József Attila: Sacrilegium
Templomba visznek sátános borok
S kurjongatván a Szűzhöz ott galádan,
Felé ölelni-vágyva kujtorog,
Midőn a szeme véresen forog:
A súlyos távoltól őrjítve vágyam,
Én asszonyom, feléd úgy tántorog.
Hisz engemet, halálra, már keresnek
A bánatok, mint bősz tömeg ha lát
Tudom, hogy engem durván megköveznek.
- Csak Te megadd a Szűz bocsánatát!