SALAMON LÁSZLÓ (MDF)
SALAMON LÁSZLÓ (MDF)
SALAMON LÁSZLÓ (MDF) Tisztelt Országgyűlés! Az Önök előtt fekvő, a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvénytervezet a magyar közigazgatás központi szerveinek a kormányzati rendszernek a korszerűsítését célozza. Napi aktualitását a kormányváltás, az új kormányzat felállításának a feladata adja meg, ezzel a feladattal kell összehangolni a korszerűsítés feladatát, céljának elérését.
Mik azok a szempontok, melyek a törvénytervezet megalkotásánál szerepet játszottak, mik azok az eszmei alapok?
1. Megfelelés az európaiságnak, ennek kapcsán a törvénytervezet figyelemmel volt a nyugat-Európai demokráciák kormányzati szervezetei fejlődésének tapasztalataira.
2. A jogállamiság teljessé tétele folyamatában jelentős lépést képez ez a tervezet.
3. A tervezet figyelemmel van a magyar közjogi hagyományok felújítására.
Ez utóbbi két szempont együttesen is érvényesül annak a tendenciának a kibontakoztatásában, melyben a miniszteri felelősség teljessé tételére törekszik, vagyis tulajdonképpen mai, korszerű viszonyok között az 1848. évi 3. törvénycikk szellemének megfelelően a kormány kizárólagos felelősségét akarja biztosítani, megszüntetve tendenciájában azt a helyzetet, hogy a minisztériumok mellett más országos hatáskörű és egyéb szervek lássanak el kormányzati funkciót a kormány, illetőleg a Parlament felé csak közvetett felelősséggel. Csak első lépést tesz meg a javaslat efelé, de tesz már lépést. Ezt tükrözi az a rendelkezése, mely az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalt Munkaügyi Minisztériummal váltja fel, vagy pedig az Árhivatalt a pénzügyminiszter vezetése alá rendeli.
A magyar közjogi hagyományok felújítása tükröződik korábbi minisztériumi elnevezések felelevenítésében, így a kultusz tárcának az elnevezésében megjelenik a közoktatás szó, vagy Mezőgazdasági Minisztérium helyett a földművelésügy elnevezés, vagy például a Népjóléti Minisztérium elnevezése.
Mellékmondatban jegyzem meg, hogy értelemszerűen, mivel itt történeti gyökerekhez való visszanyúlásról van szó, természetesen a "közoktatás" vagy a "földművelésügyi" fogalmak nem szűkíteni kívánták a tárca terjedelmét, nyilvánvalóan a közoktatásban minden benne van, ami az oktatási tárca kompetenciájába tartozik. Ugyanígy a földművelésügy az egész mezőgazdaság feladatainak az államigazgatási ágazati vezetését magában foglalja.
Az a körülmény, hogy a miniszteri felelősség kiteljesítése felé lép a törvénytervezet előrelépést, ez tulajdonképpen már a törvénytervezet koncepcionális oldalához tartozik, ez alapvető kérdés.
Néhány megoldás is tulajdonképpen koncepcionális kérdés. Ide kell sorolnunk azt, hogy gazdasági ügyeinket egy, az ország gazdasági helyzetét komplexen kezelő pénzügyminisztérium, ha kell kezébe letenni. Vagy hasonlóképpen koncepciózus kérdés az, hogy nemzetközi gazdasági kapcsolataink kezelésére egy önálló minisztérium kerül felállításra.
A törvénytervezet a hatáskörök pontos rendezését nem tartalmazza. Ennek oka az, hogy ez még alapos megfontolást igényel, rendkívül precíz munkát, melyre itt az idő, nevezetesen az, hogy mint arra utaltam, a törvénytervezet napi aktualitását a kormányváltás és az új kormány felállítása adta meg, nem tette lehetővé,
hogy ebben a kérdésben elmélyüljünk és csak utána terjesszük a törvénytervezetet ide. Nem tehettük a hatáskörök pontos szabályozásától függővé azt, hogy az országnak mielőbb működőképes kormánya legyen.
Éppen erre tekintettel a törvénytervezet 120 napos haladékot ad gyakorlatilag a kormányzatnak arra, hogy az egyes minisztériumok pontos hatáskörét illetően legalábbis fő szabályaiban - törvénnyel, törvénytervezettel rendezze a kérdést, és törvénytervezetet terjesszen az Országgyűlés elé.
Ebben a határidőben kell megoldódnia a hatásköri problémáknak, de erre a határidőre szükség van azért is, mert az átszervezések, a minisztériumok közti átcsoportosítások megvalósítása is időt igényel. Néhány, a már korábbi bizottsági üléseken és azon kívül is, a közvélemény részéről érkezett jelzésekből is kérdésesnek, vitásnak felmerült kérdésre térnék ki. Azért is ide kapcsolódva, mert tematikájában ez a hatáskörök kérdése.
Bár a jelenlegi törvénytervezet az építésügyi elnevezést egyik minisztérium elnevezésében sem tüntetni fel, ez nem jelenti az építésügy elvesztését, ez nem azt jelenti, hogy bármiben is a kormány-alakítási tényezők az építésügyet degradálnák. Vannak elképzelések, amelyek alapvetően kialakultnak is tekinthetők, így változatlanul már a korábban kialakult helyzetnek megfelelően az ipari, új szervezete szerint ipari és kereskedelmi minisztérium hatáskörében marad az építőipar és építőanyag-ipar, míg maga az építészet mint olyan a településfejlesztés, a területrendezés, ezek az ágazatok, valamilyen ésszerű munkamegosztás alapján osztandók - meg az elképzelés szerint - a környezetvédelmi minisztérium, illetőleg az önkormányzatok, annak gazdája, a belügyminisztérium között.
Ezeknek a pontos meghatározása szintén ebben a 120 napos intervallumban esedékes. Nem teljesen egyértelmű még a vízügyi igazgatás helyzete is, itt is különféle elképzelések merültek föl, bizottsági állásfoglalásra is került sor, a hatáskörök pontos rendezésének keretében kell ezt a kérdést is véglegesen megoldani.
Tisztelt Országgyűlés! Ez a javaslat az új kormányzat felállítását teszi lehetővé. Tulajdonképpen kiindulópontja, egy alapja lesz egy rendezésnek, melynek kikristályosítására áll majd rendelkezésünkre ez a 120 nap. Kérem az Országgyűlést, hogy a javaslatot fogadja el, és emelje törvényerőre.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
