VASTAGH PÁL, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója:
VASTAGH PÁL, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója:
VASTAGH PÁL, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Valójában – ahogy képviselőtársam az előbbiekben a többségi véleményt ismertette, ténylegesen – ezek körül a kérdések körül alakultak ki bizottságunkban hosszasabb viták, és a szavazási eredmények szorossága is ezt tükrözte és indokolttá tette, hogy érdemes és fontos elmondani ezen kérdések kapcsán a kisebbségi véleményt is.
Szeretném hangsúlyozni tisztelt Képviselőtársaim, hogy itt tulajdonképpen olyan módosító indítványokról van szó, amelyek elfogadásuk esetén sem teszik bonyolultabbá az eljárást, nem eredményeznek többletmunkát, nem lesz hosszadalmasabb és nem lesz bonyolultabb az eljárás. Ugyanakkor egy olyan időszakban, amikor a szociális konfliktusok és feszültségek jellemzői életünknek, nem lehet közömbös, hogy a munkavállalók és az érdekképviseleti szervek számára az eljárások minden szakaszában biztosított legyen, ahol lehet, ott az együttműködés, ahol lehet, ott a tájékoztatás lehetősége. Ugyanakkor ehhez kapcsolódóan határozott véleményem az, hogy nem lehet ezekben az ügyekben a törvényhozás szűkkeblű, mert ha egy időben eljuttatott információ képes oldani valamit a fölgyülemlett feszültségekből, akkor már nem felesleges beiktatni a törvényjavaslat szövegébe.
Ennek figyelembevételével kérem önöket, támogassák a kisebbségben maradt módosító indítványokat. Három csoportról van szó. Az első körben kezdeményeztük és módosító indítványban javasoltuk azt, hogy a csődeljárás és a felszámolási eljárás egész menetében biztosított legyen a munkavállalói érdekképviseletek számára az együttműködés lehetősége és joga, amely összhangban van a munka törvénykönyv hatályos szabályozásával, a szociális chartával és más fontos okmányokkal. Ennek megfelelően módosítani kívántuk a törvényjavaslat 5. §-ának (1) bekezdését, amely a tájékoztatási kötelezettség mellett együttműködési kötelezettséget állapít meg.
A továbbiakban – és ez a javaslatunk második csoportja – az eljárás egészében, tehát a csődeljárás, a felszámolás és a végelszámolás egészére kiterjedően valamennyi szakaszra fontosnak tartjuk a munkavállalói érdekképviseletek tájékoztatását és az eljárásban szereplő felek olyan jellegű kötelezettségét, hogy ezt a tájékoztatást biztosítsák az érdekképviseletek számára, ugyanis kétségtelen, hogy a bizottság több ponton támogatott ilyen jellegű módosító indítványokat, az eljárások más szakaszában azonban – és ezzel inkoherens lett maga a törvényjavaslat – ilyen módosító indítványokat nem támogatott.
Szeretném konkrét példaként elmondani, hogy addig, amíg a csőd bejelentése során a gazdálkodó szervezetnél működő munkavállalói érdekképviseleti szervek előzetes tájékoztatása biztosított, ugyanúgy a 9. § módosítására irányuló módosító indítvány kapcsán a csőd bejelentésével egyidejűleg értesítéssel kell élni a munkavállalói érdekképviseleti szervnél, ez szintén biztosított, de ugyanakkor a felszámolási eljárás és a végelszámolás során már több helyen, több ponton ez nem biztosított, mint például amikor a felszámolási eljárás az adós kérelmére indul meg. A 28. § e) pontjában abban az esetben, ha a hitelező kérte a felszámolást, már nem biztosított a tájékoztatás kötelezettsége. Hasonlóképpen a 45. § (5) bekezdésének módosítását is javasoltuk, amely a felszámolás egész tartama alatt köteles az érdekképviseletnek minden felvilágosítást megadni. Hasonlóképpen a 69. § d) pontjában foglaltak előírják: a gazdálkodó szervezet vezetője köteles a munkaviszonyban állókat értesíteni. Ehhez szeretnénk hozzákapcsolni módosító indítványunkban, hogy az érdekképviseleti szerveket is haladéktalanul tájékoztatni köteles.
A módosító indítványok harmadik csoportját illetően helytállók azok a kifogások, amelyeket képviselőtársam elmondott, hiszen a jelenlegi bírói gyakorlat és eljárás nem teszi lehetővé – és ezt el kell ismernünk –, hogy a munkavállalói érdekképviseletek félként vegyenek részt az eljárásban. Azt azonban továbbra is indokoltnak látjuk, hogy az egyezségkötést megelőzően, illetve azok során a munkavállalói érdekképviseletek véleményét kikérjék.
Ezek tehát javaslatunk csomópontjai, és kérem, még egyszer vegyék figyelembe azt, amit bevezető mondataimban elmondtam. Ezek a javaslatok nem jelentenek költséget, nem hosszabbítják meg az eljárást, ugyanakkor alkalmasak arra, hogy a meglévő nem is kis feszültségeket esetlegesen tompítsák.
Köszönöm a figyelmet. (Taps balról.)
