KERESZTES K. SÁNDOR környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
KERESZTES K. SÁNDOR környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
KERESZTES K. SÁNDOR környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Mindenekelőtt örömmel nyugtázom ezt a természetszeretetet, amelyet a kérdés lírai bevezetőjében, különösen az írásbeli változatban meggyőzően dokumentál.
A leírt észrevételekkel mint országos jelenséggel, egyet kell sajnos értenünk. Hogy miért jutottunk idáig, ennek okai összetettek, és részletezésükre most idő hiányában nem térek ki. De ahogy képviselőtársunk utalt rá, elsősorban a társadalom szemléletében kell gyökeres változást elérni, ki kell alakítanunk a természet, az élővilág iránti felelősségteljes, teljes ökológiai szemléletet, mint ahogy ezt már a skandináv országokban megtették. E társadalmi tudattól függetlenül vagy éppen ennek okán is arra törekszünk, hogy természeti környezetünket a lehetőség szerint hatóságilag is minél jobban óvjuk, védjük. Sajnos azonban azt kell mondanom, hogy a természetvédelem lehetőségei, pénzügyi kondíciói jelenleg a működőképesség alsó határán vannak.
Hazánkban mintegy 600 ezer hektár védett terület őrzése mindössze 105 természetvédelmi őr feladata, ami azt jelenti, hogy egy személy átlagosan több mint 5000 hektár védett terület őrzéséért felelős, de akad olyan természetvédelmi területkezelőnk is, akinek több mint 26 ezer hektár védett terület őrzéséről kellene gondoskodnia. Természetvédelmi őreink átlagosan 10900 forint bruttó fizetésért dolgoznak, igen sok esetben, ha a szükség megkívánja, erejükön felül teljesítve, nyújtott vagy dupla műszakokban. Ezek az emberek nem egyszerűen fegyveres mezei őrök, hanem általában felsőfokú végzettségű szakemberek. Elhivatottságuk ellenére sem tudnak azonban minden esetben ott lenni, ahol felelőtlen polgártársaink ok nélkül, sokszor vandál módon pusztítják, szennyezik védett területeinket. Csekély vigasz – és ezt erősen idézőjelben mondom –, hogy a védendő területek vagy a védelemre érdemes területek drasztikusan fognak csökkenni, ha a kárpótlási törvényből kimaradnak az erre vonatkozó garanciák.
Az elmúlt évben, még az előző érában megszüntették a társadalmi természetvédelmi szolgálatot, arra hivatkozva, hogy társadalmi szervezetek nem ruházhatók fel hatósági jogkörrel. Pedig ez nyújtotta a hivatásos természetvédőknek a legnagyobb segítséget a természetkárosítók elleni harcban. Remélem, lesz mód ennek a döntésnek a felülvizsgálatára.
A jelenlegi helyzeten feltétlenül változtatni kívánok. Ki kell alakítanunk ismét a természetvédelem aktív társadalmi bázisát, s ehhez meg kívánjuk nyerni a természetbarát szövetséget, a cserkészszövetséget, a természetvédő mozgalmakat és minden jó szándékú, természetszerető, felelős állampolgár honfitársunkat. Fokozni kell – ahogy erre Tóth képviselőtársam is utalt – együttműködésünket a Belügyminisztériummal. Mi szeretnénk, ha a rendőrök természetvédelmi körben is tájékozottabbak lennének, az ottani korlátozásokat ismerve segítséget nyújtanának szankcionálással is a védelem realizálásához.
Fontos feladatnak tekintjük, hogy az új természetvédelmi törvényben a természetkárosításra vonatkozó jogi felelősségrevonás szigorodjon. De látni kell, hogy önmagában a jogszabály nem oldja meg a problémát, ha nincs környezeti tudat, nincs felelősségérzet az egyes állampolgárban. A bírság, a szankció csak átmeneti szerepet tölthet be, a tiltás csak szükséges rossz. Csupán azért van rá szükség, mert az emberek magatartása olyan, amilyen. A "Szemét lerakása tilos" tábla nem azt jelenti, hogy ahol nincs ilyen, az a terület szemétdombnak tekinthető. Az előírások, a táblák, a sorompók éppen az anomáliákat jelzik, azokat igazolják. A természetért felelős egyéni, közösségi magatartás nélkül minden állami intézkedés hatástalan. Ezért fontos és ezért döntő láncszeme a tevékenységünknek – utalt rá Tóth képviselőtársam is – az oktatás, a nevelőmunka, értékeink megismertetése, megismerése, ami azonban egy hosszú folyamat. Az erre vonatkozó munkát a Művelődésügyi Minisztériummal közösen oktatási program kidolgozására megkezdtük.
Ami a konkrét kisinóci esetet illeti, az elrendelt vizsgálat megállapította, hogy több szerv és személy – erdészet, természetvédelem, faszállítók – rendelkezik kulccsal a sorompóhoz, és valamelyikőjük hanyagsága miatt maradt az nyitva. A tájvédelmi körzetvezető lezárta a nyitott sorompót, és gondoskodni fog fokozott felügyeletéről, ellenőrzéséről. Sajnos státusz-, illetve bérfedezet hiányában sorompóőrök beállítására nincs módunk.
Az utolsó kérdésre válaszolva: tenni pedig konkrétan és általában is akkor tudunk többet, ha a természetvédelem költségvetése a sokszorosa lesz a mainak. Az első lépést a közeli költségvetési vitában a Kormány is meg a Parlament is megteheti ebben az irányban.
Köszönöm figyelmüket. Kérem válaszom elfogadását. (Taps.)
