LUKÁTS MIKLÓS művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
LUKÁTS MIKLÓS művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
LUKÁTS MIKLÓS művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Megköszönöm Fazekas Zoltán képviseld úr kérdéseit, mert itt szólhatok egy olyan fontos kérdésről, mint az előttünk álló egyetemi tanév.
Valamennyien tudjuk és érezzük, hogy az egyetemek és főiskolák életében ez az év sorsdöntő lehet. Megújulnak-e egyetemeink, visszatérnek-e magyar és európai hagyományaikhoz, ez az alapkérdés.
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy bejelenthetem: Andrásfalvy miniszter úr néhány nappal ezelőtt, augusztus 24-én írta alá azt a levelet, amely valamennyi egyetem és főiskola polgárához szól és amelyben a képviselő úr által feltett minden kérdésre választ kapunk.
A rektor és főigazgató urakat arra kérte a miniszter úr, hogy levelét a tanévnyitón felolvasni és az egyetemek közvéleményével megismertetni szíveskedjenek.
Levelének lényegét abban látom, hogy az egyetemi megújhodás központjába azt a törvénykezést állítja, amely egyszerre zajlik országos, illetve egyetemi és főiskolai szinten. Nem kívülről, felülről ír elő kötelező direktívákat az egyetemek, főiskolák számára, hanem egy valódi autonómiára, az autonóm személyiségek egyesülésére készül, hiszen autonómia csak együttműködő, autonóm, azaz öntörvényű személyiségeket illet meg. Szakít azzal a gondolattal, hogy az egyetem különböző státusú emberek, tanszékek aggregátuma.
A miniszter úr levelének hátterében az egyetemek évszázados, máig folytonos önmeghatározása áll. Az egyetem hallgatók és tanárok szövetsége, közös testülete az egyetemes emberi tudás fenntartására, megszerzésére és megújítására. A demokratikus jogállamot teremtő Magyarországnak valódi jogi alapra kell helyeznie egyetemi életét is. A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban ezért hozzáláttunk egy új felsőoktatási és tudományos kutatási törvény megalkotásához, amelynek érdekében miniszter úr törvény-előkészítő bizottságot állít fel.
E törvény terveink szerint olyan kerettörvény lesz, amely az egyetemi élet egészét, valamennyi alternatíváját szabályozza, de az egyes egyetemek és főiskolák, specialitásaikra tekintettel, maguk döntik el, hogy a törvényben rögzített formák közül melyeket választják, melyek keretében kívánnak élni.
Ehhez az új szellemű alkotó munkához miniszter úr társszerzőnek hívja meg az egyetemek és főiskolák megújulásra kész, reformszellemű polgárait. Ezért fordul valamennyi egyetemhez és főiskolához azzal a kéréssel, hogy alakítsák meg alkotmányozó bizottságaikat, hogy előkészítsék megalkotandó egyetemi statútumaikat.
Az elmúlt hónapokban sok egyetemen és főiskolán a hallgatók és tanárok maguk, minden külső kezdeményezés nélkül létrehozták az egyetem szervezetét, testületeit, vezetőit megújító, gazdasági helyzetét feltáró, az ösztöndíjrendszer és a tudományos minősítés kérdését elemző, az egyetemek, karok egymással és akadémiai kutatóintézetekkel való együttműködését vizsgáló bizottságaikat, sőt volt olyan egyetem, ahol már valamennyi fórumot megújították, új tisztségviselőket választottak, ezzel kezdve a reformmunkálatokat.
A törvény-előkészítő munkában alapvetően számítunk ezeknek a bizottságoknak az egyetemes európai és magyar hagyományokat megújító munkájára. Egyszerre kell saját korábbi statútumaikat és az európai társegyetemek hagyományait és ma élő szabályozását feltárniuk, alkalmazniuk. Mi a törvény-előkészítő bizottságban arra vállalkozunk, hogy az eddigi magyar és a világ fejlett országaiban hatályos egyetemi és felsőoktatási törvényeket dolgozzuk fel. Ebbe a munkába is hívjuk az egyetemek és főiskolák kiemelkedő személyiségeit, és mindenekelőtt számítunk a társtárcák szakértőire, jogászaira.
A felsőoktatási és tudományos kutatási törvény az új akadémiai törvénnyel párhuzamosan, azzal összhangban készül. A közigazgatási államtitkár úr által június 25-i dátummal kiküldött körlevél és rendelet-tervezet még a 20/1986. MM számú, a felsőoktatási intézmények szervezetéről és működéséről szóló rendelet egyszerűsítését tűzte ki célul, egy hónapos határidőt hagyva a véleményalkotásra.
Az egyetemekről és főiskolákról beérkezett válaszok egyöntetűen elutasították a csak a régi szabályozás módosítását célul kitűző tervezetet. Betarthatatlannak ítélték a rektori konferencián megszabott határidőket is, hivatkoztak a nyári vizsgaidőszakra, a szünidőre és a rövid határidőkre. Egyébként már a rektori és főigazgatói konferencián is többen bírálták ugyanezekért a tervezetet.
Az egyetemek és főiskolák megnyilatkozásai alapján miniszter úr a kiküldött tervezetét visszavonta. Ugyancsak visszavonja a 20/1986. MM számú, a felsőoktatási intézmények szervezetéről és működéséről szóló rendeletet. Ez a rendelet alapvetően elavult túlszabályozás; olyan, ma már nem létező politikai szervezet, mint a KISZ vagy az akkor uralkodó párt képviseletét és beleszólási jogát írta kötelezően elő. Egyébként is az az álláspontunk, hogy a törvény önmagáért beszéljen, önmagát értelmezze, ne születhessen alacsonyabb szintű végrehajtási rendelet, utasítás, irányelv a törvény magyarázatára, elferdítésére. A törvénynek, a rendeletnek és az utasításnak másmás jogszabály-alkotási tárgyak esetén van helye.
Az érvényben levő oktatási törvényben foglaltak szerint most az egyetemek alapvetően a következő dolgokat, illetve azok variációit tehetik. A megalkotandó új felsőoktatási törvény nyomán és az egyetemi és főiskolai alkotmányozó bizottságok előkészítő munkája alapján létrehozandó statútumaikig új, ideiglenes szervezeti és működési szabályzatot vagy statútumot készítenek, és már a gyakorlatban kipróbálják, működőképes-e. Másodszor: új, ideiglenes statútumot alkotnak, és ennek alapján megválasztják új testületeiket, egyetemi vezető tisztségviselőiket. Lehetőség az is, hogy megtartják régi szervezeti és működési szabályzatukat, és ez alapján választanak új testületeket, vezetőket, reformbizottságokat. És végül a régi szervezeti és működési szabályzatokat megtartják, és a felsőoktatási törvényt és az újegyetemi statútumot előkészítő bizottságokat, az egyetem szervezetét, testületeit, vezetőit megújító, gazdasági helyzetét feltáró, az ösztöndíjrendszer és a tudományos minősítés kérdéseit elemző, az egyetemek, a karok egymással és az akadémiai kutatóintézetekkel való együttműködését vizsgáló bizottságokat hoznak létre, amelyek megalapozzák a reformokat.
Mindannyiunk érdeke; hogy az egyetemi változások pártpolitikai szempontoktól függetlenül, az emberi és szakmai minőség, a tehetség, a tudás és az erkölcs jegyében történjenek, és jó irányba vigyék a magyar szellemet és az ifjúságot. Ne kapjanak vezetői megbízást például olyanok, akiket 1957-61 között az akkori politikai tisztogatások során leváltottak helyére neveztek ki rektornak, dékánnak, tanszékvezetőnek, akik ez időben függetlenített pártvezetők voltak, vagy önként beléptek a párt fegyveres testületébe, a munkásőrségbe.
Miniszter úr meggyőződése, hogy a magyar egyetemek és főiskolák polgárai és közösségei a szabad választás lehetőségeivel élve megteremtik a megújulás lehetőségeit. Ebben a bizalomban kérem válaszom elfogadását. (Taps.)
