KÁLMÁN ATTILA, DR. művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
KÁLMÁN ATTILA, DR. művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
KÁLMÁN ATTILA, DR. művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A most előterjesztésre kerülő törvénytervezet mindössze három paragrafusból áll, mégis jelentős. Összevon két országos hatáskörű levéltárat, s ezáltal gazdaságosabbá, hatékonyabbá teszi a működésüket, valamint megszüntet egy kiváltságot, melynek alapján meghatározott társadalmi szervezetek levéltári anyagát kivették az általános levéltári szabályozás és az állami felügyelet alól.
Először néhány mondat az összevonásról. 1756-tól 1970-ig hazánkban - hasonlóan az államok túlnyomó többségéhez - egyetlen általános gyűjtőkörű országos levéltár működött, a Magyar Országos Levéltár. Anyagának 1945-tel történő lezárása és az Új Magyar Központi Levéltár létrehozása, amelyre döntően ideológiai-politikai meggondolásból, a Szovjetunió levéltári modelljéhez való igazodás jegyében került sor, zavarokat okozott a nemzetközi szakmai kapcsolatokban. Nem célszerű sem a hivatali, sem a gazdasági egységek, de még a családi levéltárak folyamatos anyagait sem két - egymástól független - levéltárra bízni. Összevonás esetén jobban kihasználhatók lesznek az állományvédelmi műhelyek, ésszerűbben lehet majd megszervezni a kutatók kiszolgálását.
Hangsúlyozni kívánom, hogy az összevonás csupán szervezeti kérdés, minden egyes iratköteg marad a helyén, hiszen a két épület nem nagy távolságra van egymástól a budai Várban, tehát az összevonás nem hátráltatja, hanem inkább segíti a levéltárak megnövekedett feladatainak a megoldását.
A másik tervezett intézkedés is nagyon indokolt. A Magyar Dolgozók Pártja, illetőleg a Magyar Szocialista Munkáspárt 1948 és 1989 között alapvető feladatának tekintette az állami élet egészének pártirányítását, valamint a társadalom pártellenőrzését. Ennek megfelelően építette ki, illetve működtette vezető szerveit és apparátusát. A nyilvánosság előtt állami intézkedésként megjelent fontosabb döntések tényleges előkészítését és meghozatalát az állampárt vezetői, vezető testületei, illetve az apparátusaik végezték.
Sok esetben a különböző párttestületek elé került dokumentumokban jól nyomon követhető, hogy az egyes állami szervektől bekért jelentés, tájékoztató hogyan formálódott tovább, milyen változásokon ment keresztül, és kiknek a hatására. Az érdemi viták is jórészt ebben a körben zajlottak le.
Úgy vélem, hogy a jogállamiság keretei között nem tartható fenn az a helyzet, hogy ilyen iratanyagot ne az állam, hanem egy politikai párt kezeljen. Az MSZP Politikatörténeti Intézet levéltárában, a volt központi pártarchívumban jelenleg kb. 10 400 folyóméter - tehát több mint 10 km hosszú - iratot őriznek. Ebből a központi archívum ún. törzsanyaga 2050 folyóméter. A többi Budapest és 7 megye pártjának iratai. Ezen megyék a következők: Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Komárom-Esztergom, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Szolnok. A további 12 megye pártiratait a Magyar Szocialista Párt külön szerződéssel, a területileg illetékes megyei önkormányzati levéltárnak adta át megőrzésre.
Természetesen e törvény valamennyi 1948 és 1989 között keletkezett MDP-, illetve MSZMP-iratanyagra kiterjed, függetlenül attól, hogy jelenleg hol találhatók. Mint ahogy az is természetes, hogy az MDP, illetve az MSZMP tagnyilvántartásait nem tekintjük állami tulajdonnak, a munkaügyi, valamint a pénzügyi-számviteli iratokat pedig az ügyviteli érdek fennállásáig az MSZP kérelmére kezelésébe visszakapja.
Továbbá azokat az iratokat, amelyekről a kezelésük során kétséget kizáróan kiderül, hogy nem a közhatalom gyakorlása során keletkeztek, az MSZP rendelkezésére kell bocsátani.
Felmerül a kérdés, mit jelent a gyakorlatban a törvényjavaslat azon előírása, hogy az MDP-MSZMP-iratok kezeléséről és kutathatóságáról a művelődési és közoktatási miniszter gondoskodik.
Az 1969. évi XXVII. levéltári törvény 3. §-a értelmében a művelődési és közoktatási miniszter felelős a levéltári anyag védelméért. A jelen törvényjavaslat ezért utalja a művelődési és közoktatási miniszter feladatkörébe az MDP - MSZMP-iratok kezeléséről való gondoskodást. Azt, hogy e feladatkör konkrétan mit jelent, a hatályos jogszabályok határozzák meg. Vagyis dönteni kell arról, hogy ezek az iratok melyik levéltári intézmény vagy intézmények illetékességi körébe tartoznak, rendelkezni kell arról is, hogy az iratokat az erre illetékes levéltár a szabályoknak megfelelően jegyzőkönyvvel vegye át.
A minisztérium ezt a feladatot úgy kívánja megoldani, hogy az a gyakorlatban az iratok lehető legkisebb mértékű mozgatásával járjon és az iratok kutathatóságát ne veszélyeztesse. Ennek megvalósítása azonban feltételezi az MSZP Politikatörténeti Intézetével való zavartalan együttműködést.
Az állami és önkormányzati levéltárakban folytatható kutatást a 118/1989. XI. 22. számú minisztertanácsi rendelet szabályozza. Ez a jogszabály az MDP - MSZMP-iratok kutathatóságának szabályait nem tartalmazza. A miniszter feladata, hogy az állami iratokkal megegyezően szabályozza az MDP - MSZMP-iratok kutathatóságát is.
Megjegyzem még, hogy a terveink szerint e törvény a kihirdetésekor lépne hatályba. A Magyar Országos Levéltár és az Új Magyar Központi Levéltár egyesítését azonban csak 1992. július 1-jén mondanánk ki, hogy addigra minden ehhez szükséges feltételt nyugodtan elő lehessen készíteni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Takarékoskodni kívánván az idővel, a lehetséges indokoknak csak egy részét soroltam fel, de remélem, hogy ennyi is meggyőzte önöket arról, hogy érdemes támogatniuk ezt a tervezetet. Hiszen, ha a Parlament elfogadja ezt a törvényt, akkor remélhetőleg hatékonyabban fog működni a Magyar Országos Levéltár, és ismét helyreáll a rend, mert hatályon kívül helyezünk egy olyan törvényerejű rendeletet, amely sértette a társadalmi szervezetek egyenjogúságának alkotmányos elvét. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
