 millió dollárt különítettek el. Ennek legjelentősebb eleme az úgynevezett Vállalkozási Alap, az általunk SEED néven megismert, magánvállalkozások fejlesztésére létrehozott alapítvány, amelynek keretösszege 60 millió dollár, de ebből 1990-ben csak 5 millió volt elkölthető, tehát nem sok. 1991-re 25, 1992-re 30 millió dollárt ütemeztek be a szervezet tevékenységének támogatására.
Az 1990-re Magyarország számára jóváhagyott segélycsomagból összesen 12 millió dollár került gyakorlati felhasználásra, mert bár a törvényhozás felhatalmazta az amerikai költségvetés készítőit, ez valójában egy többéves programot jelent, és a tételes javaslatokat egyedileg fogadják el segélyprogramonként a jelzett összeghatárig.
A segélyeknek nem az a formája, hogy azokat hazánk részére készpénzként kifizetik, hanem szakemberek, konzultánsok küldésével, különféle szolgáltatások felajánlásával, szakmai képzésben, betanításban való részvétellel, technikai felszerelések juttatásával teljesítik a programot. A lényeg az, hogy végül mindig amerikai szervezet által nyújtott szolgáltatást kapunk, tehát a kifizetéseket amerikai felek kapják. Ez alól az eljárás alól csak ritkán adódik kivétel.
A SEED I. program keretében elindított segélyakciók: a budapesti székhelyű Közép-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ alapításához a kongresszus által jóváhagyott 5 millió dollárból 1,6 millió dollárt utaltak ki.
Az Amerikai Kereskedelmi és Fejlesztési Program több tanulmány elkészítését finanszírozta: 500 ezer dollár miskolci acélipar és gazdasági környezet, 525 ezer dollár KHVM telekommunikációs programja, 300 ezer dollár energetikai és elektromos hálózat modernizálása, 420 ezer dollár egy regionális földgázcsővezeték-rendszer kialakításához csehszlovák, jugoszláv és osztrák közreműködéssel.
1 millió dollár értékben különféle programok: autópálya, belföldi repülőterek, veszélyes hulladék, erőmű-teljesítőképesség.
700 ezer dollár adományt kaptunk egy magyar parlamenti központ kialakítására, amelynek munkálatait New York állam egyetemének professzora irányítja. Ennek keretében 1990 nyarán már sokan jártak tanulmányúton az Egyesült Államokban.
500 ezer dollár keretet szavaztak meg kulturális, oktatási és speciális politikai programok finanszírozására, amelyek keretében a magyar részvevők az egyesült államokbeli társszervekhez látogathatnak.
Június 19-e után tavaly 57 amerikai tanár érkezett a Béke-hadtest keretében hazánkba, akiknek költségeit az amerikai kormány vállalta.
Az újjáalakult Üdvhadsereg 700 ezer dollár összeggel kezdte meg jótékony célú működését.
Az amerikai munkaügyi minisztérium hároméves időszak alatt 1 millió dollárt szán a magyar munkanélküliség kezelésére kialakítandó program segítésére: munkaerő-statisztika, modern munkaügyi központ.
45 ezer dollár értékű képzésben részesültek azok a magyar szakemberek, akik a lakáshoz jutás rendszerének továbbfejlesztésén dolgoznak.
1990 márciusától az Amerikai Nemzetközi Segélyhivatal, az US Aid finanszíroz egy szakértőt az Állami Vagyonügynökségnél. Az ügynökség megalapításához adtak 250 ezer dollár értékben komputert.
Az 1990-es programok egy része a következő években is folytatódni fog. 1991-re az amerikai kongresszus, az előbbiekben részletezett SEED I. program mellett, a SEED II. programra 370 millió dollárt hagyott jóvá, amely nem került országonkénti felbontásra. Ennek kitöltésére magyar részről előzetesen több mint 150 millió dollár értékben 21 projektumra tettünk javaslatot, és ezek részletes kidolgozása jelenleg is folyik. A legnagyobb prioritást a privatizációs és szerkezetátalakítási programok kapják, de nagy hangsúllyal szerepel az energiaellátás, takarékosság, lakáshoz jutás, társadalombiztosításunk komputerizációja, bankszolgáltatások bővítése, valamint a külföldi beruházások ösztönzése.
A segély felhasználhatóságáról a magyar javaslatok elbírálása alapján az amerikai hatóságok döntenek.
Elnézést, hogy ilyen hosszasan válaszoltam, de ez egy fontos kérdés. Kérem, fogadja el a választ. (Taps.)
