Szabolcs vármegyei eredetű régi család, mint azon megyei Báj helység leirásánál egy statistikusunk irja, és a nevezett helységnek – melyről előnevét vette, most is birtokosa.
A család idővel több ágra oszolva, több megyében, nevezetesen Szatmár, Ugocsa, Pest, Bihar vármegyékben terjedt el.
A mult század elején közűlök Patay Sámuel, ki több birtokot szerzett, nevezetesen 1755-ben nádori adományt vitt Ugocsa megyei Bekény helységbeli részbirtokára. 1765-ben Szatmár megyében a szennyesi pusztára stb. Neje volt Szuhay Erzsébet, ki 1765-ben halt meg, s kivel 35 évi házassága után következő családfát alkotta:
I. Sámuel 1755. (Szuhay Erzse † 1765.); Ferencz (Fáy Kata); I. József 1770. 1819. (1. Darvas Zsuzsi. 1.Fáy Bora); Erzse (Beleznay Mihály); Pál.; József (Fáy Zsuzsi); II. Sámuel (Bárczay Zsuzsa); Bora (Gáspár Pál); Mária (diószeghi Erdődy László); Pál (Pogány Zsuzsi); István sz. 1779. † 1852. Szabolcsi alisp. s követ (Ilosvay Polexina); Kata (Rhédey Ferencz); III. Sámuel sz. 1799. oct. 2. Abauj v. követ és alispán.; Folyt. köv. ábrán.
I. István, ki az előbbi ábrán. sz. 1779. † 1852. Szabolcsi alisp. s követ (Ilosvay Polexina); II. István honv. ezredes 1861. képviselő (1. Tussay Teréz. 2. Kállay Teréz); László †; I. András † 1861. nov. 22. (Dolinay Teréz); Jolanta (1. Borbély Mihály 2. Zoltán Mihály); Piroska (leveleki Molnár Ágost.); Kata (Zoltán János); Hermina (Oláh Mihály); Gyula †; András (Török Gabriella); Polexina (Szepessy Gyula); Kata.
E családfán álló I. Józsefnek fia I. István (szül. 1779-ben,) Szabolcs vármegyének első alispánja, országgyülési követe, insurrectionalis ezredes és helv. hitv. egyház megyei főgondnok volt. Meghalt 1852-ben. Nejétől nagy-ilosvai Ilosvay Polexinától született gyermekei küzűl II. István volt honvéd ezredes és 1861-ben országgyülési képviselő. Ennek testvére I. András meghalt Debreczenben 1861. nov. 22-én kora 50. évében, eltemettetett Madán a családi sirboltba. Fia András 1862. máj. 11-én vette nőül Török Gabriellát.
II. Sámuelnek, ki 1808-ban a Ludoviceára 2000 frtot adott, fia III. Sámuel szül. Csekeházán 1799. octob. 2-án, 1842-ben Abauj várm. másod, 1846. óta első alispánja és követe is volt.
Egy másik ágnak töredék nemzékrende következő:
László (Ottlik Éva); Ferencz; László.; Julianna (Benkó József); László.; Ferencz.; Kristóf.
A báji Patay család Zemplin vármegyében már a XVII. század végén feltünik, a midőn Patay János a Tököly híveitől vissza nyert megyei pecsétet a vármegyének 1686-ban átadta.
Rákóczy II. Ferencznek Patay Sámuel biztosa volt, és ennek parancsára dúlatta fel 1705-ben Tokaj várát.
Zemplin vármegyében e század elején birtokos a család Tarczal, Zombor, Bodrog-Keresztúr, Szeghi és Legyes-Bénye helységekben.
Szatmár megyében birtokos e század elején Kis-Mada, Csáholy, Sándor, Kocsord, Győrtelek helységekben; Patay Mihály Vetésen.
Borsod megyében Patay Gergely 1761-ben a bábonyi barnahegyi szőlőjét eladja Kossuth Györgynek.