MOLNÁR JENŐ: MIT HALLOK ÉN?…
Fekszem táncoló küszöbén,
Furcsa kis törpék muzsikálnak -
Mit hallok én?
Az utolsót: vigyázz, fiam! -
S kriptákban száz visszhangja támad
Hogy elsuhan.
Zsellérgyereknek messzirül…
És ölebek viháncolását
Urnők körül.
Egy koldus rázza, döngeti.
Emlékszem, jaj, egyszer nem adtam
Fillért neki.
Gügyögő, kacagó szavát,
Oh kis tudatlan, te örökszép,
Nyujtsd rózsa-szád…
hallom egy lány holt sóhaját
S a szivem vad kapácsolását
A múlton át.
Ziháló szökelléseit
S hallom egy sebnek, hegedőnek,
Veréseit.
Szimfóniád; szent ifjuság
És millió szív elsikoltott
Jajkórusát.
Hallom a gyász orkeszterét,
Hallom a vér viharzenéjét
S a csend lehét.
A holdnak mondott bókokat
És angyaloknak édes éjén
A csókokat.
Susogó, lágy izenetét
És vérbe paskolt ifjuságnak
Árnymenetét.
Az ürben hült fantáziák
S hogyan kacagja ki a gyermek:
Egy új világ…
Fekszem táncoló küszöbén,
Furcsa kis törpék muzsikálnak, -
Ezt hallom én.