PUSZTAI ERZSÉBET, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója:
PUSZTAI ERZSÉBET, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója:
PUSZTAI ERZSÉBET, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság a költségvetés és a módosító indítványok tárgyalásakor igyekezett csak azokkal a kérdésekkel foglalkozni, amelyeket szorosan a bizottság feladatkörébe tartozónak érzett. Nehéz feladat volt ez számunkra, hiszen a költségvetés kiadásainak és bevételeinek bármelyik tételét szociális szempontból is meg lehet ítélni.
Így végül is elsősorban a Népjóléti Minisztérium költségvetésének, a lakáscélú kölcsönök kamatainak, valamint az önkormányzatokhoz és az egyéb tárcákhoz tartozó egészségügyi és szociális intézmények költségvetésének kérdéseivel foglalkoztunk. Két általános érvényű állásfoglalást fogadtunk el. A Népjóléti Minisztérium költségvetési végösszegének csökkentése semmilyen formában nem történhet meg!
Több erre vonatkozó módosító indítvány is született, de gondolják meg: a családi pótlékot nem számítva a tervezett összeg névértékben csak 18%-kal haladja meg az előző évit! A tárcán belüli átcsoportosításokat azonban lehetségesnek és fontosnak tartottuk, csatlakozó módosító indítványokat magunk is javasoltunk.
A más tárcákhoz – honvédelmi, belügyi, közlekedési minisztériumokhoz – tartozó egészségügyi intézmények bér- és dologi kiadásai százalékosan egyenlő mértékben növekedjenek. Ez volt a második megállapításunk. Nem tartjuk elfogadhatónak ugyanis, hogy míg a Honvédelmi Minisztérium egészségügyi intézményeiben a dologi kiadások csaknem duplájára nőnek, addig a gyógyító-megelőző ellátás egyéb intézményeiben ez csak 10%, a MÁV egészségügyi szolgálatánál pedig emelés gyakorlatilag nem történt.
Ezután részleteiben, fejezetenként szólnék röviden az indítványokról.
Az 1. §-ban a helyi önkormányzatok támogatására több indítvány által javasolt felemelt összegeket bár jogosnak tartottuk, de mert költségvetési fedezetüket akkor nem találtuk biztosítva, nem támogattuk.
A Társadalombiztosítási Alap részére biztosított állami hozzájárulásról szól a 2. §. A költségvetés a társadalombiztosítás bevételi többletének biztosításához 5,4 milliárd forintot irányzott elő. A tervezet szerint – amennyiben nem lesz szükség az összeg egészére – a maradék a költségvetés általános tartalékát növeli. Több módosító indítvány született arra is, hogy ezt az előirányzatot csökkentsük. Bizottságunk – támogatva Csehák képviselőtársunk csatlakozó indítványát – azt javasolja egyhangúlag, hogy amennyiben lesz maradék, az a szociális kiadások, a családi pótlék és a nevelési segély tartalékát képezze. E két kiadás tervezett összege csak 17%-os emelését teszi lehetővé a gyermeknevelés állami támogatásának a 30% fölötti infláció mellett, ezért fontosnak tartjuk, hogy tartalékot teremtsünk az évközi családipótlék- és nevelésisegély-emelésekhez.
A fejezet (3) bekezdése a költségvetés garanciáját tartalmazza a társadalombiztosítás kiadásaira. A második mondat ezt a garanciát lazítja, hozzákötve a társadalombiztosítás kintlévőségeinek mértékéhez. Bizottságunk az utolsó mondatnak az elhagyására vonatkozó indítványt egyhangúlag támogatta, mert a költségvetés garanciája semmilyen módon nem lazítható.
A 3. § módosítására Fiegler János képviselőtársunk olyan értelmű módosító indítványt nyújtott be, hogy az egyházi és nem egyházi intézményekben ellátott állami feladatok támogatása egyenlő legyen. Ezt bizottságunk egyhangúlag támogatta.
A lakáscélú kölcsönök kamatairól szóló vitánk során az körvonalazódott, hogy csak szociális szempontok alapján kidolgozott rendszer volna elfogadható. Tudjuk azonban, hogy az OTP adatfeldolgozásának hiányosságai miatt nem lehetett részleteiben kibontani a hiteltartozások összetételét, tehát jelenleg csupán átmeneti megoldásra van lehetőség.
A Kormány által előterjesztett javaslatok közül a társadalom számára legelfogadhatóbbnak tartjuk a c) variációt, amely a tőketartozás különböző mértékű elengedését tartalmazza. Bizottságunk ezt a változatot egyhangúlag támogatta. A törvényjavaslat mellékleteiről:
Az Országgyűlésről szóló fejezetben Zimányi Tibor a társadalmi szervezetek támogatásának megemelését javasolta. Mivel ennek a költségvetésben fedezetét nem láttuk biztosítva, nem támogatjuk.
A Belügyminisztériumról szóló fejezetben Solt Ottilia azt javasolta, hogy a gyermek- és ifjúságvédelem ellátottjaira jutó 6 milliárdos támogatást ne közvetlenül az intézmények kapják, hanem az ellátottak állandó lakóhelye szerinti önkormányzatok. Tekintettel arra, hogy ehhez egyéb törvényben meghatározott garanciák szükségesek, valamint sok esetben nem deríthető ki a szülők állandó lakhelye, bizottságunk e javaslatot nem támogatta.
A Népjóléti Minisztériumról szóló fejezetben több módosító indítvány a lakásügyi hivatal előirányzatát elhagyni javasolta. Bizottságunk ehhez csatlakozott oly módon, hogy ebből az összegből 17,5 millió forintot kiemelt egészségpolitikai, szakmai célokra, 20 millió forintot egészségvédelmi, megelőzési célokra javasol átcsoportosítani, a magyar társadalom tragikus egészségügyi és mentálhigiénés állapotára való tekintettel.
Az új típusú szakmai-szervezeti formák, módszertani vezetési megoldások támogatására jelzett 540 millió forintot több indítvány elhagyni vagy csökkenteni javasolja. A fejezetcím sajnos nem fejezi ki, de tételes bontásban kiderül, hogy rendkívül fontos feladatokat tartalmaz: agyi érkatasztrófát szenvedett betegek kezelésének megszervezésére, a vérellátás szakmai megújítására, a csontvelő-transzplantációhoz szükséges donorháttér feltételeinek megteremtésére, klinikai immunológiára – tehát ha végigolvasom, világosan látható, hogy nem felesleges tételekről van szó. Bizottságunk azonban az összeg csökkentését lehetségesnek tartja, és azt javasolja, hogy 175 millió forintot a kiemelt szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi célok kiegészítő támogatására csoportosítsunk át. Ez a keret pályázati rendszerben kerül szétosztásra a legfontosabb szociálpolitikai feladatokra.
A társadalombiztosításban megtakarítást eredményező, nagy értékű berendezések üzemeltetési többlete címszó alatt szereplő összeget is elhagyni vagy csökkenteni javasolták. A fejezetcím itt sem fejezi ki az összeg valódi rendeltetését. Részletes bontásban itt is fontos feladatokat találunk: műszerbeszerzések, a legfontosabb, vezető daganatos betegségek szűrővizsgálatának kidolgozásáról szóló tételek találhatók benne – ezért ennek elhagyását nem támogatjuk.
Az egészségügyi oktatási formák kiegészítő működési támogatásának összegét is elhagyni javasolták – itt egészségügyi főiskola támogatásáról van szó, tehát megérthetik, hogy e javaslatot sem támogattuk.
A társadalmi szervezetek támogatásának megvonását pedig azért nem támogatjuk, mert a Népjóléti Minisztérium költségvetéséből itt egészségügyi jellegű társadalmi szervezetekről van szó.
Végezetül, az állami költségvetés végrehajtási szabályairól szóló paragrafusokban támogattuk azokat a módosító indítványokat, melyek szerint a jelenlegi előterjesztésben szereplő bér- és dologi kiadások rögzítését, az átcsoportosítás tilalmát hagyjuk el. Támogatjuk azt, hogy a Kormány április 30-ig számoljon be a költségvetés alakulásáról, valamint támogatjuk azt, hogy a szerencsejátékot ne jogszabályban, hanem külön törvényben meghatározott engedély alapján lehessen szervezni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
