KERESZTES K. SÁNDOR, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
KERESZTES K. SÁNDOR, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
KERESZTES K. SÁNDOR, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban nem szerepel a kormányprogramban a Gemenci Tájvédelmi Körzet, sem más védett terület sem, terjedelmi okok miatt. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a Kormány vagy különösen a minisztérium ne foglalkozna azzal a kétszázezer hektárnyi védett területtel és ezen belül a 18 ezer hektáros Gemenci Tájvédelmi Körzettel, amelyek mind nemzeti kincsünk felbecsülhetetlen részét képezik.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ami a konkrét kérdését illeti, valóban az első lépés a vázolt és reális problémák megoldásához az volt, hogy a terület kezelését a Kiskunsági Nemzeti Park vette át, és ezzel válik lehetővé az, hogy olyan fenntartási és fejlesztési terv készüljön az egész tájvédelmi körzetre, amely az Ön által említett igen helyes szempontokat figyelembe véve meg tudja szüntetni a korábbi nyereségérdekelt és nyereségorientált erdőgazdálkodás okozta károkat, illetve azokat a feladatokat is el tudja látni, amelyek a tájvédelmi körzet igazi értékeinek megvédéséhez szükségesek.
Úgy gondolom tehát, hogy az első lépést ezzel megtettük a probléma megoldása érdekében, és a Nemzeti Park által készített erdőállomány-gazdálkodási terv – erdőterv – garantálni tudja azt, hogy olyan művelésre kerüljön sor, amely a védett értékeknek valóban megfelel.
Az az anomália, hogy most már a Park kezelésében lévő területen olyan tarvágások történnek, amelyek vizuálisan nyilván sok embert irritálnak, ezek részben arra vezethetők vissza, hogy egyfajta átmenetre szükség van az erdőművelés folyamatosságához, másrészt pedig nyilván azok a fafajták kerülnek kivágásra – mint Ön már említette –, amelyek tájidegenek, és papíripari célokat szolgálnak.
Ami a természetvédelem anyagi eszközeinek biztosítását illeti, a természetvédelemre fordított összegek mindig kevesek voltak a tárca egészében is, és mindig kevés volt egyes konkrét feladatokat illetően is ahhoz képest, hogy európai szinten kiemelkedő értékek megóvásáról van szó. A Minisztérium akkor tud ebben az ügyben hatékonyan lépni, ha a Minisztérium egész költségvetését majd – részben a Parlament közreműködésével, részben a Kormány által – olyan módon lehet meghatározni, hogy ezen belül a természetvédelemre megfelelő anyagi kondíciókat lehessen biztosítani. A tárcának megvan az a szándéka, hogy az eddiginél kiemeltebben kezelje az egész kérdést, és a feltételeket biztosítani tudja.
Ide tartozik a negyedik kérdés is, hogy természetesen csak akkor lehet szó valóban garantált és a Minisztérium felelősségi körébe beilleszthető feladatellátásról, ha a kezelői jogot ezeken a területeken meg tudjuk szerezni. Ehhez azonban mind a földtörvényt, mind az összes olyan törvényt, ami a tulajdonjoggal kapcsolatos, ilyen szempontok szerint is kell majd elfogadnunk, hogy ezek a területek a privatizáció során lehetőleg a Minisztérium, illetőleg a kezelő nemzeti parkok hatáskörébe kerüljenek.
Az erdőirtásra és a tájidegen fafajok telepítésére vonatkozó kérdés megoldása érdekében, azt hiszem, nagyot léptünk akkor előre, mikor a Minisztérium statútumának megállapítása során sikerült a Minisztérium feladatkörébe vonni az erdővagyon védelmének kérdéskörét, feladatkörét, s ezen belül az egész erdő-életközösség megőrzésének hatáskörét, illetve jogkörét. Ez a jog fogja biztosítani azt, hogy a korábbi rablógazdálkodást valóban meg tudjuk szüntetni, nemcsak a gemenci területen, hanem valamennyi védett területen is.
Végezetül örömmel tudatom képviselőtársaimmal is, az Országgyűléssel is, hogy a Minisztérium új szervezeti rendjének kialakítása során messzemenően figyelembe tudtuk venni a természeti érdekek kielégítésének igényét is.
A Gemenci Nemzeti Park 1988-ban került – mint utalt is rá képviselőtársam –, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóságának felügyelete alá, ami akkor helyes döntés volt, annak ellenére, hogy a Dunától nyugatra van a terület nagyobbik része, mert ellenkező esetben a kövizigek felügyelték volna ezt a területet, nyilván szakmai szempontból sokkal kevésbé hatékony módon. Most azonban, miután szerveződik egy dél-dunántúli természetvédelmi igazgatóság, felmerül annak a lehetősége, hogy a gemenci terület ennek hatáskörébe kerüljön, közelebb a tényleges kezelőhöz. Ezen azonban még folyik a vita, s ebben a kérdésben a közeljövőben döntés fog születni. Természetesen szívesen vesszük figyelembe képviselőtársunk ezzel kapcsolatos esetleges véleményét is.
Köszönöm, hogy meghallgattak. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a jobb oldalon.)
