BOTOS KATALIN, DR. tárca nélküli miniszter:
BOTOS KATALIN, DR. tárca nélküli miniszter:
BOTOS KATALIN, DR. tárca nélküli miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ez úton tájékoztatom a tisztelt Házat arról, hogy megkapott kinevezésemmel egyidejűleg Kupa Mihály pénzügyminiszter úr felkérésére az elkövetkezendő néhány napban a folyamatosság biztosítása érdekében még én képviselném a Pénzügyminisztériumot.
Szeretném ez alkalommal nagyon röviden – tudom, hogy az idő kevés – összefoglalni az általános forgalmi adóval kapcsolatos vitát, illetve a beérkezett észrevételekkel kapcsolatos kormányzati álláspontot.
Tisztelt Képviselőtársaim, amint érzékelhették, a benyújtott törvényjavaslatunk csak olyan változtatásokat tartalmaz, amelyek az Alkotmánybíróság korábbi döntésével függenek össze, illetve néhány ponton a rendszer működési feltételeinek javítására törekedtek. Az igen szépszámú indítványt, ami az elmúlt hetekben beérkezett – ezek közül jó néhány javaslati elemet tartalmazó is volt – meg kell köszönnöm mindazoknak a képviselőtársaimnak, akik a Kormány törvénymódosító javaslatának vagy az eredeti törvénynek a pontosbítására, a racionálisabb működési feltételek megteremtésére irányuló javaslatot tettek. Ilyen volt például, hogy ahol a jelenlegi szabályok az adományból, alapítványból, közérdekű kötelezettségvállalásból megvalósuló új létesítményeket kedvezményezik, az terjedjen ki a bővítésre, felújításra, átalakításra is.
A kedvezményeket taglaló törvényi helyek szövegezése legyen pontosabb, hogy a nem adószakértő jogalkalmazók is érzékelni tudják a jogosítványaikat, és a privatizációval összefüggő vagyonmozgások megkülönböztetett kezelése már az idén végrehajtott néhány előprivatizációs ügyletre is terjedjen ki. Ezeket és a hasonló indítványokat a Kormány mind köszönettel elfogadta, és azok a bizottsági vitában is támogatást kaptak.
Nem tudta elfogadni a Kormány és nem tudja támogatni azokat az indítványokat, amelyek az adórendszer működési elveivel ellentétesek, vagy az adórendszer komplex, kétkulcsos, jövő évre tervezett kialakítása szempontjainak ellene mondanak, illetve amelyek az adózási fegyelem lazulására tennének javaslatot.
Ha tisztelt képviselőtársak a szóbeli vitára emlékeznek, azt hiszem, könnyen emlékezetükbe idézhetnek néhány fontos vitapontot, ami itt a Parlamentben felvetődött, és engedjék meg, hogy ezek közül néhányra itt nyilvánosan is reagáljak, hiszen ezeknek egy része már hosszabb ideje, az apparátussal egyeztetés során, a kormányzat részéről választ kapott már. Így többek között például Palotás képviselő úr javaslata, amely a nyugtaadási kötelezettséggel volt kapcsolatos, nem nyert kormányzati támogatást. Képviselő úr hosszabb ideje próbálkozik már a bizonylati rend változtatásával, ami gyakorlatilag, tisztelt Képviselőtársaim, egyenértékű az adóbevételek lemorzsolódásával. Az a szám, amit Önök hallottak – a kapcsolatos állami kiadások a pénztárgépek beszerzésével összefüggésben –erősen túlzott és bár jól hangzik, de megtakarítása nem fordítható a nyugdíjakra, mert megítélésünk szerint mindazok a kiadási tételek, amelyek a nehéz szociális helyzetű lakossági rétegeket majd segíthetik, éppen azon múlnak, hogy sikerüljön az adózási fegyelmet javítani és az adóalapot bővíteni. Tisztelt Képviselőtársak, ezt számos felszólalás erősítette meg itt a Házban.
Képviselő Úr azt is említette, hogy a Pénzügyminisztérium nem reagált a korszerű pénztárgépes nyilvántartási rendszerek alkalmazhatóságát illető aggályaira. Tisztelettel tájékoztatom a Házat, hogy korábbi interpellációjára adott válaszunkban erre részletesen és megnyugtató módon kitértünk. A költségvetés helyzetéért talán azzal a javaslattal kellene inkább adóznunk, amely képviselőtársaim szerint megengedné a személygépkocsi ÁFÁ-jának visszaigénylését a vállalkozói körben. Azt hiszem, minden képviselőtársunk előtt nyilvánvaló, hogy csak minimális objektív kritériumok találhatók a magáncélú és a vállalkozással összefüggő felhasználás elkülönítéséhez.
Nem tartjuk továbbá elfogadhatónak azt a javaslatot sem, hogy a mentes tevékenységek meghatározott körében választani lehessen a mentesség vagy visszaigényléssel járó nulla adókulcs között. Ez azt jelentené, hogy a nulla adókulcsot választó körben a költségvetésből származó támogatásokat csökkenteni kellene annak érdekében, hogy ne alakuljon ki az ország egyensúlyi helyzetét veszélyeztető túlzott belföldi felhasználás vagy költségvetési hiány.
Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy ez a megoldás sajátosan magyar megoldás lenne, nem az általános európai gyakorlatra jellemző.
Nem támogatható továbbá az a javaslat sem, hogy az adófizetési kötelezettség keletkezési időpontjának meghatározását az adóalanyokra bízzuk. Először is ez a javaslat elfeledkeznék arról, hogy nemcsak adófizetők, hanem jellemzően adót visszaigénylők is vannak. A felvetés elvileg tehát csak úgy lenne megvalósítható, ha mindkét körben a pénzügyi teljesítéshez kötődnének a kötelezettségek, illetve jogosultságok. Ez ugyan egyszeri jelentős bevételkiesést eredményezne a költségvetésben, de elvileg így, bár szintén nem európai módon, működne a rendszer. A javasolt féllábas megoldás azonban sokkal negatívabb hatású, hiszen a választás lehetőségével az adófizetési kötelezettséget elhalasztaná, nyilvánvalóan viszont a visszaigénylést meg előrehozná.
Nem érthető, tisztelt Képviselőtársaim, továbbá a lízinggel kapcsolatos felvetés sem. E körben a mai szabályok tartalmilag nem változtak, mindössze anynyiról van szó, hogy a lízingdíj mint szolgáltatás díja után fizetett adó helyébe a részletfizetés mellett értékesített termék adója lép. Ezzel sem a fizetendő adó összege, sem a fizetés időpontja, sem a lízingbe vevőnél érvényesülő költségelszámolási szabályok nem változnak.
A módosítás tehát technikai jellegű, és Palotás képviselőtársam fejtegetésével ellentétben éppen az európai szabályokhoz való közeledést szolgálja.
Elfogadhatónak tartjuk viszont azt az indítványt, amely a vegyes tulajdonú társaságok esetében nemcsak a részvénytársaságra, hanem bármely társulási formára is kiterjeszti a beruházási ÁFA százalékos visszaigénylését, ha a magántulajdoni hányad eléri az 50%-ot.
Nem tudom támogatni továbbá a több képviselő által felvetett, több formában megfogalmazott indítványt, amely a sporteszközök, sportszerek mellett a zömében ruházati termékeket tartalmazó és a mai divatban széles körben utcai ruházatként használt úgynevezett sportfelszereléseket is a nullakulcsos kategóriába kívánja áthelyezni. Akkor sem, ha az a javaslat lenne érvényes, hogy azokat egyesületek szerzik be. A javaslat ugyanis nem vezetne az érintett termékek olcsóbbodásához, csak a forgalmazók hasznát növelné, az egyesületekre szorítkozó kedvezményezés pedig széles körű visszaigénylésnek nyitna teret.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem Önöket, hogy a beterjesztett törvényjavaslatokat a Kormány által támogatott képviselői indítványokkal egyetemben elfogadni szíveskedjenek.
Határozathozatal
