SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)
SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)
SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Én is az összeférhetetlenség, mégpedig alapvetően a polgármester és az országgyűlési képviselő összeférhetetlenségének kérdéséhez szeretnék hozzászólni, ezen belül is ahhoz a jogi problémához, amely az elmúlt ülésen felmerült. Nevezetesen több ellenzéki képviselőtársam, Gál Zoltán – hogy talán nem annyira alkotmányjogi öszszefüggésében, mint inkább csak tartalmilag, de kifejezetten alkotmányjogi oldalról –, Hack Péter, Tölgyessy Péter, Orbán Viktor képviselőtársaim megkérdőjelezték annak a megoldásnak az alkotmányosságát, hogy az Országgyűlés most ebben a törvényben, egyszerű szótöbbséges törvényben alakítsa ki a döntését a polgármester és az országgyűlési képviselő összeférhetetlenségéről azután, hogy korábban az alkotmánymódosításban ugyanilyen irányú indítvány nem kapott kétharmados támogatást. Ehhez a kérdéshez kívánnék tehát hozzászólni.
Én úgy érzem, hogy az Országgyűlésnek a jelen helyzetben teljesen szabadkeze van abban, hogy ezt az összeférhetetlenségi szabályt kimondja és megalkossa, és ennek az összeférhetetlenségi szabálynak a megalkotása az Alkotmánnyal semmilyen ellentétben nem áll. Ennek kapcsán kérem, hogy próbálják követni az alábbi gondolatmenetet. Gondoljuk végig, mi történt volna, milyen jelentősége lett volna jogilag, ha az Országgyűlés az alkotmánymódosító javaslatot magáévá téve, alkotmánymódosításba építi be a polgármester és az országgyűlési képviselő összeférhetetlenségét.
Ez kettős jelentőségű lett volna. Egyszer: pozitíve és egyértelműen kimondott és megalkotott összeférhetetlenségi szabály született volna meg; másodszor: mindez alkotmányos szinten keletkezett volna azzal a konzekvenciával, hogy a későbbiekben ehhez a szabályhoz hozzányúlni csak az összes országgyűlési képviselő kétharmadának egyetértésével lehet. Kétségtelen, ez az összeférhetetlenségi szabály nem kapta meg a kétharmados támogatást, tehát ez nem született meg. Nem született meg, de alkotmányos szinten nem született meg, tehát a két kritérium közül az egyik esett el tulajdonképpen, mégpedig az, hogy alkotmányos szinten legyen ez az összeférhetetlenségi kérdés szabályozva.
Az Országgyűlés ugyanis a polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat egyébként semmilyen tartalommal és semmilyen formában nem vonta be az alkotmányos szabályozás körébe, következésképpen azáltal, hogy ez az alkotmányos szintű szabály nem született meg, nem érinti azt, hogy az Országgyűlésnek teljesen szabadkeze van a továbbiakban egy nem alkotmányos jogszabályban intézkedni és összeférhetetlenségi szabályt megállapítani. Analógiaként hadd hivatkozzam a képviselők összeférhetetlenségének egyéb szabályaira és az Alkotmány 20. szakasza (5) bekezdésének arra az utalására, hogy törvény a képviselői összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja. Ezzel az Országgyűlés élt is, amikor a képviselői jogállásról szóló törvényt megalkotta, és ott újabb, az Alkotmányban nem szereplő összeférhetetlenségi okot állapított meg. Az most ettől a gondolatkörtől és ettől a problematikától teljesen független, hogy a képviselői jogállás milyen többségű elfogadásra szorul alkotmányos rendelkezéseink értelmében. Az azonban egyértelmű, hogy mivel az Országgyűlés ezt a kérdést, nevezetesen a polgármester összeférhetetlenségének kérdését az Alkotmányban nem szabályozta, egyértelmű, hogy a helyzet nyitott, az Országgyűlés keze szabad és teljesen törvényesen alkothat erről egyszerű szótöbbséggel törvényt. Lehet, hogy az alkotmánymódosításkor a szabad demokraták politikai elképzelései nem ezek voltak, de hát ez az ő dolguk, talán néha a szürkeállomány is kihagy (derültség) . Ez a jelenlegi helyzet.
