Babits Mihály: Háborús anthológiák • 1916
1916
zengő poéták - visszafullad
szavam - míg szét zuhanva dulnak
sok büszke fal - vagy mint, ha tenger
lesz a folyóból, fúl az ember,
korhad a tölgy - ti mint a káka
melynek az árvíz boldogsága
ezrek könnyétől sós vizében
s tudjátok kiszámítva már
hogy el ne törjön a vad ár:
hajolni tudtok (törni kár!) -
sáshangon - hogy fonnyadtok el
ha egyszer szárazon maradtok!
hogyan hallgattok és apadtok
ha egyszer elhallgat a szél
csöndnél a tünt hang nyoma némább!):
azok beszélnek, kik ma némák!
s sok mára visszafulladt ének
hangokkal terhes a Jövőnek!