LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ):
LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ):
LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ): Tisztelt Miniszter Úr! A nemzeti megújhodás programja keretében kidolgozott rövid távú cselekvési program 3. és 7. pontja ígéretet tesz a belföldi vállalkozásokat és a külföldi befektetéseket ösztönző széles körű intézkedések bevezetésére.
Sajnálatosnak tartom, hogy a Kormány által kért türelmi időszak derekához közeledve az ígéretek realizálása még mindig várat magára. Egyrészt kedvezőtlen a belföldi vállalkozásokat és a külföldi tőke bevonását övező társadalmi tulajdonosi klíma; a vállalkozókat elbizonytalanítja az a lehetőség, hogy megvásárolt, vagy megvásárolni szándékozott vagyontárgyakat az eredeti tulajdonosok vagy mások politikai, illetve méltányossági szempontokra hivatkozva majd visszakövetelhetik, mintegy átmeneti visszaállamosítás következne be. E tekintetben határozott zavarok érzékelhetők a befektetők várakozásaiban.
Másrészt a kormányígéretek ellenére a magánvállalkozás ösztönzésére hivatott intézményi háttér változatlanul hézagos, az eddigi intézkedések elégtelenek.
A hazai vállalkozók előtt nem, vagy alig ismeretesek a külföldi gazdaságösztönző programokból származó pénzügyi források, illetve azok igénybevételének szabályai, lehetőségei. Igen nagy az ismerethiány és bizonytalanság e téren, nincs érdemi publikus információ a kisvállalkozók számára.
A külföldi támogatás illetve hitelforrások egy része - amely egyáltalán már ismert – konstrukciós okokból eleve alkalmatlan a hazai vállalkozási szféra széles körű ösztönzésére. Gondolok itt például a bajor, illetve a baden-württenbergi hitelkonstrukcióra, ennek igen magas igénybevételi alsó határára, vagy a külföldi partner bevonásának kötelezettségére.
Nem létesülnek széles körben a vállalkozások tőkeellátási igényeihez alkalmazkodó speciális befektető társaságok, szervezetek, de a kereskedelmi bankok ilyen irányú financiális tevékenysége is erősen korlátozott, részben a Jegybank intézkedései következtében.
Kedvezőtlen a vállalkozások gazdasági - pénzügyi környezete. Kevés és nagyon drága a vállalkozásokhoz igénybe vehető belföldi hitelforrás. Kisebb magánvállalkozások számára gyakorlatilag nem nyílik elfogadható hitellehetőség.
A választási kampányban ígért adócsökkentés helyett a gazdasági-pénzügyi kormányzat költségvetési egyensúlyra hivatkozva adóemeléseket, rendkívüli adóintézkedéseket helyez kilátásba. Ez a vállalkozói kedvet tragikusan visszavetheti.
Összességében: az ipari tevékenység visszaesése, a bejelentett energiaár-emelések, a belföldi vállalkozók elkedvetlenedése, a munkanélküliség robbanásszerű növekedésének veszélye, illetve a külföldi befektetők változatlan bizonytalansága az eddiginél lényegesen hathatósabb, sürgős intézkedéseket követel a magyar gazdasági, ipari kormányzattól.
Engedje meg miniszter úr, hogy egy mondatot idézzek a KIOSZ elnökének az Országgyűlés illetékes bizottságainak, illetve a miniszterelnök úrhoz írott leveléből: a Kormány száz napra a társadalom türelmét kéri. A türelem a Kormányzat felé megnyilvánuló bizalom függvénye. A Kormány által is kulcsfontosságúnak ítélt magánvállalkozói réteg bizalma csak akkor nyerhető el, ha már ebben a türelmi időben a Kormány jelét adja annak, hogy a vállalkozók sorsáról nem a fejük fölött, őket kizárva kíván dönteni.
Az elmúlt napokban három kerület több száz kisiparosával, kiskereskedőjével beszéltem, akik türelmetlenek, csalódottak, bizalmatlanok. Elmaradnak a várt adócsökkentések, beleértve a világviszonylatban is legmagasabb társadalombiztosítási járulékot. A beruházási célú tartalékolás inkább diszpreferált: nem teszik érdekeltté a beruházásokban, inkább elrettentik. A vámpolitika a technológia ellen dolgozik: nem engedi a korszerű gépek, technológiák kedvezményes behozatalát. Az adminisztráció burjánzik.
Mindezek után kérdezem a miniszter úrtól: mit kíván tenni – nyilván az érintett minisztertársaival összehangoltan – a fenti problémák mielőbbi kiküszöbölése, a bel- és külföldi vállalkozások valódi érdemi ösztönzése érdekében.
Köszönöm szépen. (Taps.)
