WEKLER FERENC, DR. (SZDSZ)
WEKLER FERENC, DR. (SZDSZ)
WEKLER FERENC, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Most nem mint bizottsági elnök szeretnék szólni, hanem a szabad demokraták véleményét mondanám el nagyon röviden. Alapvetően egyetértek azzal, amit Horváth Balázs belügyminiszter úr elmondott arra vonatkozóan, hogy szükség van az átmenetben az önkormányzatok működésének biztosítása érdekében ennek a törvényjavaslatnak a megtárgyalására és mielőbbi elfogadására.
Kínálkozik a lehetőség természetesen, hogy visszautaljak arra, hogy hónapok óta próbáljuk mondani, hogy az önkormányzatok felállásuk után nem tudnak majd igazán működni, mert hiányzik a működés feltétele, hiányoznak azok a törvények, amelyek lehetővé teszik az önkormányzatok működésének megindulását. Ahelyett, hogy erre részletesen rátérnék, szeretném kérni a tisztelt Belügyminisztériumot és a tisztelt Országgyűlést, hogy annak a programnak az alapján, amelyet a Kormány már összeállított, rangsorban vegyék előre azokat a törvényeket, amelyek az önkormányzatok működését szabályozzák, hogy a megválasztott önkormányzatok tényleges működésüket el tudják kezdeni és lehetőleg ezeket a törvényeket tényleg az idén próbáljuk meg megtárgyalni és elfogadni. Mert én is részt vettem ma délelőtt a polgármesterek konferenciáján és mindenki azzal jön, hogy mikor tudom meg, hogy mi lesz a tulajdonom, mikor tudom meg a gazdálkodás szabályait és sorolhatnám a kérdéseket. Mindannyian ismerjük ezeket a problémákat.
A beterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban alapvetően az volt a frakciónknak a problémája, hogy nem szabott határidőt önmaga számára, hogy ez az átmeneti rendelkezés, illetve az átmeneti rendelkezés-sor meddig lesz érvényben. Mi egy javaslatban azt indítványoztuk, hogy december 31. legyen ez a határidő. Nagyon örültünk annak, hogy mindkét bizottságban konszenzusos, többségi szavazás alapjántulajdonképpen megoldódott ez a probléma olymódon, hogy minden ponthoz a bizottságok javaslatok határidőt megállapítani, ami egy esetben nyúlik csak túl a december 31-i határidőn, más esetekben ennél gyorsabban történik meg remélhetőleg a hivatkozott törvényjavaslatnak a beterjesztése.
Amiről külön kell beszélnem, az egy olyan paragrafusa, egy olyan pontja ennek a törvényjavaslatnak, amely nem igazán illeszkedik ebben a sorban. Ez a lakásgazdálkodással kapcsolatos rendelkezéseknek a megjelenítése. Itt két olyan probléma van, ami számomra elgondolkodtató. Az egyik az, hogy mindannyiunk előtt köztudott, hogy az önkormányzatok számára a Parlament csak törvényekkel hozhat olyan rendelkezéseket, amelyek az önkormányzat alapvető működését szabályozzák.
Az is köztudott, hogy Magyarországon a lakásgazdálkodást ezidáig nem törvények szabályozták, hanem rendeletek és különböző jogszabályok. Ezzel a mostani gyakorlattal, egy átmeneti rendelkezéssel tulajdonképpen törvényerőre emelünk olyan jogszabályokat, amelyek eddig nem voltak törvények, és ráadásul olyanokat, amelyek nem jó jogszabályok. Azt hiszem, erről sem kell nagyon vitatkoznunk. Mindannyiunk számára egyértelmű, hogy a mai Magyarországi lakásgazdálkodást szabályozó jogszabályok felülvizsgálatra szorulnak.
Tehát én arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a jövőben próbáljunk meg az ilyenfajta gyakorlattól eltekinteni, azzal együtt, hogy tudomásul vesszük, hogy a lakásgazdálkodás átmeneti szabályozására szükség van; azzal együtt, hogy tudjuk, hogy ez az átmeneti szabályozás nem helyes, nem jó.
A második észrevételem ezzel kapcsolaban az lett volna, hogy tulajdonképpen az önkormányzatok tulajdonával való szabad rendelkezést korlátozza az, hogy meghosszabbítottuk azokat a jogszabályokat, és ezzel az önkormányzati törvénnyel ellentétes gyakorlatot követünk. Én nagyon szeretném kérni a Belügyminisztériumot és a Kormányt, hogy abban az április 30-ában, amiben vállalták tulajdonképpen a Kormány képviselői azt, hogy kidolgozzák a tényleges lakáspolitikai koncepciót és az ehhez kapcsolódó jogszabályokat, próbáljunk meg megállapodni, és próbáljunk meg ezen belül maradni azért is, hogy megszűnjön ez az áldatlan állapot a lakásgazdálkodás terén, másodszor pedig az önkormányzatok szabadon gazdálkodhassanak a tulajdonukba került lakásokkal.
Egyetlenegy megjegyzéssel szeretném zárni, ami megindokolható, de azt is szeretném kérni, hogy a jövőben ne folytassunk olyan gyakorlatot, hogy az érintettek előbb ismerik meg a törvénytervezeteket, mint maguk a képviselők, a bizottságok. Ez konkrétan a megyei közgyűléseknek az összehívására vonatkozik, ami itt a törvényjavaslat értelmében nem együtt történik megyénként, hanem körzetekre bontva. Ezt a megyei végrehajtó bizottsági titkárok korábban megtudták, a parlamenti képviselők pedig tőlem és sokunktól kérdezték, hogy hát tulajdonképpen mi alapján történik ez a fajta összehívás, miután az önkormányzati törvény ezt egyértelműen nem szabályozta, de hát értelemszerűen egybe kellett volna. Érthető az, hogy nehéz 300 településnek a 900 képviselőjét mondjuk összehívni egy helyre, de hát ilyen esetekben is azért célszerű lenne az előzetes egyeztetés.
Ennyit szerettem volna röviden általánosságban mondani a törvényjavaslatról azzal, hogy a bizottsági véleményeket és az ehhez kapcsolódó észrevételeket a részeltes vitában fogom elmondani. Köszönöm szépen. (Taps.)
