Szathmár megyének egyik legrégiebb családa, mely 1300-ban már birta azon megyében Egri helységet.
1366-ban Egry Péternek fiai László és János, nemkülönben rokonok Egry Imre részbirtokukat Egri helységben a Túr vizén épitett malommal együtt fejváltságúl Vasváry Tamás fiának Jánosnak száz forintban elzálogiták, de ismét visszafoglalák, miért őket I. Lajos a királyi udvar elé idézteté .
1374-ben Egry Imre Szepessy Jakab országbirótól Egri helységre nézve határjárási parancsot vett ki.
Ugyanazon évben Egry László, Imre és Lökös Túr-Terebesen Jánky Lászlón malom-levágás és sertés-elhajtás által hatalmaskodást követtek el, miért I. Lajos király parancsa folytán ellenök tanuvallatás volt teendő.
Emlitett Egry Lászlónak leánya volt Borbála is Sásváry Jánosné, kitől Egressy leány-ágon a Szirmayak erednek.
1423-ban Egry Lászlónak fia Miklós, Péternek fia György Egri helység határát Terebestől jelekkel elkülönözni szándékoztak nádori parancs-levél mellett, de Perényi Péternek terebesi jobbágyai meggátolák. 1426-ban, valamint 1427-ben azt Miklós ismét siker nélkül sürgette.
1425-ben Egry Tamás Szathmár vármegye szolgabirája volt .
1463-ban Egry Imre és Gergely ellen tanuvallatás tétetett, hogy Charnavoday Domokosnak és Egyednek udvari szolgáját nyilaikkal megsebzék, és hatvan arany forint értékü két paripáikat és egyéb fegyvereiket hatalmasul elfoglaltak.
1518-ban Egry Miklósnak fia Kelemen Egri helységbeli részét Salgay Bálintnak négyszáz forinton eladta, 1583-ban pedig Kelemennek neje Oroszi Erzsébet ismét hatszáz forint fizetést vett Sálgay Bálinttól, hogy Szolnok várában török fogságban sinlődő férjét Egry Kelement kiválthassa. 1592-ben ez eladás királyi beleegyezéssel is megerősittetett.
1589-ben Egry László, Bernát, Miklós, János, Czirjék és Sándri (Sándor) az Egri helységhez tartozandó, s néhai Egry Tamás s Lőrincz által néhai Mikolay Gergelynek elzálogositott Gyakor-Tölgyes és Piskáros köz-erdőknek visszabocsájtása végett Mikolay Ferenczet törvényesen megintették .
1596-ban Egry Bernát Szathmár vármegye szolgabirája volt ; 1609-ben pedig török rabságban lévén, ebből kiszabadulására Egri-ben egy telket Chahóczy Menyhértnek örök áron eladott.
1630-ban Egry István, László, és emlitett Bernátnak fia Bernát tiltakoztak a Mikolayak ellen a Piskáros és Gyakortölgyes-féle erdőknek használata végett.
E század elején Egry László és Pál Egry helységben közbirtokosok éltek a családból.
Az eddig előadottak nyomán teljes bizonyossággal csak ily nemzékrend alakitható:
Egry Péter; László 1366–1374.; Péter 1366.; Borbála (Sásváry Jánosné); Miklós 1423.; György 1423.
Valószinüleg e család szivárgott át Ugocsa és Zemplin megyébe is, hol e század elején Lasztócz és Czeke helység közbirtokosai közt emlittetik .
Ugocsa megyében szintén e század elején Egry Jánosnak özvegye Hetény, Csepe és Veléte helységben birtokolt. Pál ugyanaz időben élt (1805.) és a megyénél hivataloskodott .
1848-ban Egry János Ugocsa vármegye első alispánja volt.
Talán e családhoz számitandó azon Egry István is, ki II. Mátyás király korában csapatvezér volt ; valamint azon bihari Egry János is, ki 1660-ban Nagy-Várad védelmében vett részt .
Egry nevü család birtokos Bihar, Szabolcs, Szathmár és Zemplin megyében, sőt Zala megyében is.
Egry család élt Győr megyében is már a XVII. század elején, hol Egry Márton 1629-ben hiteles okirat szerint szolgabiró volt.