VÉKONY MIKLÓS, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság többségi véleményének előadója:
VÉKONY MIKLÓS, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság többségi véleményének előadója:
VÉKONY MIKLÓS, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság többségi véleményének előadója: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Azt hiszem, a Háznak a kellemes, derűs pillanatok nem válnak kárára.
Tisztelt Ház! A bizottság több mint kétszáz módosító illetve csatlakozó indítványt tárgyalt meg és alakította ki álláspontját. Ezek több mint egyharmada olyan szövegszerű pontosítást, illetve kiegészítést tartalmazott, amely a számviteli törvénnyel való megfelelést biztosítja, valamint a törvény megfogalmazását világosabbá, egyértelműbbé teszi. Természetszerűleg ezeket a módosító indítványokat a bizottság támogatta.
A módosítások másik jelentős része az érdekképviseleti szervek eljárásokban való részvételével kapcsolatos. A törvénytervezet fő szabályként írja elő, hogy az adós, illetve a felszámoló a csődeljárás és a felszámolási eljárás egész tartama alatt kérésükre köteles tájékoztatni a munkavállalókat és az érdekképviseleti szerveket az őket érintő intézkedésekről. Ezen túlmenően a jogszabályi előírások az eljárás kritikus pontjainál külön is előírják a tájékoztatást. Utalok itt a törvénytervezet 5. §-ára, a 14. § (3) bekezdésére, a 30. § d) pontjára, a 69. § d) pontjára. Ezeket kiegészítve a bizottság részéről elfogadásra kerültek az érdekképviseleteknek adandó tájékoztatást bővítő javaslatok, de nem támogattuk azokat a törekvéseket, amelyek akár a csődeljárásban, akár a felszámolásnál az egyezség harmadik szereplőjévé akarták tenni az érdekképviseleteket. Ilyen irányú módosító indítványok elsősorban a szocialista párt részéről érkeztek. Javaslat volt például a kifogásolási jogkör biztosítására, tárgyaláson történő részvételre.
Ezek a javaslatok megítélésünk szerint áttekinthetetlen, zavaros helyzetet teremtenének, és akár a hitelezőt és így a hitelező munkavállalóit, akár az adóst bizonytalan helyzetbe hoznák az egész eljárás sikerét alapvetően veszélyeztetve.
A másik részletesebben megvitatott téma volt a társadalombiztosítás megkülönböztetett kezelése a csődeljárás folyamán. Több javaslat a korengedményes nyugdíj gazdálkodó szervezetet terhelő, társadalombiztosításnak átutalandó fedezetét is ki akarta emelni a csődeljárás alatt megengedett fizetési moratórium alól, attól tartva, hogy ellenkező esetben a korengedményes nyugdíjas járandósága veszélybe kerülhet.
Az alkotmányügyi bizottság ülésén a társadalombiztosítás illetékeseivel történt egyeztetés is megerősítette: ilyen helyzet nem állhat elő. A nyugdíjas minden körülmények között megkapja a társadalombiztosítástól a korengedményes ellátmányát, a törvény ilyen értelmű módosítása viszont megtörné a hitelezők jogegyenlőségét, és a nem kiemelt hitelezőket ellenérdekeltté tenné az egyezség megkötésében, melynek híján a felszámolási eljárás automatikusan megindulna.
Emellett a társadalombiztosítás számára sem jelentene garanciát, mert az a tény, hogy a társadalombiztosítási tartozásokat a moratórium alatt is lehet fizetni, még nem biztosíték arra, hogy az adós tud is és akar is fizetni. A bizottság ezek mérlegelésével többségi álláspontként a javaslatokat elvetette.
A hitelezői sorrend módosítására vonatkozó javaslatokat szótöbbséggel a bizottság nem támogatta. Elfogadta a tervezet koncepcióját, hogy a felszámolási költség után a zálogjoggal biztosított követeléseket kell elsőként kielégíteni, ezután kerül sor a munkavállalói és állampolgári követelésekre, majd a köztartozásokra, amelyen belül a társadalombiztosítás biztonságához fűződő fokozottabb társadalmi érdekre tekintettel a társadalombiztosítás előnyben részesül.
Végezetül hiányolta a bizottság, hogy a csődtörvénytervezet, illetve a Btk. nem tartalmazza azokat a szankciókat, amelyek fizetésképtelenség esetén történt mulasztások, visszaélések esetén érvényesíthetők. Felhívja a Kormány figyelmét annak szükségességére, hogy a csődtörvény életbeléptetéséig erre a Btk. módosítása keretében tegyen javaslatot.
Összességében a bizottság ellenszavazatok nélkül a módosítások figyelembevételével javasolja elfogadni a törvénytervezetet. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
