PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezelőtt másfél órával azt gondoltam, két kétpercesre engedtem át az időt, ehhez képest az idő elég jól elment.
Az Expo '96 hívei és ellenzői nagyrészt a finanszírozási kérdésekkel foglalkoznak. Ez a kétpercesekből jól látszik, hogy így igaz. Ez alapvetően helyes, mert ha vállalkozási alapon nem tudjuk megrendezni a világkiállítást, akkor ez valóban nagy terhet jelent az adófizetőknek. Egy jelentős kérdés azonban – mint mindig itt, a Házban – háttérben marad: ez pedig az expo környezetvédelmi vetülete.
Egy jól megrendezett expo esetén, amire mi pillanatnyilag nem látunk garanciát, a környezetvédelem ügye sokat profitálna. Ezért is meglepő, hogy az előterjesztésben és a háttértanulmányokban nem szerepelnek a környezet terhelését csökkentő beruházások, azok költségvonzatai. Elképzelhető ugyan, hogy maga a világkiállítás megrendezhető vállalkozási alapon, de a környzetet leginkább érintő infrastrukturális beruházások nem. Ezért is érthetetlen számomra, hogy ezidáig nem készült környezeti hatástanulmány. Az Európai Közösség országaiban csak úgy jöhet létre nagyberuházás, ha előzetesen, a döntés előkészítésének fázisában, elkészül egy nyilatkozat a várható környezeti hatásokról. Később, a tervek alapján, a konkrét munkák előtt, független intézményekkel környezeti hatástanulmányt készíttetnek.
Palotás Jánosnak itt szeretném mondani, hogy van konkrétum, amire a világkiállítási törvény kapcsán mi hivatkozunk: mivel ilyen hatástanulmány nincs. Ha Palotás János tud mondani olyan országot, ahol környezeti hatástanulmány nélkül rendeztek világkiállítást, akkor tegye meg – ha nem teszi, akkor igaz az, amit Vona Ferenc képviselő úr mondott: hűbelebalázs módjára tervezzük a világkiállítást.
Nálunk tehát ilyen előzetes felmérés nem született. Baráth Etele kormánybiztos úr, Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszterre hivatkozva állítja, hogy létezik környezeti hatástanulmány. Én azt gondolom, itt a fogalmak összezavarásáról van szó: környezeti hatástanulmányról törvény sincs Magyarországon, s nem rendelkezünk olyan leírással, hogy egyáltalán környezeti hatástanulmánynak mit kell tartalmaznia. Ezen kívül a környezeti hatástanulmány csak konkrét tervre készíthető – ma pedig ilyen nincs. Van ugyan koncepció – néha több is –, amelyekre azonban, érthető módon, nem lehet egyenként hatástanulmányt készíteni, egyrészt az idő-, másérszt a költségigénye miatt. Az sem mellékes szempont, hogy egy komoly tanulmány elkészítése egy-másfél évet vesz igénybe.
A hatástanulmány hiányából azt a sokszor hangoztatott következtetést lehet levonni, hogy ismét utólagosan, mellékesen, szabályok nélkül kaphatnak hangot a környezetvédelem szempontjai – ha egyáltalán hangot kapnak. Egyébként az utóhasznosítás pontos terve, célja fontosabb a számunkra, mint maga a világkiállítás.
Az expoval kapcsolatban nagyon sok kérdés merül föl, néhányat szeretnék megosztani önökkel.
Ma még azt sem tudjuk, hogy mennyi vendéggel kell számolnunk. Nyilvánvalóan nem tervezhetünk egy minimumra – kérdés, mi történik akkor, ha mégis kevesen jönnek: a veszteséget ki fedezi? Mi lesz akkor, ha alultervezünk, milyen szükségmegoldások várhatók, illetve azok költségeit ki viseli? Akarunk-e egyáltalán nagyobb Budapestet? Milyen közlekedésben gondolkodunk fővárosunkban 2000. után? Ezt ma már illene tudni – expo-val és expo nélkül is. A mai helyzet már így is tarthatatlan. Ehhez képest nincs egy hosszú távú közlekedési koncepciónk, amely – mint említettem – expoval és expo nélkül is létfontosságú, hiszen ha a mai állapotokat akár tíz évig is fenntartjuk, az már az ember és a környezet elleni bűntett fogalmát is kimeríti.
Gondot jelent ezen kívül a szennyvíz és a szemét mai elhelyezése is. Mi történik a napi plusz 250 ezer ember szennyvizével és szemetével? Ezekre és hasonló kérdésekre – megjelölve a költség nagyságát és viselőjét – a környezeti hatástanulmány után lehetne választ adni. Ez leghamarabb, véleményünk szerint '93 elején tehető meg. Ennek hiányában viszont felelősségteljes döntést elvárni a képviselőktől – akár kormánypártiak, akár ellenzékiek – egyszerűen nem lehet.
Tisztelt Ház! Ezen általános bevezetések után a konkrét környezeti problémákkal kívánok foglalkozni. Mint említettem, ezek nagyrészt az expo esetén és az expo nélkül is léteznek. Lényeges különbség, hogy az utóbbi esetén az időtényező mint költségnövelő jelentkezik, valamint az utóhasznosítás plusz terhelést jelent a városnak. Expo nélkül erőnkhöz mérten tudunk cselekedni – csökkenthető a város túlterhelése, az utóhasznosítás miatt nem kell minden áron túlterhelni a várost.
Az expo kapcsán miből lehet kiindulni – ha egyáltalán ezek sarokszámoknak tekinthetők: a várható látogatószám 10 és 35 millió között mozog. Azt hiszem, ez egy elég tág határ. Ez napi 100-150 ezer főt jelent, csúcsnapokon ez 250-350 ezer is lehet – és mindehhez jön az amúgy is zsúfolt kétmilliós főváros lakossága. Mindezekből ilyen problémák adódnak.
A VK területe a Csepel-sziget északi részén, az észak-pesti szennyvíztisztító üzem szennyvíziszap-lerakó területére van tervezve. Ez a talaj instabil, állandó a gázfejlődés – ezért elkerülhetetlen a talajcsere. A veszélyes anyagnak számító talajt Budapest 25 kilométeres körzetében nincs hová szállítani. Ezekkel a költségekkel számoltak-e, és mennyi pénzbe kerülne ez a talajcsere – mert azt hiszem, erről a képviselőtársaim nem tudnak, nem is tudhatnak.
Nincs az országnak az Országgyűlés által jóváhagyott, hosszú távú településfejlesztési terve – természetesen Budapestnek sincs. Ezért volna veszélyes, ha az expo-iroda alkalmazottai és néhány ezer vállalkozó határozná meg az ország hosszú távú településfejlesztési irányát. Egy előzetes környezeti hatásfelmérés alapján a Csepel-szigetnek, mint helyszínnek a realitása bizonytalan.
A vízellátást vizsgálva a napi plusz 300 ezer ember ivóvíz-, illetve vízfogyasztása biztosított-e? Bővíthető-e a vízhálózat, a vízbázisok kapacitását figyelembe véve, és ezeknek milyen költségkihatása van? A tervezett expo helyén a fővárosi csatornázási térkép szerint hiányoznak a főgyűjtők. A külső városrészek közül a legtöbb nincs csatornázva, nem is beszélve a szennyvíztisztítók hiányáról. Nem hiszem, hogy a csatornázásra vagy a szennyvíztisztítók építésére valaki koncesszióban vállalkozna. Ha mégis úgy volna, akkor elviselhetetlen lenne a víz- és csatornadíj. A háttértanulmány ilyen költségekkel nem számol. Vajon miért?
Budapestnek két fontos parti szűrésű vízbázisa van: a szentendrei és a Csepel-szigeti, amelyből az utóbbi a bővíthető. A Csepel-sziget környezetében a vízminőség már most is veszélyeztetett. A nitrát néhol a megengedhető 25 milligramm/liter hat-nyolcszorosa – ide tervezik az expot. A Duna vízminősége már ma is kimutathatóan rosszabb Budapest alatt, mint a felsőbb részeken. A tisztítatlan szennyvízlevezetés, ami a tervezett világkiállítás helye körül van, bűzt és fertőzésveszélyt jelent – azt hiszem, hogy ez bemutatható. A víztisztítás kiépítése már ma is elkerülhetetlen, mivel enyhe szennyezésnövekedés esetén visszafordíthatatlan romlási folyamat indulhat be az ivóvíz-kutakban – idézet a KVI 1991 májusi felméréséből. Aki nézte, vagy olvasta, az tudja, hogy ott megtalálható. A világkiállítás kapcsán a szennyvízkérdésnél felmerül, hogy ki építi az utcai illemhelyet és miből. Ez egy parányi kérdés, de azt gondolom, nem elhanyagolható, mert ma ilyennel nagyon szűken állunk.
Elszomorító, hogy Budapest szennyvizének 80%-át nem tisztítjuk és csak mintegy 20%-át tisztítjuk biológiailag és így kerül a Dunába. Határozottan az a véleményünk, hogy szennyvíztitsztító építése nélkül nem rendezhető világkiállítás.
Egy következő probléma a hulladékprobléma. Vajon ismerjük-e várható mennyiségét? Szállításra, tárolásra, megsemmisítésre, hasznosításra készült-e terv? A szelektív szemétszállítás és -hasznosítás addig megoldható-e? Létezik egy elképzelés, amely szerint vállalkozói alapon készülne egy szemétégető –, amely véleményem szerint pazarlás, és nem megnyugtató megoldás. A fejlett országokban most kezd általánossá válni az újrafeldolgozást lehetővé tevő szelektív szemétgyűjtés, -szállítás és -hasznosítás. Budapest hulladékának több mint kétharmada kiemelten veszélyes. Ez már önmagában is elgondolkodtató. Világkiállítás csak ott rendezhető, ahol a hulladék gyűjtése, szállítása és hasznosítása megnyugtatóan megoldható – mi, pillanatnyilag nem ilyenek vagyunk.
Budapest légszennyezése súlyos, néha a megengedhető határérték kétszerese. A napi néhány százezer ember közlekedése tovább fokozza a terhelést, és a sok célfuvar miatt tovább romlik a levegő minősége. Az építkezés alatt az egész hatásterület károsodik, por, zaj, rezgés és a szállító járművek által kibocsátott károsító anyagok miatt. A Csepel-szigeti beépítés a Duna-völgyi légcsatornát fogja károsan befolyásolni.
A VK területén a kelenföldi hőerőmű miatt ma nyolcszoros a kéndioxid-kibocsátás és háromszoros a nitrózus gázok okozta terhelés.
A közlekedés miatt az ólom két-háromszorosa a határértéknek és a szénmonoxid 80-85%-kal magasabb a megengedhető értéknél. Az erre vonatkozó felmérések egyébként 3 helyen 3 különböző időpontban történtek. Egy korrekt, komoly felmérésnek legalább 50 helyen kellett volna megtörténni, és 16 ismétlésben. Tehát ha erre hivatkozunk és nincs módunkban másra hivatkozni, akkor azt gondolom, hogy ettől jelentősen eltérhetünk, mert vannak felmérések, amelyek sokkal szennyezettebbnek mutatják be Budapestet.
Az emberek egészségi állapotán lemérhető a romlás, én azt gondolom. 10.000 lakosra vetítve született egy kimutatás, amely azt mondja, hogy az asztmás betegek száma '70-ben 20 fő volt 1000 lakosra, míg '90-ben ez a szám 470 fő. A tüdőrákosok száma '70-ben 42 fő, 1990-ben 81 fő.
A közlekedés területén milyen tömegközlekedési megoldásban gondolkodnak a tervezők? Van-e pénz Budapest lerobbant autóbuszparkjának cseréjére? És itt megint az a legnagyobb probléma, hogy nincs országos hosszú távú közlekedési koncepció, és még abban sem született döntés, hogy vasút vagy autópálya játssza-e a döntő szerepet, vagy esetleg mind a kettő? Ha van, államtitkár úr, akkor majd örömmel hallgatom. Nem lenne jó, ha a féléves expo határozná meg későbbi közlekedési lehetőségeinket.
A mai elképzelés szerint a kívánatos hálózatos közlekedés-fejlesztés helyett konzerválnánk a sugaras közlekedési szerkezetet. Az 1991. májusi KGI előzetes anyag szerint nem ismertek a konkrét beruházások, számuk, típusuk, így lehetetlen azok környezeti hatását korrekten előbecsülni.A továbbiakban a következő javaslatokat teszem.
Óhatatlanul szükség lenne az új környezetvédelmi törvényre, amire – azt gondolom – a világkiállítást igazán befolyásoló időszakban nem került sor – sajnálatos módon!
A légszennyezés csökkentése érdekében milyen megoldásokat tudunk elképzelni? Az üzemek kibocsátását korlátozni szükséges, támogatásokat kell adni a Környezetvédelmi Alapból, illetve a világkiállítási hozzájárulásba kellene beépíteni. Erre nincs költség tervezve, nincs is rá pénz – sajnálatos módon!
A forgalomkorlátozás szükséges a város belső részében. Tudniillik lényeges javulás műszaki megoldásokkal nem érhető el. A helyzet viszont ma is tarthatatlan, ezért szükséges lenne behajtási és áthajtási korlátozásokat bevezetni, valamint a tranzitforgalmat az M0-sra terelni. Elég nehezen képzelhető el a világkiállítás helyszínépítése során, hogy behajtási tilalmakat hozzunk.
Ezenkívül szükséges lenne a lágymányosi és a Galvani-híd megépítése. Tudjuk, hogy itt alkudozások folynak az egyik elhagyására. Koncepcionális viták folynak, hogy melyiket hagyjuk, melyiket nem, én azt gondolom, a környezetvédők véleménye szerint egyértelmű, hogy mindkettőre szükség van, mert másképp a tömegközlekedés nem oldható meg.
A tömegközlekedés preferálása, támogatása, megfelelő számú és minőségű járművek, valamint a külső körúton kívüli parkolók létesítése lenne szükséges.
Kiemelten támogatni kellene a trolibusz- és villamosvonalak építését és költségessége miatt rövid távon háttérbe szorítani a metró építését.
Új közlekedési támogatási rendszert kellene kidolgozni, amely hosszú, átvezető járatokat alakítana ki a főváros távoli részei között.
A vízminőségvédelemről szólva: az tény, hogy a Duna vízminősége egyre romlik és veszélyezteti a szennyvízelvezetés a csepeli vízbázist.
Elengedhetetlenül szükséges megépíteni az évtizedek óta halogatott szennyvíztisztító műveket. Meg kell építeni a hiányzó szennyvízhálózatot, meg kell oldani a szennyvíz-iszap lerakását és hasznosítását.
A vízbázisok védelmére megfelelő hidrogeológiai védőterületet kell kialakítani. A világkiállításig a vízközmű-beruházások értéke körülbelül 25 milliárd forint. Ehhez képest az előterjesztésben egy fillért nem terveztünk ilyen beruházásokra. Én azt gondolom, hogy amikor 30 milliárdról, 80-ról, 100-ról vagy 170-ről beszélünk, akkor ezt valahogy bele kell kalkulálni. Nem hiszem, hogy a főváros csak egy féléves beruházásra minden lehetőségét, minden pénzét csak az expo területére fogja fordítani, és a peremkerületekben, ahol az exponak csak a káros hatása fog érvényesülni, ezeket a beruházásokat nem tudja megvalósítani. Én azt gondolom, hogy az expo kapcsán egész Budapestben kell gondolkodni.
Hogy ezt a 25 milliárdot miből fogjuk finanszírozni, erre két lehetőség van. Az egyik: a Környezetvédelmi Alapból, valamint kedvezményes hitelekből. A Környezetvédelmi Alap nagyon kevés, környezetvédelmi feladatait is nagyon nehezen tudja ellátni.
Elképzelhető önkormányzati forrásból is, például felemeljük a víz- és csatornadíjakat, de akkor meg kell mondani, hogy mennyire emeljük fel, mennyire fogja az terhelni az adófizetőket. Valamint megoldás az is, ha komolyan érvényesítjük a csatornabírságot, tehát ha meglévő törvényeinket komolyan alkalmazzuk.
Van még egy megoldás: amikor koncesszió alapján történik a közműberuházás. Ez is radikálisan megemeli a közműdíjakat. Ez nagyon gyors beruházás, de nagyon drága! Erre számítások történtek: a mai 7 forint/köbméteres csatornadíj 40 forint/köbméterre emelkedne.
A hulladékproblémákról röviden: általában a szemétkérdés az, amely leginkább kikényszeríti a megoldást az expo kapcsán. Jelenleg a budapesti hulladéklerakók beteltek, és van egy nagy nehézségekkel hol működő, hol nem működő és inkább nem működő hulladékégető, amelynek kapacitása kicsi és működése bizonytalan. Ennek felújítása mai áron 2 milliárd forint körül lenne. Az előterjesztés mellékletében szintén nem szerepel rá egy fillér sem.
Olyan technológiát nem tudunk elfogadni, amelyben csak a hulladék lerakása szerepel. Minimum olyan teljesítményű ártalmatlanítók kellenek, amelyek 1 millió köbméter/év teljesítményűek, mert ennél a méretnél elfogadható az üzemelés költsége.
Figyelembe kell vennünk azt, hogy a hulladékok jelentős része másodlagos nyersanyag, valamint tüzelőanyag, ezért a komplex hasznosítást kellene célként kitűzni.
A II. számú hulladékégetőmű költsége, amellyel a program számol, 12-18 milliárd forint. Szintén nincs rá fedezet, nincs az előterjesztésben rubrika az égetőre.
Hulladékégetés nélkül is természetesen lehet megoldást találni. Körülbelül 15-20 évre 4-5 millió forintért úgynevezett dombelhelyezéses megoldást tudunk találni. Most nem kell fizetni természetesen, de majd 15-20 év múlva, amikor ezt hasznosítani vagy ártalmatlanítani akarjuk, akkor fogjuk megfizetni azt, amit most elmulasztottunk.
Összefoglalva: én igazat adok az előterjesztőknek abban, hogy ha a VK területe olyan, amelynek környezeti értéke nincs, kérdésem, hogy a hatásterületének sincs? Mert a hatásterületnek a környezet okozta terhelésével nem számolnak – a hatás-területének bizony van környezeti értéke! Ezen a helyen – így van! – a világkiállítás csak javíthat, a többin viszont ront.
A környezeti kérdést én csak Budapest egészével együttesen vizsgálva tudom elképzelni. A világkiállítást kell a budapesti fejlesztési programnak alárendelni és nem fordítva. Ma ez fordítva történik. A környezetvédelmi intézkedéseket, terveket is a budapesti fejlesztési programnak kell alárendelni.
Figyelembe kell vennünk azt a sajátos tényt, hogy a környezetvédelmi intézkedések elmaradása 100%-osan negatív hatású lesz, és hogy a környezetvédelmi beruházásra egyetlen konkrét pénzügyi ígéret sem érkezett.
Mit kellene a világkiállításnak környezetvédelmi szempontból teljesíteni ahhoz, hogy megrendezése elfogadható legyen számunkra? Csak Csepel északi részén lehetne megrendezni és nem volna szabad felcsúszni az építkezésnek a Petőfi hídig. Minimum két hidat kell megépíteni, ez lenne a fontosabb. Több tervet láttam, amelyekből ezek sajnálatos módon hiányoznak.
A Belvárosban közlekedési korlátozásokat kell bevezetni. A Duna vízminőségét biztosítani kell a jóminőségű ivóvízellátás érdekében. Tényleges megoldásokat kellene találni a szennyvízelvezetésre, szennyvíztisztításra, víztisztításra, iszapkezelésre.
A hulladékszállítást és -elhelyezést megnyugtatóan kell megoldani. Növelni kell a zöldterületek arányát. Ma ellentétes tendenciának vagyunk szemtanúi.
Már a tervekben, valamint a világkiállítási törvényben szerepeltetni kell a környezetvédelmi szempontokat. Véleményem szerint ez nem riasztja el a nyugati tőkét, hiszen a fejlett országokban ez már ma is így van.
Az ipari légszennyeződést csökkenteni szükséges.
Én azt gondolom, hogy beszédemben csak arra tértem ki, ami nincs a törvényben. Sajnálatos módon nincs a törvényben, és ha hiányolom ezt a törvényből, ezt a következőkkel szeretném alátámasztani:
A törvény bevezetőjében ez olvasható: "Utak a jövőben", "A feltámadó környezet". Azt gondolom, ha merjük magunknak venni a bátorságot, hogy a környezetet segítségül hívjuk, akkor a törvényben minimum ezekre a garanciákra ki kellett volna térni.
Beszélünk arról, hogy a természet és az ember harmonikus kapcsolatát mutassa be. Én azt gondolom,hogy a harmonikus kapcsolatot el lehet képzelni többféleképpen: úgy, hogy az ember a természetben és a természet mellett él, és úgy, hogy a természet kárára él!
Tudjuk, hogy az expo kapcsán a Pilisben 120 éves őstölgyesben 50 hektáron tarvágást végeztek azért, hogy golfpályát építsenek. Így is lehet a természetben élni és ehhez hasonlóan!
Én azt gondolom, ha ezeket a kérdéseket belevesszük a törvénybe, akkor erről minimum rendelkezni kellene, minimálisan valamilyen garanciát kellene erre találni.
Még valamit mondanék a törvénnyel kapcsolatban, hogy konkrétan a törvényről is beszéljek, ne csak a hiányáról.
Itt szerepel egy olyan, hogy az elő-, utó- és kiegészítő rendezvények. Itt tudok vitatkozni Pál László képviselőtársammal. Bizony itt egy nagy felelősség van a képviselőkön, amikor a világkiállítást megszavazzák. Mert abban a pillanatban, amikor az elő-, utó- és kiegészítő rendezvényekről van szó, ha jól elolvassák képviselőtársaim, akkor láthatják, hogy a Világkiállítási Tanács meghatározza az utórendezést is, a kiegészítő rendezést is. Kérdésem az, hogy ez mennyi időre vonatkozik. Lehet úgy is kötni egy szerződést, hogy 15–20 évig. Tehát amikor mi azt mondjuk, hogy fél évre szól ez a terhelés, fél évig bizony nagy környezeti terhelés, fél évig bizony a közlekedésre nagy terhelést jelent, fél évig bizony megnő a légszennyezés, akkor arra is kell gondolni, ha 15–20 évre kötünk utóhasznosítási szerződést, akkor vajon mi lesz, annak nem lesz terhelése, annak nem lesz következménye.
Én azt gondolom, hogy ezzel azért konkrétabban kellene számolni, és amikor a Parlament kiad a kezéből egy ilyen döntést a Világkiállítási Tanácsnak, akkor én azt gondolom, hogy erről is el kellene gondolkodni.
És van még egy pont – több van benne, de környezetvédelmi szempontból nem szeretnék többre kitérni –, a világkiállítás területére vonatkozó részletes rendezési tervet 1991. december 31-ig kell megállapítani. Az nagy művészet lesz, el kell mondanom. Itt semmiféle környezeti hatástanulmány, semmiféle fölmérés nem fog érvényesülni. Ez alatt a másfél hónap alatt egy hasraütéses módszerrel csinálunk majd valamilyen tervet és messze nem fog beilleszkedni Budapest hosszú távú fejlesztési programjába, hanem egy expo-centrikus fejlesztési terv lesz, ha egyáltalán lesz ilyen fejlesztési terv.
Még két rövid reagálást engedjenek meg nekem.
Az egyik: Rott Nándor igen tisztelt képviselőtársam beszédére szeretnék reagálni. Én nagy örömmel hallottam az ő beszédét, tudniillik a környezetvédelmi bizottságban is így foglalt állást az ő szakértőjük és Rott képviselő úr, hogy ők bizony az ilyenformán megrendezésre kerülő expot nem támogatják. Ehhez képest, ha én jól emlékszem, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka bizony támogatta a világkiállítást. Eből én azt a következtetést vonom le, hogy hála a Jóistennek, a Kereszténydemokrata Néppártnál nem egységes az álláspont és bizony más érvek is érvényre jutnak. Én ezt csak támogatni tudom.
A másik: Palotás János képviselőtársam nincs bent, én bizony nagyon meglepődtem, mert ha ő vállalkozói alapon egyértelműen megrendezhetőnek látja vagy tartja a világkiállítást, akkor én szerettem volna, ha mond arra is példát, hogy tud vállalkozót, aki a szemétgyűjtést, szennyvízelvezetést, és egyéb, a közművekhez tartozó megoldást vállalkozási alapon megrendezi, tud olyat, aki megcsinálja, elvállalja. Tudniillik nyugaton van ilyen és gazdaságosan meg lehet csinálni, nyereségesen meg lehet csinálni. Ő ilyet nem mondott. Ő lehet, hogy nem tud arról, hogy Budapest légszennyezése ennyire tragikus, hogy Budapest környezeti állapota ennyire tragikus. Valószínűleg többet kell itthon tartózkodni és akkor tudni fog róla. (Derültség.)
Az egy más kérdés, többen elmondták, hogy a törvényről nem beszélt. Ha beszélt volna, biztos, hogy ezekre kitért volna.
Azt hiszem, azt mondta még – nem szeretnék mindenre reagálni, amit mondott, mert akkor az is egy újabb 40 perc lenne, azt mondta –, hogy pozitív programot kell mondani. Én azt gondolom, ha ő megnézi a környezetvédelmi bizottságnak a jegyzőkönyveit, ott nem lehet azt mondani, hogy a környezetvédelmi bizottságban a világkiállítás kapcsán a pártérdekek egyértelműen felszínre jöttek volna. Ott bizony mindegyik pártnak ott ül a képviselője. Csak az a szomorú tény, hogy amikor egy kormánypárti képviselő a világkiállítás ellen szól, akkor nem azt nézik meg, hogy igaza van-e, hogy a kérdésekre lehet válaszolni, hanem azt mondják, ez egy olyan képviselő, akit az ellenzék megtévesztett. Hát, tisztelt képviselőtársaim, így nem lehet pozitív programokról beszélni, ha azok a képviselők, akik bizony elmondják a hiányosságát a törvénynek, függetlenül attól, hogy kormánypártiak, vagy ellenzékiek, ezt a jelzőt kapják. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon és bal középen.)
