REMPORT KATALIN, DR. (MDF)
REMPORT KATALIN, DR. (MDF)
REMPORT KATALIN, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim!
Az előző évi költségvetés tárgyalásakor a Kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy augusztus 31-éig előterjeszti a jövő évi költségvetésre vonatkozó irányelveket, szeptember végéig pedig beterjeszti a fejezeti előirányzatokat is tartalmazó tájékoztatót. Sajnálatos, hogy nem került időben elénk az irányelvekről szóló anyag, hiszen így lényegében a Parlament rendelkezésére álló idő egy hónappal rövidebb, mint amennyit szerettünk volna.
A beterjesztett anyag az irányelveknél lényegesen több, a költségvetésnél kevesebb, azonban el kell ismerni, hogy ilyen korán, ennyire részletes anyag még soha nem volt a Parlament előtt. Az előterjesztés tartalmazza a Kormány egyeztetés utáni elképzeléseit, azonban ez még egy közbülső anyag, amikor még mód van arra, hogy a legfontosabb változtatásokat megtegyük.
Nekünk tehát azt kell megállapítanunk, hogy megfelelő-e az irány, amit a Kormány vett a jövő évi költségvetés előzetes tervezésekor, ha pedig ezzel nem értünk egyet, erre vonatkozó álláspontunkat még most fejtsük ki.
A bizottsági ülésen a Kormány képviselője felelősséget vállalt arra, hogy a vitában elhangzott észrevételeket a költségvetés elkészítésekor figyelembe fogja venni.
Az 1992. évi költségvetési terv elkészítésekor a Kormánynak tudnia kell, hogy milyen nagyságrendű költségvetési hiánnyal számolhat, mit fogad még el a Parlament. Ez azért is meghatározó, mert egyrészt a hiány a költségvetési adósságot jelenti, tehát későbbi évekre hárítja át a mai terheket, márpedig ennek további növelése, de még szintentartása sem fogadható el, hiszen ez inflációs hatással járna. Ráadásul a lakossági megtakarításokra sem lehet a jövőben ezen a címen biztosan számítani. Másrészt, nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeink is azt indokolják, hogy ez a hiány minél kisebb legyen, és lehetőleg a határozati javaslat alsó szintjéhez közelítsen.
Éppen ezért az országgyűlési határozati javaslat mindössze a hiány összegét tartalmazza. Egyebekben a tájékoztató tartalmazza azokat a gazdaságpolitikai, pénzügy-politikai elképzeléseket, amelyeket a Kormány érvényesíteni kíván a következő évre vonatkozólag. Ebben foglaltatnak benne a jövő évi irányelvek is. Ezeket részletesen nem kívánom ismertetni, hiszen az államtitkár úr expozéjában részletesen kitért ezekre.
A költségvetés tervezésekor meg kell nézni, hogy a hiány meghatározott keretek közötti tartását milyen eszközökkel lehet elérni. Ez egyrészt a bevételek növelésével vagy a kiadások csökkentésével érhető el. A bevételek vizsgálatakor a Magyar Demokrata Fórum helyesli a Kormány azon álláspontját, hogy további adóprést nem szabad alkalmazni. Azonban szükségesnek tartjuk, hogy az adóalap kiszélesítésre kerüljön, tehát a kedvezmények és mentességek felülvizsgálatra kerüljenek.
Aggasztónak tartjuk, hogy a fizetési fegyelem mennyire fellazult, hiszen mind az adó, mind a társadalombiztosítás, mind a szolidaritási járulék körében olyan nagymértékű kintlévőségek vannak, melyeket nem nézhetünk tétlenül. Éppen ezért szükségesnek tartjuk az adóigazgatási és büntető jogszabályok olyan módosítását, mely lehetővé teszi, hogy a Kormány a valóban keletkező jövedelmek után, reálisan számolhasson saját bevételeivel. Ez azért is fontos, mert minden kintlévőség és kibúvás a kötelezettségek alól a becsületes adófizetők pénztárcáját terheli. Tehát az adóigazgatási jogszabályokat, büntető jogszabályokat ennek érdekében módosítani kell.
A kiadások felülvizsgálatakor először a minden körülmények között rendezendő összegeket kell megállapítani, hiszen itt semmilyen esetben nem történhet kiadásmérséklés. Ilyen az állami adósság, valamint azok a bérpolitikai intézkedések, amelyeket már ebben az évben bevezettünk. Bár valóban az a cél, hogy a kiadások csökkenjenek, azonban nem lehet takarékoskodni a kompenzáció esetében, mely a támogatások leépítését ellentételezi, és nem halogatható az elmaradott térségek felzárkóztatása, valamint a munkahelyteremtő beruházások létesítése.
A kiadások vizsgálatakor megállapítható, hogy minden eddiginél radikálisabb csökkentés következett be. Az elmúlt két évben a megtermelt és elosztható jövedelem csökkent. Ezt a csökkenést az államháztartás valamennyi ágának együttesen kell viselnie.
A társadalombiztosítás területén a Parlament már elfogadta azt a koncepciót, amely megindítja a reformokat. Erre szükség van, hiszen az 53%-os járulék nem fedezi a terheket, de azokat tovább nem lehet a költségvetésre sem terhelni. Jelentős változás van a táppénz területén, ugyanis a tervezet szerint a 30 napot meg nem haladó betegség esetén a munkáltató fizeti a járulékot, így közvetlenül érdekelve lesz abban, hogy ellenőrizze a jogosultakat. Ehhez azonban szükséges, hogy megteremtsük az ellenőrzés jogszabályi lehetőségeit.
Az elkülönített állami pénzalapoknál támogatjuk a Kormány azon célját, hogy csökkenjen az állami támogatás részaránya, és az alapok a lehetőségek szerint fokozatosan váljanak önfinanszírozóvá. A központi költségvetési szervek esetében nehezíti ugyan a kiadások csökkentését, hogy az ágazati újraszabályozás még nem készült el, az expozéban azonban már ismertették ezek előrehaladott állapotát, és azt is tudni kell, hogy a reformok nem járnak automatikusan kiadáscsökkentésekkel, sőt az is előfordulhat, hogy egyes tételeknél még növelni is kell az állami hozzájárulás mértékét.
Bizottsági ülésen elhangzott, hogy a Kormány mindössze mechanikus lineáris csökkentést hajtott végre. Ez nem fedi a valóságot, ha megnézzük a fejezeti előirányzatokat, lényeges eltérést tapasztalunk az egyes adatok között. Néhány területen elkerülhetetlen a támogatás növelése. Ilyen a honvédelem, a közbiztonság, a népjólét és a közoktatás – ismert okok miatt. Más területeken a bevételi oldal jelentősen módosul. Így például az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság esetében a saját bevétel másfélszeresére nő, míg az állami támogatás harmadára csökken. Kikerültek a kiadási oldalról az egyszeri kiadási tételek is, mint a pápalátogatás, a közigazgatási bírósági épületek. Fejezetenként folyamatban van az intézmények felülvizsgálata, és ahol mód van a bevételek növelésére, a kiadások csökkentésére – például külképviseleteknél, sport-, népjóléti intézményeknél –, ezt már tükrözi a tájékoztató. Más feladatok pedig vállalkozói szférában vagy pedig alapítványi formában is megvalósíthatók, és azt is figyelembe veszi az előterjesztés. Így például a nemzeti parkok alapítványi formában kezelhetők, a szolgáltató szféra pedig vállalkozói szférában is működtethető.
Mint ahogy a központi költségvetési szerveknél, ugyanúgy az önkormányzatoknál is a pénzügyi szabályozás lehetőségét és egyben korlátját jelenti a nemzeti össztermék, a társadalmi kiadásokra fordítható források várható alakulása és az abból megoldandó feladatok összessége. Az állami költségvetés összes kiadása 3,1%-kal esett vissza. Az önkormányzatok támogatása ennél kisebb mértékben, 0,6%-kal. Az önkormányzatok állami hozzájárulása 11%-kal nőtt, azonban ha megnézzük, hogy az állami felhalmozási kiadások, a központi költségvetés és a gazdálkodó szervek támogatása terén mindössze 10%-os emelést engedélyez, akkor látható, hogy semmivel nem volt szigorúbb az önkormányzatokhoz, mint saját magával szemben.
Az önkormányzatok bevételeinek alakulásánál nem szabad figyelmen kívül hagyni az átengedett bevételeket. A helyhatóságoknál marad a gépjárműadóból származó bevétel 50%-a, és itt marad továbbra is a személyi jövedelemadó fele. A személyi jövedelmek 23-28%-kal növekedtek ebben az évben. Ahol pedig minimális az ebből keletkező bevétel, a kormányzat továbbra is fenntartja a kiegészítési rendszert. Tehát városok esetén 5000 forintról 6000 forintra, egyéb településeknél 3200-ról 4300 forintra emeli azt az értékhatárt, amihez köti a kiegészítést. Így összességében 34%-kal emelkedik a személyi jövedelemadóból származó önkormányzati bevétel, ami megyénként 28-59%-os szóródást jelent.
Az előző hónapok tapasztalata azt mutatja, hogy a kisvárosok és községek gazdasági helyzete javult, a főváros és a nagyobb városoké romlott. Azonban negyven évig ezzel ellentétes tendencia érvényesült, és épp ezekben a nagyvárosokban prosperál a gazdaság, itt emelkednek a leginkább a személyi jövedelmek. Itt megjegyzem azt is, hogy én csodálom, hogy az a képviselőtársam, aki szintén kis települések képviselője, azt veti a kormányzat szemére, hogy még mindig központból osztja vissza a támogatásokat. Ha nem így történne, nagyon sok kistelepülés ellehetetlenülne, működése valójában nem lenne realizálható.
Az állami hozzájárulás és az átengedett források együttes értéke 18%-kal nő, míg a kormányzat az önkormányzat saját bevételeinek számításakor nagyon mértéktartóan számolt, mindössze 14%-os növekedést prognosztizált. Megjegyzem azt is, hogy 1989-ben az önkormányzatok bevételeiből 21% képezte a saját bevételeket. Ez most csak 19%, itt tehát mód van arra, hogy az önkormányzatok nagyobb bevételre tegyenek szert. És itt nemcsak a helyi adókra gondolok, amelyet már ebben az évben 271 önkormányzat be is vezetett, hanem gondolok az önkormányzati tulajdoni törvénnyel az önkormányzatokhoz juttatott vagyon hasznosítására is. Azonban nem szabad szem elől téveszteni, hogy az önkormányzatok fő feladata a közszolgálati funkciók ellátása, és csak ennek érdekében és ezek után vállalkozhat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nekünk, képviselőknek most még módunk van arra, hogy a legfőbb irány kijelölését módosítsuk. Azonban ezt a vitát célszerű a lehetőségekhez képest rövid időn belül lezárni. Hiszen decemberben arra is határozatot hoztunk, hogy a Kormány november 15-éig terjessze a Parlament elé a következő évi költségvetési tervezetet. Megállapíthatjuk, hogy a Kormány valóban hibázott akkor, amikor nem terjesztette be időben felénk a jövő évi költségvetés irányelveit. Azonban mi magunk, a Parlament is hibáztunk akkor, amikor olyan határidőket szabtunk a különböző előterjesztések megtételére, mely nem biztosított elég időt a kormányzati egyeztetésekre és a parlamenti vitára. Ennek tapasztalatát mindenképp fel kell majd használni az államháztartási törvény meghozatalakor.
A Magyar Demokrata Fórum összességében támogatja az országgyűlési határozatot és tájékoztatót, azonban természetesen szakértői dolgoznak azon, hogy a jövő évi költségvetés még az előterjesztett anyagnál is jobb legyen.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
