HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
HACK PÉTER, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nyilván Wekler Ferenc előző akciója tévesztette meg az elnök urat; nem cserélt helyet a két oldal a Parlamentben… (Derültség.)
Az általános vitában meglehetősen zavarban vagyok, amikor a vitát el kell kezdeni, hiszen az imént Horváth Balázs belügyminiszter úr azt mondta, hogy ő soha, semmikor nem mondta azt, hogy az önkormányzatoknak vétójogot szeretne a Kormány biztosítani. Nos, ezen kijelentést én el tudnám fogadni, ha nem lenne előttem az Országgyűlés augusztus 3-i ülésének jegyzőkönyve, amely a miniszter úr szavait a következőképpen rögzítette – idézem –: "Két vonatkozásban össze kívánja kötni a Kormány az önkormányzatot és a rendőrséget mindenféleképpen. Közelebbről úgy, hogy a városi kapitányokat az önkormányzatok képviselőtestületei vagy válasszák meg – ez lenne talán az "A" variáció; a "B" variáció az, hogy a felettes kapitány kinevezi, de alakító és meghatározó módon beleszólása van, egy ad absurdum vétójogig terjedően az önkormányzati testületnek." (Taps a szabad demokraták padsoraiból.)
Ez egy nagyon fontos vitatéma volt az önkormányzati törvény vitájában; akkor a szabad demokraták az önkormányzati törvényhez nyújtottak be módosító javaslatot, és ezt az ad absurdum vétójogot kívánták beterjeszteni az önkormányzati törvényhez, tekintettel arra, hogy ez a törvény kötelezettséget ró a 8. § (1) bekezdésében az önkormányzatokra a helyi közbiztonság feladatai vonatkozásában. Ez a kötelezettség áll. Ezzel szemben az önkormányzatoknak gyakorlatilag, az önkormányzati törvény értelmében nincs semmiféle jogosítványa, amin keresztül a kötelezettségét teljesíthetné!
Ezért javasoltuk akkor, hogy kerüljön be az önkormányzati törvénybe ez az egyetértési jog vagy más szóval vétójog. Akkor a miniszter úr a már idézett hozzászólásában azt mondta, hogy "A jogszabályalkotás logikáját tekintve célszerűbbnek tűnik ezen rendelkezést a folyamatban, az előkészítés alatt álló és még idén ősszel a Parlament elé kerülő rendőrségi törvénybe beépíteni."
Végső soron ezzel egyet lehet érteni, bár azt már valamennyien látjuk, hogy idén ősszel nem fog az Országgyűlés elé kerülni a rendőrségi törvény. De ezt az álláspontot fejtette ki a Minisztérium két különböző képviselője is az alkotmányügyi bizottság ülésén. Tehát ők azt mondták, hogy a jelen törvényjavaslat 2. szakaszában szabályozott kérdéseket a rendőrségi törvényben kell szabályozni. Mi végső soron ezzel egyet tudunk érteni, tehát a belügyminiszter úrnak ezzel az álláspontjával. Ha már nem az önkormányzati törvényben, akkor nyilvánvalóan a rendőrségi törvényben kell szabályozni!
A rendőrségi törvénnyel kapcsolatban viszont az Alkotmány 40/A §-ának (2) bekezdése azt mondja ki, hogy "A rendőrségről és a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges." Tehát ha egy olyan kérdéskör szerepel az Országgyűlés plénumán, amely tartalmilag a rendőrségi törvénybe tartozik, akkor itt nem szabad a törvény elnevezésből kiindulni, hanem a jogszabályalkotás tartalmából kell kiindulni! Ennek alapján megállapíthatjuk, hogy az Alkotmánnyal csak az van összhangban, ha ezt a törvényt is, ezt a törvényi rendelkezést is kétharmados többséggel fogadja el az Országgyűlés.
Ebben az esetben viszont két választás áll a Kormány rendelkezésére: vagy valóban beterjeszti még ősszel a rendőrségi törvényt, és ezt az egész kérdéskört a rendőrségi törvényben a megfelelő keretek között, megfelelő részletességgel szabályozza; erre vonatkozik a módosító indítványom első fele, amely úgy szól, hogy a törvényjavaslat 2. szakaszát ne fogadja el az Országgyűlés, tehát a törvényjavaslatnak ebben a 2. szakaszában szabályozott kérdéseket majd a rendőrségi törvényben szabályozzuk.
Amennyiben a Kormány úgy ítéli meg, hogy olyan sürgős ezeknek a kérdéseknek a rendezése, mi hajlunk arra, hogy keressük a kompromisszumot. Erre vonatkozik az a módosító indítvány, hogy a 2. szakaszban az önkormányzatok egyetértési jogát szabályozzuk, amivel augusztus 3-án még a belügyminiszter úr is egyetértett.
Ennek alapján kérem a Kormány képviselőit, hogy az önkormányzati bizottság következő ülését – amely a részletes vitát meg kell, hogy előzze – használja fel a Kormány arra, hogy keresse ebben a kétharmados törvényben a kompromisszumot, mert a magunk részéről csak azt az álláspontot tudjuk ellenkező esetben elfogadni, melyet belügyminiszter úr annak idején az önkormányzati törvénnyel kapcsolatban képviselt. Az ő szavait kölcsönzöm a javaslat lezárásaként: "Minden olyan rendelkezést, törvényt elutasítani kérek – arra kérem Önöket, ne szavazzák meg –, amely nagyon egyértelműen egy másik jogszabályba tartozik." Kérem tehát Önöket, hogy vagy tartsuk magunkat ehhez az augusztus 3-i intelemhez – egy nagyon egyértelműen más törvénybe tartozó kérdést ne szavazzanak meg –, vagy ha megszavazzuk, akkor már meglévő konszenzus alapján szavazzuk meg. Ennek a technikai módozatait pedig az önkormányzati bizottság vitáján próbáljuk meg közösen kialakítani. Köszönöm figyelmüket. (Taps balról, középről.)
