BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminiszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminiszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!
Úgy terveztük, hogy ezt a két törvényjavaslat-módosító javaslatot egy expozéban Horváth Balázs belügyminiszter úr fogja ismertetni, de mivel nincs itt, a népszavazással kapcsolatos módosító indítványt igyekszem röviden előterjeszteni; elnézést, hogy nem készültem elő külön írásbeli expozéval.
Mint tudják, a tavalyi parlamenti jogalkotás megelőzte a választójogi törvényre vonatkozó háromoldalú tárgyalásokon kialakult konszenzust követő parlamenti törvényalkotást, és az 1989. évi XVII. törvény tulajdonképpen több szempontból más rendelkezéseket tartalmaz a népszavazással és a népi kezdeményezéssel kapcsolatos eljárási szabályunkat illetően is, mint a később elfogadott, országgyűlési képviselőválasztásra vonatkozó, és jelenleg is hatályos választójogi törvény.
A Kormánynak az a szándéka – figyelemmel a kialakult helyzetre és az Önök előtt is ismert tényekre –, hogy a népszavazást kötelesek leszünk kiírni a közeli napokban, az elnökválasztás módját illetően, hogy a legszükségesebb módosítást a népszavazási törvénnyel kapcsolatban megtegye az Önök jóváhagyásával, amely lehetőséget fog adni arra, hogy a jelenleg hatályos választójogi törvény alapján ezt a népszavazási eljárást a lehető legsikeresebben le lehessen bonyolítani.
A Kormány három pontban látja indokoltnak a népszavazási törvényt módosítani. Az egyik, ami a népszavazással kapcsolatos törvényi rendelkezések egészét illetően talán a legfontosabb a választójogi törvény rendelkezéseivel kapcsolatban, hogy tudniillik a népszavazási eljárás során is az országgyűlési képviselők választását megelőző állampolgári értesítést kellene lebonyolítani, vagyis azokat a garanciális szabályokat is magában foglaló, és a jelölés szempontjából és irányadó szabályok szempontjából megfelelő, úgynevezett kopogtató cédulával ellátott állampolgári értesítéseket követeli meg a törvény, amelyeknek az időbeni lebonyolítása is kétséges.
Ezért azt javasoljuk, hogy a népszavazásra vonatkozóan az országgyűlési képviselők választására vonatkozó törvény szerint kell ugyan a nyilvántartásba– vételt elvégezni, de ennek a nyilvántartásnak a személyre szóló értesítési eljárását illetően azt a könnyítést javasolnánk a népszavazással kapcsolatos törvénybe beiktatni, hogy ezt csak a tanács hivatalos helyiségében kelljen 8 napra közszemlére tenni, és a helyben szokásos módon legyen köteles az államigazgatási szerv kihirdetni.
Ugyancsak ilyen módszerrel, tehát a helyben szokásos módon legyen közzétéve a népszavazás elrendeléséről, a szavazás napjáról és a szavazóhelyiség címéről szóló tájékoztatás. A vonatkozó módosítás tehát egyúttal azt is jelentené, hogy az országgyűlési képviselőválasztásra vonatkozó törvény 37. szakaszának (5) és (6) bekezdését, tehát tulajdonképpen ezt az értesítési részt postai úton, vagyis a személyre szóló értesítési részt nem kellene alkalmazni.
A másik, ugyancsak az integrálást, a két törvény legalább legszükségesebb integrálását célzó módosítás arra vonatkozik, hogy a népszavazásra vonatkozó törvény előírja, hogy külön a népszavazással kapcsolatban is ki kell alakítani a szokásos módon a szavazóköröket, tehát szinte teljesen függetlenül az országgyűlési képviselőválasztásra vonatkozóan már kialakított szavazóköröktől.
A módosítási indítványok lényege az, hogy az országos népszavazást az országgyűlési képviselői választásra már kialakított szavazókörökben kell lefolytatni. Ennek az az indoka a Kormány álláspontja szerint, hogy fölöslegessé válik a közelmúltban lefolytatott szavazókörök szempontjából megnyugtató módon megtörtént szavazóköri kialakítás megismétlése, hiszen a népszavazás szempontjából teljesen jelentéktelen a dolog, politikailag, mivel az egész ország egy szavazókörzetnek tekinthető.
Ennek az eljárásnak a költséges és időt igénylő szakaszát szeretnénk tehát ezzel a módosítással kiiktatni. Ami a legfontosabb változtatást illeti – és ez a lényeges változtatás a népszavazásra vonatkozó törvény jelenlegi szabályozását tekintve –, hogy tudniillik a jelenlegi szabályozás úgy rendelkezik, hogy országos választást megelőzően, illetőleg azt követően 90 napon belüli időpontra nem lehet kiírni népszavazást. Szándékunk szerint – figyelemmel a kérdés körüli politikai helyzetre és arra az igényre, amely a népszavazás mielőbbi megtartását indokolja, és figyelemmel a már ismert körülményre, ami a helyi választások időpontját illetően gyakorlatilag megtörtént, tehát arra az időpontra, amely, mindenki tudja, hogy 90 napon belüli megtartása lehetetlen, helyesebben 90 napon belüli időpontra történő kitűzése lehetetlen – azt javasoljuk, hogy ez az időtartam 60 napra csökkenjen. Ebben az esetben mód és lehetőség van arra, hogy ennek a hónapnak a végén, mint ahogy az meglehetősen közismert, a hónap utolsó előtti napján meg lehessen tartani a népszavazást. Ez még 60 napon túli időpontot jelent a tervezett helyhatósági választások időpontját illetően.
Ezek tehát azok a változtatások, amelyekről a Kormány a népszavazást és a népi kezdeményezést illető törvény szempontjából úgy gondolja, hogy a garanciális szabályok megsértése nélkül könnyen lebonyolíthatóvá teszik a népszavazást. Köszönöm a figyelmet, ez a népszavazásra vonatkozó törvény módosításának a rövid szóbeli indoka. A Kormány nevében ezt kívántam előterjeszteni.
