BOROS LÁSZLÓ: (MSZP)
BOROS LÁSZLÓ: (MSZP)
BOROS LÁSZLÓ: (MSZP) Tisztelt Miniszter Asszony! A válaszának azt a részét, amelyben kinyilvánította tiszteletreméltó szándékait az ifjúság jövőjét illetően, elfogadom. A többit azonban sajnos, nem áll módomban.
Egy kicsit nehéz helyzetbe hozott, mert nagyon sok mindenről beszélt, és úgy érzem, hogy erre kénytelen vagyok reagálni. És legelőször azzal kezdeném, amivel ön befejezte.
Nevezetesen, ha valóban meglenne az a szándék, hogy közösen, az ifjúsági vagyon gyarapítását és annak felhasználását együtt végezzék, akkor erre a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány jelenlegi vezetésének lett volna módja és lehetősége. Nevezetesen úgy, hogy a helyiekkel leül, tárgyal, és azt követően tesz, amit jónak lát.
Nos, ez nem történt meg, itt senkit meg nem kerestek. Egyből bíróságra mentek. Ebből számomra egyértelmű a dolog, hogy ezt a tábort, úgy, ahogy van, el akarják venni.
Én azzal egyetértek, hogy a felek a bírósághoz fordulhatnak, hiszen ez meg is történt, és azzal is, hogy nem szabad a hatalmi ágakat összetéveszteni. Csak hát, a problémám ott van, hogy miután a bíróságra fordulás már megtörtént, és én úgy látom, hogy miniszter asszony által…– a Közlöny, amiből idézett, mármint a rendelet, ami nekem is itt van a kezemben, én nem akarok ebből idézni, mert én is hosszasan idézhetnék belőle olyanokat, amelyek az én érveimet támasztják alá. Ezt nem teszem, csak egyetlen egy dolgot, hogy a III. fejezetben azt írja ez a minisztertanácsi rendelet, hogy a következő ingatlanokat, azzal a céllal, hogy a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány elidegenítési tilalommal terhelten, azaz az alapító okiratban rendelt cél megvalósítása érdekében regionális és helyi alapítványoknak adományozza, illetve ilyenek létesítéséhez hozzájárulást teljesít. És akkor itt a részletezésben föl van sorolva 60 ingatlan.
Tehát én úgy érzem, hogy ebben az esetben az élet nem előzte meg a rendeletben való megformálást, ez akkor megtörtént 1990-ben. Ennek megfelelően megtörtént az adományozás is. 1990. július 12-én földhivatali bejegyzés történt, tehát ez az alapítvány tulajdonát képezi.
Rendelkezésemre áll még egy csomó papír, például egy állami számvevőszéki jelentés, amely azt vizsgálta, hogy a rendeletben foglalt négy legfontosabb előírásnak az alapítvány – mármint a helyi alapítvány – megfelelően működik-e. Ezekben az Állami Számvevőszék hibát nem talált. Tehát ilyen vonatkozásban számomra érthetetlen, hogy milyen módon tudja gyarapítani vagy mely vagyont tud gyarapítani a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány, ha ezt elveszi. Mert az ottani vagyont nyilvánvalóan nem, mert hiszen ebből csak gond lehet.
Aztán, érdekesség és az emberben fölmerül, hogy akkor, amikor a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítványnak három hivatásos jogtanácsosa van, vajon miért bíznak meg egy kívülálló ügyvédet ezzel a dologgal, hogy ezt intézze, ahol a perköltség tudomásom szerint két és fél millió forint. Aztán joggal vetődik föl, hogy az eredetileg 5 fős megbízott csapatból vajon miért vált ki Kozma Imre atya, lelkiismereti okokra hivatkozva, és ha már kivált, akkor mivel indokolható az ifjúsághoz a lelkieken keresztül közelálló atya pótlása ingatlanügyekben jártas építésszel.
Szóval, ugye, ezen azt hiszem, hogy érdemes elgondolkodni, én magam is, mert ugye, ez a két dolog… hát itt valami egész másról van szó. De hosszan sorolhatnám, mert az időm minden bizonynyal letelt.
Még csak egyetlen egy gondolatot: én a próbapert természetesen – bár én sem vagyok jogász, de a joghoz annyit értek, hogy ezt a fogalmat ugye nyilván nem ismeri – én ezt úgy értettem, hogy az információim szerint amenyiben ezt a pert nyeri a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány, akkor további 13 nagy értékű ingatlannál beindítják ezt a pert.
Na most, ezért kérem a tisztelt Házat mert megítélésem szerint ebben a dologban nem tiszták a szándékok. Egy biztos: meggyőződésem szerint nem a fiatalság érdekeit szolgálja, ne fogadják el a választ, és tegyék lehetővé, hogy a kulturális és az önkormányzati bizottság vizsgálódást folytasson ebben az ügyben, mert ez nem tiszta dolog. Köszönöm szépen. (Kis taps.)
Határozathozatal
