HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:
HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:
HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar közigazgatás merőben új közjogi intézménye az Országgyűlés által kijelölt régiókban működő köztársasági megbízott. Az önkormányzati törvény hívta életre, alapvetően az önkormányzatok törvényessége ellenőrzése céljából.
A köztársasági megbízott jogállásához és a hivatali intézményhálózat kiépítéséhez szükséges jogszabályi feltételek meghatározása az önkormányzati választások lezárása után sürgető törvényalkotási feladatot jelent, csakúgy mint feladat- és hatáskörének részletes kimunkálása. Ez utóbbi az önkormányzati, illetőleg az önkormányzatok szervei által ellátandó államigazgatási feladatok és hatáskörök megállapításának függvénye. Az erre irányuló jogalkotási feladatok lezárulása még ez év végére várható.
Az önkormányzati törvény szabályaiból egyértelmű, hogy a köztársasági megbízott funkciója döntően közigazgatási, szakmai feladatok ellátására irányul. A korábban már említett törvényességi ellenőrzés mellett közigazgatási hatósági jogkört gyakorol, ellát egyéb államigazgatási feladatokat, és jelentős összehangoló szerepe van az államigazgatási szervek tevékenységében. Ugyanakkor és emellett a köztársasági megbízott bizonyos mértékig az új közigazgatás politikai szereplője, hiszen hivatalát a miniszterelnök javaslata alapján a köztársasági elnöktől nyeri el. Kinevezése pedig a köztársasági elnök megbízatásának időtartamára szól.
A tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslatban ezt a kettős arculatot kifejező rendelkezést kívántuk megfogalmazni. Munkánkat megkönnyítette, hogy az önkormányzati törvény a köztársasági megbízott számára címzetes államtitkári rangot biztosít. Ezzel értelemszerűen elhelyezi őt az állami vezetők, közelebbről az államtitkárok körébe. Megilletik tehát mindazok a jogosultságok, amelyeket külön jogszabályok az államtitkárok számára biztosítanak. Emiatt szükségtelen velük kapcsolatban például a munka díjazását, az állami vezetőket megillető kedvezményeket, szabályokat megállapítani. Elégséges e vonatkozásban csak a különös, a funkció sajátosságaiból adódó rendelkezések megalkotása.
Tisztelt Ház! Engedjék meg, kérem, hogy a továbbiakban ezekre a speciális rendelkezésekre irányítsam a figyelmüket! Eltérő szabályozást igényel az összeférhetetlenség és a munkaviszony megszűnése. Természetesen törvényi szinten szükséges kimondani, hogy a köztársasági megbízott tisztséggel, az államtitkárokon megállapítottokon túl, összeférhetetlen mind az országgyűlési, mind a helyi önkormányzati képviselői mandátum. Ennek szabályozása azért indokolt, mert a köztársasági megbízott nem saját hivatalának mint államigazgatási szervnek a dolgozója. Erre már hivatkoztam az imént tartalmilag. Így az országgyűlési képviselőkkel kapcsolatos, alkotmányban rögzített összeférhetetlenségi ok reá nem alkalmazható.
Ugyanakkor az államhatalmi ágak szétválasztásának követelménye feltétlenül indokolttá teszi az ilyen tartalmú összeférhetetlenség kimondását.
A másik oldalról: az önkormányzatokkal kapcsolatos törvényességi ellenőrzési feladatkör a helyi önkormányzati képviselői megbízatással nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen.
A köztársasági megbízott kinevezése – amint az Önök által minden bizonnyal nagyon jól ismert – a köztársasági elnök megbízatásának időtartamára szól. Az önkormányzati törvény rendelkezése azonban nem az Alkotmányban meghatározott ötéves időtartamot, hanem a köztársasági elnök megbízatásának időtartamát jelöli meg.
Ebből adódik, hogy a köztársasági megbízott hivatali ideje az őt kinevező köztársasági elnök megbízatásához igazodik. Emiatt speciális munkaviszonyt megszüntető okot jelent, majd ha önök elfogadják ezt a törvényjavaslatot, a köztársasági elnök megbízatásának megszűnése.
A köztársasági megbízottat feladatai ellátásában hivatala segíti. A több megyére kiterjedő igazgatási tevékenység gyors és eredményes ellátása szükségessé teszi, hogy megyénként területi hivatalok jöjjenek létre.
A hivatal igazgatási, jogi, szakmai döntéselőkészítő feladatokat ellátó, állami költségvetésből gazdálkodó szervezet. Működési költségeit az állami költségvetés biztosítja a Belügyminisztérium költségvetésének a körén belül.
A hivatal működésének folymatossága, törvényessége, szakszerűségének biztosítása megkívánja a mobil irányító elem és a stabil állandó szakmai struktúra megfelelő elkülönítését. Ez oly módon lehetséges, ha a hivatal szakmai vezetését ellátó hivatalvezető kinevezése határozatlan időre történik, és ebből következik, ha a kinevezési, elmozdítási, illetőleg a fegyelmi jogkört nem a köztársasági megbízott, hanem tőle független szerv gyakorolja vagy gyakorolhatná. Erre azonban az önkormányzati törvény nem ad módot, mivel a hivatal dolgozóit, így a hivatal vezetőjét is a köztársasági megbízott nevezi ki. Törvényes lehetőség biztosítható azonban a hivatalvezető kinevezéséhez, vele szemben a fegyelmi eljárás megindításához, illetőleg a felmentéséhez kapcsolódó előzetes egyetértési jog megállapításához. Ezt a jogosítványt a törvényjavaslat az önkormányzati törvény 96. szakaszára figyelemmel a belügyminiszterhez telepíti. Ennek oka az, hogy a kormány felhatalmazása alapján a belügyminiszter irányítja a köztársasági megbízottak tevékenységét.
A köztársasági megbízott feladat- és hatásköre a köztársasági megbízott személyéhez kapcsolódik. Az önkormányzati törvény sem a hatáskörök átruházhatóságáról, sem helyettesítéséről nem rendelkezik. Ez különösen az államigazgatási feladatok ellátása tekintetében számos gyakorlati probléma forrása lehet. A köztársasági megbízott megbízatásának megszűnése vagy bármely okból bekövetkező akadályoztatása esetén az államigazgatási feladatok folyamatos végrehajtását biztosítani kell és szükséges. Célszerű ezért ezt törvényben kimondani, hogy a köztársasági megbízottat feladatai ellátásában a hivatalvezető helyettesíti.
Az önkormányzati törvény a köztársasági megbízott feladatai között kiemelt hangsúlyt helyez az önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére. Annak érdekében, hogy a törvényességi ellenőrzés a jogpolitika céljai által kijelölt keretek között érvényesülhessen, egyértelműen meg kell határozni rendeltetését és a törvényességi ellenőrzés alól kivett területeket. Ki kell mondani, hogy a törvényességi ellenőrzés elsődleges célja a szervezet és működés jogszerűségének, valamint az erre vonatkozó belső szabályzatokkal való összhangnak a megállapítása.
A működés eredményeképpen megjelenő szabályozó és egyéb aktusokra a törvényességi ellenőrzés csak annyiban terjed ki, amennyiben a jogszerűség vizsgálatát jogszabály nem utalja más, speciális eljárás keretébe, illetőleg más szerv hatáskörébe. Jelenleg még az ügyészség, a hosszú távon értelemszerűen is és mindenki által köztudottan az Állami Számvevőszék.
A köztársasági megbízottnak aktív szerepet kell vállania az önkormányzati törvény által kijelölt körben persze, a közigazgatás fejlesztésében, korszerű működési rendjének kialakításában. E célból jogalapot kell teremteni arra, hogy közreműködhessen a belügyminiszternek az önkormányzatokkal kapcsolatos, a közigazgatás általános fejlesztésével összefüggő feladatai ellátásában. Ezen túlmenően biztosítani kell részére azokat a hatásköröket, amelyek koordinatív szerepkörének ellátásához nélkülözhetetlenek. Ennek érdekében a törvényjavaslat véleményezési jogkört állapít meg a centrális irányítású államigazgatási szervek működési területének kijelölésével, illetőleg vezetőinek kinevezésével kapcsolatban.
Tisztelt Országgyűlés! A köztársasági megbízottak kinevezése és intézményi rendszerének működése az önkormányzatok törvényes működésének egyik fontos törvényi garanciája. Emiatt a köztársasági megbízott jogállásának szabályozása és hivatali szervezetének kialakítása az önkormányzati szervek kiépülésével párhuzamosan megoldásra váró és égetően sürgős feladat.
Mindezekre is figyelemmel kérem önöket, kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg, és a már beérkezett módosító indítványokat is figyelembe véve, azt fogadja el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
