CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP)
CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP)
CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP) Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Egyrészt szeretnék köszönetet mondani, hogy miniszter úr – számos elfoglaltsága ellenére – személyesen tisztelt meg azzal, hogy válaszolt nekem és időt fordított a kiképzésemre. Remélem, hogy az elmondottak megfogannak és nagyon pontosan értettem, jól értettem azt, amit ön mondott.
Bevallom azt is, hogy valójában nem a pénzügyminiszter úr, egyébként általam jól sejthető, véleményére voltam kíváncsi, hanem azt reméltem az interpelláció benyújtásától, ami be is következett, hogy a Kormány be fogja nyújtani a Parlamentnek az év végi nyugdíj-kiegészítésekre vonatkozó álláspontját, és ha ez megtörtént volna időben, akkor én el is tekintettem volna az interpelláció elmondásától.
Most én szeretném tájékoztatni miniszter urat, hogy nincs a kezünkben ez az előterjesztés. Remélem azonban, hogy a kezünkben lesz. A tartalmát most megismerhettük, és én két okból nem fogom tudni elfogadni, elsősorban miniszter úr válaszát. Egyrészt azért, mert 3000 forint helyett a Kormány 2000 forintot javasol átlagosan kiosztani, másrészt mert nem tudjuk, hogy mikor fogjuk tárgyalni ezt a javaslatot, és nem vagyok benne biztos, hogy a Kormány késlekedése miatt egy hónapon belül, tehát karácsony előtt, a nyugdíjasok egyáltalán hozzájuthatnak ehhez a szerény összeghez is.
Hogy a részletekre térjek, mert egyébként azt hiszem, hogy nem kellene részletesen indokolnom a véleményemet, álláspontomat, annyira világos és egyértelmű kettőnk álláspontjában a különbség. Nevezetesen, az infláció úgy gondolom, hogy egészen másként érinti a nyugdíjasokat, mint általában az átlag lakosokat. Akkor, amikor parlamenti bizottságunk ezt a törvényjavaslatot vagy törvényszöveget megfogalmazta, arra gondolt januárban, hogy a nyugdíjasokat érintő inflációnövekedést kell figyelembe venni az év végi kiegészítéseknél. Úgy gondolom, hogy ezt az elvet kell a későbbiekben is fenntartani.
Az energia-áremelkedés, az alapvető megélhetési körülmények árának a növekedése egészen másként érinti a nyugdíjas háztartásokat, mint az aktív keresőket. Úgy tudom, hogy a béremelkedések statisztikai megfigyelése nem teljes körű. Pontos adatok, éppen a vállalkozói szférából, tehát arról a területről nem állnak rendelkezésre, amelyek legdinamikusabban növekedtek ebben az évben, tehát nem tartjuk elfogadhatónak azokat a statisztikai adatokat, legalábbis teljességében, amelyek azt bizonyítják, hogy a bérek nem növekedtek a tervezettnél jobban.
A társadalombiztosítás anyagi helyzetéért én úgy gondolom, hogy a Pénzügyminisztérium és az Országgyűlés döntése felelős.
Felelős azért, mert nem vállalt garanciát a társadalombiztosítás gazdálkodásáért. Felelős azért, mert a csődtörvény módosítása során a bérekkel nem hozta azonos pozícióba a társadalombiztosítási tartozásokat. Felelős azért, mert a 45 milliárdos tartozásból csak a fele minősíthető lazaságnak és taktikázásnak, a másik fele eladósodott és csődbe ment, az állam és a költségvetés által nem támogatott nagy cégek tartozásainak a következménye.
Mindezeknek az intézkedéseknek az elmaradása miatt van a társadalombiztosítás olyan anyagi helyzetben, amiről a miniszter úr is számot adott. Éppen ezért úgy gondolom, hogy a jövő évben sem remélhető jobb helyzet. Megismerhettük a költségvetési irányelveket. Amiről a miniszter úr szólt, hogy a költségvetés jó pozícióba kívánja hozni a társadalombiztosítást, ennek, sajnos, nem látjuk jelét.
Mindezek miatt, és amiatt is, mert a Kormány jövő év január elsején nem tervezi kiadni a jövő évi nyugdíjemeléseket sem, nem tudom elfogadni az ön válaszát. Ragaszkodnék ahhoz, és erre kérem képviselőtársaimat, adjuk ki a szociális bizottságnak az interpellációt, és a kormányelőterjesztéssel együtt nézzük meg, hogy mi lenne a nyugdíjasok számára is és a mi számunkra is az elfogadható válasz. Kérem azért képviselőtársaimat, velem együtt ne szavazzuk meg miniszter úr válaszát. (Taps bal oldalról.)
Határozathozatal
