SÁROSSY LÁSZLÓ földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
SÁROSSY LÁSZLÓ földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
SÁROSSY LÁSZLÓ földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kérdésre szerencsére már nemcsak a Kormány szándékait tudom válaszként megadni, hanem már meghozott intézkedésekről tudok számot adni. Tudom, hogy képviselő úr ezt a kérdést az egy hónappal korábbi ülésen juttatta el hozzám.
A Kormány a Földművelésügyi Minisztérium kezdeményezésére 1990. szeptember 6-i ülésén intézkedési csomagtervet fogadott el a súlyos aszálykárok enyhítésére, illetve a jövő évi termelés megalapozásához szükséges pénzügyi források biztosítására. A kormánydöntés értelmében a 15 százaléknál nagyobb hozamérték-csökkenést elszenvedett, aszálykáros üzemeknek nyújtott pénzügyi segítséget, a következő pontok szerint.
A 15 százalék fölötti kiesés 75 százaléka erejéig az aszálykáros gazdálkodók – beleértve a magánszemélyeket is – 13 százalékpontos kamatkedvezmény mellett 1992. december 31-i visszafizetéssel forgóeszköz-hitelt kapnak a jövő évi termelés megalapozásához, tehát vetőmag, takarmány, műtrágya és növényvédőszer vásárlásához. Összességében erre a célra 10 milliárd forint összegű célhitelt biztosított a Kormány, illetve a Magyar Nemzeti Bank. A területileg illetékes kereskedelmi bankoknál igényelhetik ezt a gazdaságok.
Az aszálykárt szenvedett nagyüzemek és kistermelők egyaránt földadómérséklésben, illetve -elengedésben részesülnek a szántóföldi területeik után.
A Kormány szűkös anyagi lehetőségei mellett is vállalta, hogy az aszály miatt veszteséges gazdálkodók pénzügyi hiányát, legalább részben, központi forrásból segít rendezni. Bár itt meg kívánom jegyezni, hogy a költségvetés lehetőségei e tekintetben igen erőteljesen korlátozottak, tehát a teljes veszteséget a legjobb szándék mellett sem tudjuk központi támogatásból rendezni.
A Kormány felkérésére, az Országos Érdekegyeztető Tanács hozzájárulásával, döntés született abban is, hogy az aszálykáros gazdálkodóknak 16 százaléknál kisebb bérnövekedés esetén nem kell külön adót fizetni a bérfejlesztés után.
Végezetül a Kormány felkérésére a Társadalombiztosítási Főigazgatóság is segíti az aszálykárok nyomán keletkezett likviditási feszültségek oldását azáltal, hogy a társadalombiztosítási járulékot büntetőkamat nélkül átütemezhetik az aszály sújtotta gazdaságok. Ez természetesen nem mentesíti őket a járulékfizetéstől, csak egy átütemezési lehetőség.
Tájékoztatásként megemlítem, hogy az üzemsoros felmérés megtörtént. Közel 900 szövetkezet és 80 állami gazdaság jelezte, hogy 15 százaléknál nagyobb az elszenvedett aszálykár, összesen mintegy 27 milliárd forint nagyságrendben. Ebből a felsorolt pénzügyi intézkedések szempontjából számításba vehető kiesés mintegy 13 milliárd forint. Ehhez járul még valószínűleg a magángazdálkodók körében november 15-ével bejeződő felmérés várható eredménye, mintegy 1 milliárd forint hozamcsökkenés.
A kérdés második felére röviden szeretnék válaszolni. A nemzetgazdaság helyzetével és a költségvetés hiányával összefüggésben az évközi kényszer-szigorító intézkedések sajnos az élelmiszergazdaság teljes körét hátrányosan érintették. Az agrártámogatások jövő évi teljes körének felülvizsgálata, a Kormány hároméves gazdasági programja agrárfejezetével összhangban, folyamatban van. Azt már most jelezni tudom, hogy a támogatások fokozatos csökkentésének igényével a Kormány a jövőben is fenn kívánja tartani a kedvezőtlen földterületek támogatását. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a kedvezőtlen adottság miatti támogatások rendszerét a piaci követelményeknek megfelelően korszerűsíteni kell.
Kérem, válaszomat szíveskedjék elfogadni. (Gyér taps a jobb oldalról.)
