PÁNCZÉL GYULA, DR. (MDF)
PÁNCZÉL GYULA, DR. (MDF)
PÁNCZÉL GYULA, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ahhoz, hogy a teljessé váló gazdasági, társadalmi rendszerváltás következményeként az ország olyan nagyértékű, földrajzilag egységes régiói, mint a magyar Alföld, új fejlődési pályára állhassanak, mindenképpen szükséges határozatban rögzíteni azokat a tradíciókon is alapuló sajátos jegyeit, igényeit, amelyekkel részesévé válhat egy új, nemzeti területfejlesztési stratégiának. Ezt környezeti ökológiai és gazdasági, társadalmi települési sajátosságai is megkövetelik.
Indokolja talán az is, hogy az új önkormányzati rendszer miatt a terület- és településfejlesztés komplex igényei nem tudnak megjelenni, szétaprózódnak a szűkös források, és ahogy a direkt tervutasításos rendszer figyelmen kívül hagyta az egész régió közös érdekeit, ugyanez a veszély fenyegethet egy totálisan szabad piacgazdálkodás esetén is.
Az Alföld egészének vannak olyan együttesen megfogalmazható érdekei, amelyeket védeni szükséges, s vannak olyan lehetőségei, amelyek az egész nemzet javát szolgálva fejlesztendők. Ennek kiemelendő tényezői a következők: Az Alföld természeti környezete, hatalmas vízkészlete, termőföldje, ökológiai zavarai, agrár potenciálja stb. Gazdaságának strukturális problémái, amelyek a mezőgazdaságának zavaraiban, a KGST-piac összeomlásában, a nagyrészt korszerűtlen technológiával telepített, szervetlen, decentralizációs ipar miatt válhatnak igen súlyossá.
Történeti fejlődési pályája, amely a múlt század közepétől 1945-ig egyedi, mezővárosi, paraszt polgári, tanyás, majd utána a teljes kényszer egységesülés irányába mutat. Az Alföld népességének az országos átlagot is meghaladó áldozatvállalása, szorgalma, társadalmának tájhoz való ragaszkodása, identitása, tradícióinak revitalizálhatósága.
Az Alföld gazdasága, népessége, társadalma, település-hálózata alkalmatlan központilag elrendelt egységes terület- és településfejlesztési politika megvalósítására. Az is tény viszont, hogy egy múltjától, tradícióitól elszakadó totális piacgazdaság bevezetésére sem alkalmas. Ez is indokolja egy hosszútávú tájvédelmi és tájhasznosítási koncepció meghozatalát, amelyben ki kellene térni az épített humanizált környezet tájjelleget megőrző védelmére, a tanyai gazdaság komplex építési szabályozási lehetőségeinek a kidolgozására, az alföldi kisvárosok, mezővárosok sajátos gazdaságfejlesztési igényeinek a megfogalmazására, a megyék társulásos lehetőségeinek a szorgalmazására, komplex kistérségi, táji fejlesztési tervek kidolgozására, az átalakuló állami intézményrendszer az Alföldön eltérő város-falu kapcsolatrendszerből adódó igényeire, amely elvezethet az egész régió különböző automatizmusok által működő általános fejlődéséhez. Kívánatos azért az Alföld fejlesztési intézet létrehozása is.
Szeretném a tisztelt Országgyűlésnek elmondani, hogy a sikeres Alföld-koncepció érdekében már eddig is sok munka folyt. Az Alfölddel kapcsolatos eddigi és folyamatban lévő kutatások összegyűjtésére, valamint a megyei önkormányzatok ezévi és jövőbeni kutatási megrendeléseinek összehangolására egy alföldi információs központ kialakításához a megyei hivatalok dolgozóiból szakértői munkacsoport alakult. Indokolt egy, az alföldi kutatások finanszírozását lehetővé tevő alapítvány létesítésének a vizsgálata is, ami szintén folyamatban van a hét alföldi megye közgyűléseinek vezetői részvételével már eddig is megrendezett konferenciák szándéka szerint.
Szükséges egy kormányrendelettel létrehozandó területfejlesztési alap, amelyhez a beérkező pályázatok összegyűjtését, továbbítását a megyei önkormányzati hivatalok végeznék el.
Az alföldi nagy táj ügye indokolja az alföldi önkormányzatok érdekérvényesítő mozgalmának a beindítását és az alföldi területfejlesztési és közmunka tanács létrehozását.
Tisztelt Országgyűlés! Az Európa Közösség 797/1985. számú határozatának 19. cikkelye teszi lehetővé a környezetvédelmi szempontból különösen érzékeny területek létesítését. Ennek alapvető célja az eredeti megfogalmazás szerint egy harmonikusabb kapcsolat megteremtése a mezőgazdálkodás és a természetvédelem között. Gyakorlati működése és lényege a már meglévő nyugat-európai tapasztalatok alapján a következőkben foglalhatók össze röviden.
Az így kijelölt területeken a környezetkímélő gazdálkodás legfőbb koordinálója, hatósági felügyelője a földművelésügyért felelős minisztérium. Ezzel a mezőgazdasági tárca alapvetően érdekelt a regionális környezetvédelemben. Az adott SZA területeken a környezetkímélő gazdálkodás, mert ez a rendeltetése, szakmai útmutatás-rendszerét a mezőgazdasági és környezetvédelmi tárca együtt dolgozza ki. Ezt általában szerződéses formában a mezőgazdálkodásért felelős minisztérium és a gazdálkodók között rögzítik.
A környezetkímélő gazdálkodással járó esetleges kieséseket egy, így a mezőgazdasági és környezetvédelmi tárca által létrehozott alapból kompenzálják a létrejött egyedi szerződések alapján.
Az SZA-területek kijelölését a két illetékes tárca közösen végzi. Közös miniszteri rendelettel alapítják, amennyiben ennek a lehetőségét a Parlament megteremti. A kijelölt területek nagysága változó az adott környezettől vagy a már meglévő egyéb védett területtől függően. Az SZA működhet egy vagy több funkció alapján is, például elég, ha az adott területen csak a műtrágyafelhasználást korlátozza. Általában azonban többfunkciós komplex megközelítésű.
Jelentősége abban döntő, hogy a mező- és persze erdő-, vad-, hal- stb. gazdálkodásért a környezet-, természetvédelemért felelős tárcák szembenállás helyett effektív és működő kapcsolatra lépnek közigazgatási, financiális és felügyeleti szinten egyaránt.
Első lépésnek tekintjük a jövő számára annyiban, hogy a környezet- és természetvédelem, gazdálkodás egymás integráns részei lesznek, és az Alföld-koncepció természetvédelmi részét véleményem szerint ennek figyelembevételével kell átgondolni és kidolgozni. Ebben az ügyben már tényleges, de széles körben még nem ismert együttműködés indult meg a Földművelésügyi Minisztérium és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium között az intenzív mezőgazdaság környezeti hatásai című programterv keretében.
Ez a munkacsoport kibővítve máris alkalmas tárcaközi bizottságként működni természetesen nemcsak regionális tájegységekben, hanem az egész országban, illetve az egész ország tájegységeiben gondolkodva.
Tisztelt Országgyűlés! Valószínűsíthető, hogy az évtized közepére igényként merül fel egy új nemzeti terület- és településfejlesztési stratégia, illetve politika kidolgozása. Ez is indokolja, hogy az Alföld a fentiekből következően akkorra már dolgozza ki a többi tipikus nagy tájjal együtt, de azoktól függetlenül is a sajátját. Így válhat az Alföld egésze az európai régiók egyesületének, illetve együttműködésének mintájára Kelet-Európa legnyugatibb, illetve Nyugat-Európa legkeletibb karakteres nagytájaként azzá, amire természeti adottságai és történelmi tradíciói, gazdasága s népe predesztinálja európai léptékű és fejlettségű, oda szervesen integrálódni képes régióvá.
Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az Alföld környezetvédelmét, tájvédelmét és tájhasznosítását szolgáló jelen határozati javaslatot fogadja el. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps jobbról.)
