Gellért Oszkár: Levél Móricz Zsigmondhoz
Küldöm ölelésem.
Ezt a magyar dicsőséget
Hova mibe véssem?
Víz mos, kő elmállik.
Fiaim szivébe véstem:
"Légy jó mindhalálig."
Abba a karcerbe,
Lássák: mi a gyermekisten
Lázadó keserve.
Talán csak egy éve?
Fel is másztam négy kis hőssel
Tornyod tetejébe.
Hogy csúszik alattok.
S hadd érezzék: a szivökben
Százezer szárny csattog.
Szebben sehol másutt…
Küldöm az ő könnyeiket,
S az ő kacagásuk.