FAZEKAS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
FAZEKAS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
FAZEKAS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Hölgyeim és Uraim! Nagy örömömre szolgál, hogy a Parlament megkezdte a gazdaságot közvetlenül érintő kérdések tárgyalását. Gondolom, ennek jelentőségét semmivel sem csökkenti, ha hangsúlyozom azt a véleményemet, hogy az ország gazdaságát legalább ugyanolyan mértékben érinú az oktatás problematikája. Ez nem csupán elméleti kérdés, ezt nagyon jól bizonyítják a gyors fejlődést mutató országok is.
Igazam bizonyítására engedjék meg, hogy az új bibliából is idézzek: "A nevelést, az oktatást, a művelődést a kormányprogram központi kérdésnek tekinti, az ebbe befektetett szellemi és anyagi tőke a leghatékonyabban és leggyorsabban térül meg az ország számára." Hogy miért neveztem ezt új bibliának? Azért, mert egyik kétszeresen is tisztelendő képviselőtársam annak idején ezt kijelentette. A másik oka pedig az, hogy tegnap mint dogmára való hivatkozást hallottam bizonyítékként, hogy ami le van ebben fektetve, az igaz. Ezt az igazságot ennek a bibliának elismerem.
Mégis engedjék meg, hogy jelezzem: úgy látszik, én egy másik felekezetnek vagyok a tagja. Ugyanis ezt a dokumentumot tovább olvasva a cselekvési programban nem találkoztam az oktatás problematikájával, és a Parlament elé terjesztett kérdések sem nagyon foglalkoztak ezzel. Azért igaztalan vagyok, mert volt ilyen kérdés, például a hitoktatásnak a kérdése, és azért is igaztalan vagyok, mert rendeleti kísérlet útján jelent meg a Kormány részéről egy oktatáspolitikát érintő tervezet. Az interpellációm tárgya éppen ez a tervezet.
Ismerem a minisztérium új állásfoglalását a sajtóból, amit ma lehetett olvasni. Az állásfoglalás annyit jelent, hogy ezt a rendelettervezetet visszavonják, tehát rendelet nem születik. Mégis engedjék meg, hogy a tanulságok levonása érdekében, és azért, mert a téma ezzel nem vesztette el aktualitását, röviden ismertessem az interpelláció témáját, természetesen az új helyzetnek megfelelően nem szó szerint, hanem csak rövidített formában.
Ez a rendelettervezet a felsőoktatási intézmények szervezeti rendjét kívánta szabályozni. Egy régebbi rendelet módosításaként, helyesebben ahelyett kívánták kihozni. Ezzel kapcsolatban kétféle aggályom merült fel. Az egyik formai, a másik tartalmi jellegű aggály.
A formai jellegű aggály az volt, hogy ennek a rendelettervezetnek a datálása június 25. Ezek után küldték ki az oktatási intézményekhez, a felsőoktatási intézményekhez véleményalkotás céljából. A vélemény beküldésének a határideje július 20. volt. Aki ismeri a felsőoktatást, nagyon jól tudja, hogy ez az időszak az államvizsgákat, illetve a szabadságolásokat jelenti. Ez az időszak tehát nem alkalmas arra, hogy véleményt formáljanak ezek a szervezetek, illetve azok dolgozói, oktatói. Ezért teljességgel antidemokratikusnak ítéltük meg, hogy ilyen formában próbáljanak véleményalkotásra bírni intézményeket. Ez természetesen csak azt jelenthette, hogy egyéni vagy kisebb csoportérdekek fejeződhettek ki azokban a véleményekben, amelyeket a minisztérium megkapott.
A tartalmi résszel kapcsolatosan sokkal súlyosabb aggályaink voltak, bár az előző sem súlytalan. Ezek közül nem kívánok mindent érinteni, csak egyet-kettőt.
Nagyon fontos aggályunk volt az, hogy egy olyan intézményi tanács jött volna létre, egyetemi vagy főiskolai tanács, amelynek kezében gyakorlatilag minden hatalom összpontosult volna. Ez a hatalom arra is kiterjedt volna a tervezet szerint, hogy a tanterveket meghatározza. Egy ilyen "össznépi testület" - idézőjelben értem -, az össznépi testület megítélésem szerint szakmailag alkalmatlan ilyen kérdésekben dönteni, tehát eleve aggályunk volt a hatáskörét illetően. Ugyanakkor aggályunk volt olyan tekintetben is, hogy hogyan, miből vagy kikből tevődik össze ez a szervezet. Négyféle variáció volt felsorolva, mind a négy variációban kisebbségben maradtak az oktatók. Ezek közül két variáció olyan volt, hogy összdolgozói értekezlet döntené el ennek a szervezetnek az összetételét, illetve más kérdéseket is. Aki ismeri az egyetemeket és főiskolákat, tudja hogy nagyon jó az az arány, ha kétharmad--egyharmad arányú a nem-oktatók-oktatók vonatkozásában az intézmény összetétele. Ebből az adódott volna, hogy konzerválódna ez a nem egészséges állapot, mert nyilvánvalóan nem lett volna érdeke ennek a testületnek saját magával ellentétes intézkedéseket tehát például összetétel - hozni.
Ennek alapján készült az interpelláció. Az interpelláció - nem tagadva annak fontosságát, hogy sürgősen induljon meg az egyetemek és főiskolák átalakulási, szervezeti átalakulási folyamata - éppen az ilyen hiányosságok és abnormalitások kiküszöbölését célozta meg.
Kérem az államtitkár urat, hogy ennek függvényében, ennek tükrében szíveskedjék választ adni azokra a konkrét kérdésekre, amelyek őelőtte az interpellációban megfogalmazódnak, illetve kérem, hogy szíveskedjék tájékoztatni az új helyzetről.
Még mielőtt az államtitkár úr válaszolna, engedjék meg, hogy egy ügyrendszerű javaslatot is tegyek. Kérem, hogy ezentúl a Parlament képviselői kapják meg az interpellációk szövegét is, hogy ne kényszerüljön arra az interpellációt tevő, hogy esetleg szó szerint fel kelljen olvasni az interpellációt. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.)
