RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ)

Teljes szövegű keresés

RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ)
RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Gondban vagyok, mert nem írtam le semmit, csak egy idézetet, a többit megpróbálom kitalálni. Régóta udvarlok ennek a tárgykörnek, amelyet Budapestnek hívnak, talán az udvarló szövegeimből valami eszembe jut. De jogforráshoz nyúltam, ahhoz a szerzőhöz, aki mint breviárium forgatható naponta, mindenre van valami okos mondata. Széchenyi István azt írta: "A szívből buzog minden. Magyarország szíve Pest és Buda. A szegény szív persze poros és piszkos, de annál többet segíthetünk rajta. A szívet nem helyezhetem át máshová, de megszépíthetem. Buda-Pest fekvése kies, és olyan, mely egyesítő középpontnak sok tekintetben helyesnek lenni látszik. Nevét Budapestre kellene változtatni." 1846. Elég régen ezt gondolta ki Széchenyi István, s ez a hölgy, ez a Budapest, akinek oly régóta udvarolok, most valahogy furcsa helyzetben van, mert egyszerre többen akarják megkapni. (Derültség.) Nem az egészet, hanem úgy részleteiben, s valahogy én úgy emlékszem, akkor jó a nő, ha egyben van. (Derültség és taps.) Ha mindenki egy darabot leszakít belőle, akkor talán nem azonos az élvezet. (Derültség.)
Úgy gondolom, nem kellene ezt hagyni, s miközben örülök, hogy a kerületi polgármesterek és a főváros között vér és szenvedés árán végre van valami megegyezés a fő pontokban, a mi Országgyűlésünknek mégis bizonyos szempontból úgy kellene csinálni, mint egy jó atyának, s azt kellene mondani bizonyos helyeken: "Fiúk, itt ne veszekedjetek, itt mi döntünk."
Beadtam néhány módosító javaslatot, s kérem a Ház hivatalát, tájékoztasson, mert nem tudom, mi a teendő, ugyanis el van gépelve az összes módosító javaslatomnak a sorszáma, 1098 helyett 1908-at gépeltek, hogy ezt hogyan kell 6-7 esetben korrigálni, nem tudom.
A javaslataim két dologról szólnak. Az egyik az a bizonyos városrész témakör, amelynek régi mániákusa vagyok, s boldog vagyok, hogy benne van az önkormányzati törvényben. Önök talán tudják, hogy a Városvédő Egyesületek voltak az első polgári kezdemények az elmúlt időszakban, s ebből alakult ki végül is az a lehetőség, hogy vannak polgári körök, a polgári mozgalmak megindultak, s városrészi önkormányzatot kérnek, amelyet szerintem meg kell nekik adni. Ennek az önkormányzati törvényben kicsit részletesebb szabályozását kívánnám szolgálni a módosító javaslataimmal.
Úgy vélem ugyanis, hogy amikor szét akarják tépni a fővárost kerületeire, olyan kerületekre, amelyeket 1950-ben nem a mai agyunk szerint alakítottak ki erőszakos vonalakat húzva, mint Afrikában az országok számára, nyersen szólva semmibe véve a történelmi városrészeket, akkor ezeket a kerülethatárokat nem lehet komolyan venni. S ha nem vesszük komolyan, én hiszek abban – akár ebben a házban ülök, akár nem – az ezredfordulón nem valószínű, hogy ugyanazokat a kerülethatárokat fogom találni Budapesten.
Talán az a legegyszerűbb, ha megadjuk a történelmi városrészeknek a kezdeményezés lehetőségét. Hadd próbálja ki Víziváros I. kerületi és a II. kerületi része, hogy kedvük van-e együttműködni, és a szinte semmivel el nem választott XI. kerületi Gellérthegy és az I. kerületi Gellérthegy tudnak-e együttműködni, s sorolhatnám a többit is. Hadd próbálják ki azok a XVII. és XVIII. kerületi lakosok, akik több – valaha önálló – városból vannak összeolvasztva, tudnak-e önállóan gondolkodni ezen a területhatáron belül, vagy nem tudnak. Úgy vélem, ez a mostani végére, vagy következő parlamenti ciklusunk elejére kiderül, s akkor meg lehet húzni az új határokat, addigra kiderültek az igények.
Énszerintem a fővárost, miközben a kerületek szét akarják szedni, sokkal jobban szét kell szedni kis városrészi önkormányzatokra, hogy azok együtt gondolkodva újra megalkothassák Budapestet, az egész fővárost. Ez ügyben kellene ezt a dolgot megcsinálni úgy, hogy közben vigyázunk bizonyos szempontokig arra, bár ezek piti dolgoknak tűnnek és mégis fontosak, hogy legalább szimbólumaiban ne essen szét. Nem mindenki fővárosi lakos ebben a Parlamentben – még ha átmenetileg az is –, így nem tudhatja, hogy ma a főváros kerületeinek egyik része úgy hívja magát mondjuk, hogy Terézváros, Kispest, a harmadik Angyalföld. Ebből Terézváros és Kispest rendben van, mert a kerület és a terület azonos, de Angyalföld nem azonos, mert ott van Újlipótváros és Vizafogó és Népsziget és sok minden egyéb. S Újpest valaha önálló város volt, akár használhatná saját címerét, úgy mint IV. kerület, mert odatartozik Békásmegyer és Káposztásmegyer és más is.
Egyszerűen meg kellene próbálni azt megvalósítani, hogy a régi önálló városok, amelyeket a Rákosi-rendszer benyalt a fővárosba, megtarthassák a jelképeiket, de ne erőltessék rá a kerület másik városrészeire, ne úgy üljenek össze, mint a múltkor, amikor volt egy, a külföldiekkel lebonyolított összejövetel, s az amerikaiak nem értették, hogy ezek mind fővárosi képviselők, s az egyik azt mondja az Erzsébetvárost képviseli, a másik a XIV. kerületet, a harmadik Terézvárost, a következő a XXII. kerületet, hogy van ez ebben a városban.
Jó lenne, ha minden város használhatná a neveit, de használja a sorszámot, 22 db kerület van. Az egyik elkezdi használni az ország címerét, a másik a főváros címerét, a harmadik csináltat magának újat. Miért ne használhatná az újat is, de használja a főváros címerét és színeit, ne az országét bizonyításul, hogy ő nem tartozik ehhez a fővároshoz. Ez a fajta szétesés bizonyos szimbólumrendszerekben is jelentkezik, amelyektől meg kellene mentenünk ezeket a területeket.
Miközben én azt gondolom, hogy a fővárosnak sok kicsi lehetőséget kell adni önigazgatásilag, vagyonilag és rendelkezésileg, akár szoborállításban és sok mindenben, meg kell adni a lehetőségeket, természetesen egyeztetve. Én jelképként mellemen a Lánchidat hordom, amely összeköt, összeköti a hajdani két fővárost.
Én azt gondolom, nem ismétlem, amit ez az úr itt annak idején elmondott, s befejezem, amit mondott. Azt mondta: "hogy nevét Budapestre kellene változtatni", ugyanis a városrészek egyesülnének, amelyek most nem a legjobb szemmel nézik egymást. "Mily haszon áradna ebből az egyesülésből, mily virágzó fővárosa lenne Magyarországnak rövid idő múlva. Egy fővárosnak kellene ezeknek lenni, egy, s nem megosztott, ellentmondó szívnek."
Itt a gramofonom most elakad. Egy fővárosnak kellene ennek lennie, egy s nem megosztott, ellentmondó szívnek. Egy fővárosnak kellene ezeknek lennie, és nem megosztott, ellentmondó szívnek… (Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem