Lesznai Anna: Hazavágyom hazúlról
Tág szellős házba, melybe küldve lettem -
Kiváncsin laktam mélyét sok szobának,
Választ kerestem szóló emberekben
S indultam minden uton.
Igy jó anyámhoz és más asszonyokhoz,
Igy jó apámhoz és más emberekhez,
Szülőházamba s zajos szállodákba -
És minden utam idegen.
A kicsinyek mint halk vetés felnőnek,
Egymás mellett mint erdő fái állunk
S fejszecsapásként csókja szeretőknek
Hol rám, hol másra hull.
Kinek útja van: énnélkülem járja,
S nem vagyok áldott munka osztozója,
Sem fáradt munkás pihentető párja -
Látogatóba jöttem én ide.
Ütközött sebek s vesztett jónak árán -
S tudom hogy más vendég jő a helyembe,
Ha átlépek kertek s csókok határán.
- És hazavágyva vágyom el hazúlról.