GELLÉRT OSZKÁR: KÉT ÖSSZESZORÍTOTT FOGSOROD
GELLÉRT OSZKÁR: KÉT ÖSSZESZORÍTOTT FOGSOROD
Szeretném, ha nekem is adnád egyszer
Ajakadnak azt a drága, lágy.
Gyermeteg, biggyedt vonalát,
Amellyel a kisfiamat csókolod.
Ajakadnak azt a drága, lágy.
Gyermeteg, biggyedt vonalát,
Amellyel a kisfiamat csókolod.
Szeretném, ha nekem is jutna egyszer,
Mikor kínozni vágyó vágyakkal verekszel,
Szorításaidból egy olyan lendület,
Amellyel a kisfiamat öleled,
Amellyel a kisfiamat karolod,
S amelyet továbbfolytat az ajakad mögött
Két összeszorított fogsorod –
és két boldog szemed, amibe könny szökött.
Mikor kínozni vágyó vágyakkal verekszel,
Szorításaidból egy olyan lendület,
Amellyel a kisfiamat öleled,
Amellyel a kisfiamat karolod,
S amelyet továbbfolytat az ajakad mögött
Két összeszorított fogsorod –
és két boldog szemed, amibe könny szökött.
S szeretném ilyenkor, ha arcomba szállna
Ajakad közül egy olyan lehelet,
Lélegzetednek egy olyan hulláma,
Amellyel duzzadóra akkor szívod a melled,
Ha arra készülsz, hogy belefogj egy gügyögő, bolondos,
kisfiam altató, szentszavu dalba…
S amelytől úgy maradnék az öledben alva, halva.
Ajakad közül egy olyan lehelet,
Lélegzetednek egy olyan hulláma,
Amellyel duzzadóra akkor szívod a melled,
Ha arra készülsz, hogy belefogj egy gügyögő, bolondos,
kisfiam altató, szentszavu dalba…
S amelytől úgy maradnék az öledben alva, halva.
