SZABÓ IVÁN, DR. (MDF)
SZABÓ IVÁN, DR. (MDF)
SZABÓ IVÁN, DR. (MDF) Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A tisztességtelen gazdasági versennyel kapcsolatos törvényjavaslatnál 589-es számon dr. Eörsi Mátyás beadott egy olyan módosító javaslatot, amelyik az általa módosításra szánt ponton túlmenő konzekvenciákkal jár. Nevezetesen a Kormány fennhatósága alól országgyűlési hatáskörbe kívánja utalni ezt a szervet. Nem érdemben szeretnék hozzászólni úgy a vitához, hogy állást foglalni valamelyik indítvány mellett vagy ellen, de két kérdést meg kell fontolnia a tisztelt Háznak, és úgy érzem, fel kell kérnem a Kormányt is arra, hogy ennek megfelelően, mielőtt az általános vitát lezárnánk, határozott lépést kell tenni; tudniillik így nem tudjuk lezárni ezt a kérdést, ahogyan ez most áll. Megmondom mindjárt, hogy miért. Ha az Országgyűlés elfogadja azt a módosító indítványt, hogy a gazdasági versenyhivatal az Országgyűlés felügyelete alá tartozzék, előállhat az a helyzet, hogy az Országgyűlés elfogad egy módosítást, utána nem lehet föltenni azt a kérdést szavazásra, hogy a módosításokkal együtt a törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadja-e, tekintettel arra, hogy nemcsak az elnök és elnökhelyettes kinevezése ügyében, hanem még ezen kívül körülbelül még 5-6 cikkely tekintetében a törvénytervezetnek más cikkelyei is módosulni kényszerülnek ennek az elfogadása ügyében. Mivel sem a javaslattevő, sem a bizottság kodifikációs munkát nem kívántak végezni, szükségesnek ítélem, hogy a Kormány erre a változatra a többi érintett pontra vonatkozó kormányelőterjesztést tegye meg, hogy a vita lezárható legyen. Egész egyszerűen nem vagyunk abban a helyzetben, hogy az általános vitát lezárjuk erről az oldalról.
A másik kérdés, amiről szólni szeretnék röviden – ez is megfontolás tárgyát képezheti a szavazásra –, lehet, hogy a későbbi időpontban már nem olyan sürgető konkrétan ez a törvény, hogy egy rövid halasztást nem érne meg, eloszlatja a képviselők azon részének a problémáját, akik aggályt látnak a Kormány felügyelete alatt lévő versenyhivatal ügyében, hogy előzetesen ebben az ügyben az Alkotmánybíróság véleményét nem volna-e érdemes kikérni. Arra alapozom ezt a kérdést, hogy a gazdasági bizottságnál van az Alkotmánybíróság egyik bírájának az Alkotmánybíróság céges papírján írt levele, amely aggályát fejezi ki abban a tekintetben, hogy ha a Kormány alá helyezve kerül ez a hivatal megalakításra, akkor ez Alkotmányba ütköző lehet. Nem tételes jogszabályt, amit könnyű lenne módosítani, hanem jogelvet sértene, ugyanis úgy funkcionálja a szankcionálási jogai folytán, mint egy kvázi gazdasági legfelsőbb bíróság, és a hatalmi ágak megoszlása folytán – így az egyik alkotmánybíró – nehéz elképzelni, hogy a végrehajtó hatalom szférájába tartozzék egy olyan jogalkalmazó szerv, amelyik a gazdasági életben perdöntő ítéletet hozhat.
Mindkét változat tekintetében vannak problémák. Hozzá kell tennem, hogy Eörsi Mátyásé is indukál egy olyat, hogy azon túlmenően, hogy ki kell dolgozni az Országgyűlés alá helyezettre bizonyos cikkelymódosításokat, pillanatnyilag a magam részéről – ha jól értelmezem az Alkotmány hatályos szövegét –, egyetlen alkotmányos megoldás nincs az elnök és elnökhelyettesek kinevezésére, sem az Országgyűlésnek nincs ilyen mandátuma a jelenlegi alkotmány szerint. Vitatható még a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök ilyen jogköre is – bár talán bele lehetne magyarázni, de tételesen nem szerepel az ő jogosítványai között sem. Nagyon alapos további megfontolásokat tartok szükségesnek, mielőtt érdembeli állásfoglalást és a vita lezárását meg lehetne ejteni. Köszönöm a figyelmet. (Taps jobbról.)
