MORVAY ISTVÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár:
MORVAY ISTVÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár:
MORVAY ISTVÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A főváros és kerületei önkormányzati rendszerének külön törvényben történő szabályozására 1945 után első ízben most kerül sor. A törvény megalkotásával az Országgyűlés deklarálja a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepét, sajátos helyzetét. A soron következő törvényhozási aktus része annak a jogalkotási folyamatnak, amely a demokratikus helyi hatalomgyakorlás lehetőségét megteremtő önkormányzati rendszer kiépítésére, működési feltételeinek a biztosítására irányul.
A települési önkormányzatokhoz képest a főváros sajátos szabályozást igényel. A fővárosra és annak kerületeire vonatkozó szabályozás többlépcsős. Jellemzője, hogy egyaránt érvényre kívánja juttatni az általános önkormányzati vonásokat, értékeket, valamint a főváros különös szerepéből, sajátos helyzetéből fakadó eltéréseket.
A helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései – elsősorban a fővárosra vonatkozó fejezete – határozzák meg a szabályozás alapvető elveit, garanciáit, és ez alapozza meg az egységes fővárosi törvény jogi megoldásait. A fővárosra és kerületeire természetesen más törvények, jogszabályok is tartalmaznak rendelkezéseket.
Nem hagyható továbbá figyelmen kívül, hogy megnő a fővárosi önkormányzatok jogalkotó szerepének a jelentősége. E szabályozási struktúra elemei – amelyek közül a fővárosi törvény meghatározott jelentőséggel bír – biztosítják a fővárosi és kerületi önkormányzatok működését. A törvényjavaslat – a tanácsrendszer egymás fölé rendeltségi viszonyt teremtő szabályozási megoldásaival szemben – kifejezésre juttatja, hogy a fővárosi, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok alapjogaikat tekintve egyenlők, de a működésük tartalmát képező tartalomra és hatásköreikre figyelemmel értelemszerűen különböznek egymástól.
A szabályozás azt sem hagyja figyelmen kívül, hogy Budapest nem pusztán a kerületek mechanikus összessége, hanem egy települési egység, és egyben az ország fővárosa is. E hármas, egymás mellett létező jellemző az a specifikum, amely miatt külön törvény alkotására van szükség. A törvényjavaslat szerint a kerületi önkormányzatok jogelődeiknél összehasonlíthatatlanul nagyobb önállósággal rendelkeznek mind szervezetüket, hatáskörüket, mind pedig gazdálkodásukat és vagyonukat tekintve.
Ezzel párhuzamosan a fővárosi önkormányzatnak is jóval nagyobb lehetősége nyílik arra, hogy a fővárost egy települési egységként kezelve tudja működtetni, a terheket, a feladatokat, de a jogosultságokat is ésszerűbben megosztva a kerületekkel. A főváros és a kerületek közötti megváltozott kapcsolat jellegét tükrözi, hogy az egyoldalú, hierarchikus viszony helyébe a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködés lépett, hogy az utasításon alapuló feladatmegosztást felváltotta a megállapodásoknak teret engedő szabályozás, hogy kialakult egy ésszerűbb munkamegosztás, hogy a bevételeknek a feladatokhoz igazodó megosztására került sor, és hogy a rugalmas, az igényekhez, a feladatokhoz könnyen hozzáigazítható rendszer került kiépítésre.
A törvényjavaslat a főváros sajátos helyzetét figyelembe véve szabályozza a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti munkamegosztást. Elvi jelentőségű annak a kimondása, hogy a települési önkormányzatok feladat- és hatáskörét a kerületi önkormányzatok gyakorolják, a fővárosi önkormányzat pedig azoknak a főbb, a kerületekre vagy a főváros egészére kiterjedő teendőknek a megoldásáért felelős, amelyek Budapest egységes várospolitikájának a megvalósítását szolgálják, és amelyek ellátására a kerületi önkormányzatok nem kötelezhetők.
A fővárosi és a kerületi önkormányzatok által gyakorolt hatáskörök nem kerültek tételes felsorolásra, csak a munkamegosztás alapvető, a későbbi jogalkotó tevékenységet is meghatározó elvei, valamint a meghatározó jelentőségű feladatok, feladatcsoportok kaptak helyet a törvényjavaslatban. Jellemzője, hogy nem egy statikus rendszer létrehozása volt a cél, hanem egy, a várható körülményekhez igazodni képes, rugalmas megoldás megfogalmazása, amely mindkét irányból lehetővé teszi a feladatok áramoltatását.
Ennek megfelelően a meghatározott garanciális szabályok keretei között a fővárosi önkormányzat a kerületi önkormányzatok feladat- és hatáskörébe átadhatja, illetve ezeket az önkormányzatok átvehetik. Ez a változás, amely a feladatok átadásának, illetve átvállalásának két irányban történő mozgását, mozgatását alkalmazza, olyan fővárosi specifikum, amely alapvetően különbözik a megyei önkormányzat, valamint a települési önkormányzat közötti egyirányú megoldástól.
Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslatnak az önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó szabályait tekintve is alapvetően különbözik a tanácsrendszerben alkalmazott, a főváros újraelosztó szerepét biztosító megoldástól. Garanciális jelentőségű, hogy mind a fővárosi, mind a kerületi önkormányzatok egymástól elidegenített, önálló költségvetésből gazdálkodnak.
Meghatározó elvi jelentőségű az a szabály, amely kimondja, hogy a bevételek a ténylegesen ellátott feladatok arányában illetik meg a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatokat. A törvényjavaslat a bevételi forrásokat négy csoportba sorolja.
Az elsőbe azok tartoznak, amelyek a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat önállóan és közvetlenül megilletik.
A 2. csoportban azok a bevételek kerültek meghatározásra, amelyek esetében a bevétel megosztásáról dönteni kell. A javaslat két megoldást terjeszt elő. A döntési jogot az A változat szerint az Országgyűlés, a B változat szerint a fővárosi közgyűlés gyakorolja. A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályozásáról szóló 1990/104. törvény a gyakorlati szempontokat figyelembe véve a fővárosi közgyűlést ruházta fel a döntés jogával. Amennyiben a tisztelt Ház a javaslat A változatát támogatná, a jövőben a döntés joga a Parlamentet illeti meg.
A 3. és a 4. csoportba a kerületi önkormányzatok, illetve a fővárosi önkormányzat kizárólagos bevételei tartoznak.
A bevételek meghatározásakor a törvényjavaslat figyelembe veszi, hogy a fővárosi önkormányzatnak olyan feladatokat is el kell látnia, amelyek meghaladják a főváros érdekkörét és gazdasági lehetőségeit. Az önálló gazdálkodás mellett a főváros területén működő önkormányzatok hatékony feladatellátásának alapvető feltétele, hogy a megvalósításhoz szükséges vagyontárgyakkal rendelkezhessenek.
A javaslat nem megy elébe az önkormányzatok vagyonára vonatkozó jogi szabályozásnak, de az önkormányzatok működőképességéhez feltétlenül szükséges rendelkezéseket tartalmazza.
A javaslat törekszik a feladatok és a tárgyi feltételek közötti összhang megteremtésére, ennek megfelelően figyelembe veszi, hogy a kötelező közszolgáltatás teljesítésére nem minden esetben az köteles, akinek a közszolgáltatás megoldását szolgáló vagyontárgy a tulajdonába kerül. Ha a vagyontárgy tulajdonosa a közszolgáltatást nem vállalja, akkor a vagyontárgyat a közszolgáltatásra kötelezettnek kell átadni. Ez az átadás nem vonja maga után szükségszerűen a már megszerzett tulajdonjog átszállását, csupán az érintett vagyontárgy használatba adását jelenti. A javaslat szerint a használatba adás 1993-ig térítésmentesen történik.
A szabályok lehetőséget adnak arra is, hogy a feladat át- illetve visszaadásával a megoldást szolgáló vagyontárgy visszakerülhessen a tulajdonos önkormányzatokhoz.
A vagyoni kérdések fővárosi szintű rendezése egyébként természetesen követi majd azon általános szabályokat, melyeket a feladat- és hatásköri törvényjavaslat expozéjában már ismertettem.
A javaslat részletes szabályokat tartalmaz a főváros területén lehetséges területváltoztatások lebonyolítására is. A kezdeményezés jogával felruházza az érintett önkormányzatokat, a fővárosi önkormányzatot és a Kormányt. E kérdésben jelentős szerepet tulajdonít a településtörténeti, környezeti, gazdasági, szakmai szempontok mellett a polgárok véleményének, ezért minden esetben kötelezővé teszi a népszavazás kiírását. Lehetőség nyílik arra is, hogy az egymástól kerülethatárral elválasztott városrészek ismét összetartozzanak, illetve a történelmi hagyományokat is figyelembe vevő belső tagozódás alakulhasson ki – ha ezt a lakosság igényli.
Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat előkészítése során mindvégig támaszkodtunk a fővárosi kerületi önkormányzatok javaslataira és a fővárosi önkormányzat szakembereinek véleményére is. A javaslatot megtárgyalta a fővárosi közgyűlés. Az elhangzott észrevételek a törvényszövegbe beépítésre kerültek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem, hogy az Országgyűlés az előterjesztett törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm. (Gyér taps.)
