WERBŐCZI ISTVÁN BIRTOKSZERZEMÉNYE.
WERBŐCZI ISTVÁN BIRTOKSZERZEMÉNYE.
1498.
Január 25-ikén Szobi Mihály, Nógrádmegyében Csesztve és Szente falvakban birtokrészeket adományoz neki.*
HORVÁT, 124. – A junius 26-ikán kelt királyi beiktatási rendelet Vörösvártt. 38. 8. I.
1499.
Julius 11-ikén Szentei Sebestyén Nógrádmegyében Szente faluban birtokrészt adományoz neki.*
A királyi beiktatási rendelet és a sági convent jelentése a beiktatásról, mely ellenmondást provocált, HORVÁTnál, 125–132.
1502.
April 22-ikén Ulászló király; Ardói Fogas István magvaszakadtával, ennek összes birtokait, (névszerint Ugocsamegyében, Ardó és Werbőcz falvakban birtokrészeket) adományozza neki.*
Országos Levéltár, 38437. 38438
1504.
Május 13-ikán Kusali Jakcsi János özvegye Nyárasapáti Klára 136 forint kölcsönért zálogba adja neki Pestmegyében Nyárasapáti pusztát, mely örök tulajdonába megy át azon esetre, ha a kölcsön szeptember 29-ig le nem fizettetik.*
A bevallás Vörösvártt 38. 43. 2.
Ugyanezen évben Ulászló király, Almási Gáspár magvaszakadtával, Nógrádmegyében Pusztaalmás falu felét adományozza neki.*
Mulyadi Bertalan és Demeter 1505 ápril 3-ikán kijelentik, hogy ámbár ők a beiktatásnál óvást emeltek, tekintettel a jó szolgálatokra, a miket Werbőczitől tapasztaltak, az ő és fia, Ferencz javára, jogaikról lemondanak. A bevallás az Országos Levéltárban, 21438.
1505.
Zovárdfi Ferencz Ugocsamegyében Ardó és Werbőcz falvakban birtokrészeket adományoz neki.*
Anyja, Zovárdfi György özvegye 1505-ben óvást emel az ellen, hogy ezt kiskorú fia, Werbőczi rábeszéléseinek és igéreteinek befolyása alatt tette. A datum nélküli óvás HORVÁTnál, 140.
1506.
Junius 27-ikén Werbőczi István és terjéni Radnóti György, magtalan haláluk esetére, kölcsönös örökösödési szerződést kötnek; az utóbbi Nógrádmegyében Bánk, Ordas, Terjén falvakat és Hontmegyében Inam falut; amaz Nógrádmegyében csesztvei, felső-rátoki, pusztaalmási birtokrészeit a dedneki pusztával köti le.*
A szerződés és az 1506 deczember 6-ikán kelt királyi megerősítés Vörösvártt.
Szeptember 7-ikén Szakmári György pécsi püspök és királyi kanczellár, Pozsonymegyében Belvata, Egyházasmagyar, Lócz, Madarász, Salamon és Tankháza falvakban birtokrészeket adományoz neki.*
Az adománylevél a Batthyányi-grófok köpcséni levéltárában.
November 10-ikén, Csekekátai Balázs, Külső-Szolnokmegyében Tetétlen falu negyedrészét adja neki cserében a Nógrádmegyében fekvő kelecséni birtokrészért.
November 11-ikén ugyanaz jutalmúl jó szolgálataiért visszaadja neki ezt a kelecséni birtokrészt.
Ugyanazon napon Csekekátai Balázs és János Nógrádmegyében kelecséni és selpi birtokrészeket adományoznak neki; ugyanakkor pedig Tetétlen falu másik negyedrészét Csekekátai János cserében adja neki egy selpi birtokrészért.
A következő napon pedig Csekekátai János ezt a selpi birtokrészt visszaadja neki hálából a jó szolgálatokért és 200 forint fejében* 1507.
A bevallások a vörösvári levéltárban. 38, I, I és 38, 4, 3, 5 számok alatt.
Május 8-ikán Kusali Jakcsi János özvegye Nyárasapáti Klára, Pestmegyében: Besenyőegyháza, Mende, Nyáras, Törökegyházi puszták felét adományozza neki.*
Az adománylevél ugyanott, 38, 33, I. A királyi megerősítés az Országos Levéltárban. 21715.
Május 25-ikén Szobi Mihály, Temesmegyében: Cseri várát, Berény és Cseri mezővárosokat. Bajók, Bizere, Bokfalva, Botibok, Draxafalva, Godinfalva, Horgostó, Kissárod, Lászlófalva, Prebitfalva, Rugas, Sebesfok, Szendrő, Tokfalva, Topolócz, Tóti, Trokfalva, Veresjanósfalva és Zeliges falvakat adományozza neki.*
Az adománylevél és az 1507 junius 12-ikén kelt királyi megerősítés a vörösvári levéltárban.
Augusztus 14-ikén Ulászló király, Henczhidai Benedek magvaszakadtával, Békésmegyében: Balkány és Nagy-Ráb falvak felét;* Biharmegyében pedig: Henczhida, Okány, Salhida és Zsadán falvakat adományozza neki.*
Ezen falvak másik felét Tordai László és Miklós nyerték el.
Az adománylevél ki van adva: Békésmegyei Oklevéltár, 119.
)
A Werbőczi birtokait mutató térképet dr. MÁRKI SÁNDOR kolozsvári egyetemi tanár útmutatása szerint SZABÓ MÁRTON tervezte s CSERNA KÁROLY rajzolta.
1508.
Márczius 26-ikán Toldi Miklós, Nógrádmegyében Dedneken birtokrészt adományoz neki.*
Az adománylevél a vörösvári levéltárban.
November 13-ikán Ulászló király, Cheői Antal és Tamás magvaszakadtával, Külső-Szolnokmegyében Inoka falut, Pestmegyében Sidó falut és Patyód pusztát adományozza neki.*
Ugyanott, 38, 31, I.
1509.
Zovárdfi Ferencz, Ugocsamegyében az ardói és werbőczi birtokrészeket zálogba adja neki*
A datum-nélküli fassio a leleszi convent levéltárában. Ez az elzálogosítás hihetőleg az 1505-ik évi ügylet jogi hiányainak pótlására volt hivatva.
1510.
Márczius 25-ikén Ulászló király, Veresszentmiklósi Margit magtalan halála után, Temesmegyében: Ardómag, Isztamer, Kissarud és Nagysarud pusztákat.*
Az adománylevél a vörösvári levéltárban, 38. 34. I.
Ugyanazon napon ugyanaz, Nagyzsarnai Vitéz Péter magvaszakadtával, szintén Temesmegyében: Bariut, Kígyós, Kiszsarna, Kőrös, Középfalu és Nagyzsarna pusztákat adományozza neki.*
Ugyanott, 38, 21, 21.
(Werbőczi ez időben Bajoni Jánostól zálogban bírt Hevesmegyében Igaron egy birtokrészt, melyet deczember 21-ikén, a zálogösszeg lefizettetvén, visszabocsátott.)*
Az erről szóló fassio az Országos Levéltárban, 22092.
1511.
Január 11-ikén Ulászló király, lóczi, másképen várkonyi Trombitás Demeter magvaszakadtával, Nógrádmegyében Lóczon birtokrészt;*
Az adománylevél Vörösvártt, 38, 17, I.
Ugyanakkor ugyanaz, Kún Péter magvaszakadtával, Hevesmegyében, Kápolnás-Tárkányban birtokrészt adományoz neki.*
HORVÁT, 158.
Február 2-ikán Tabi Gergely Hevesmegyében Tabon birtokrészt a. n.*
Az adománylevél Vörösvártt, 38, 6, 2.
Március 12-ikén Ulászló király, a kétnejűség bűnténye miatt jószágvesztésre ítélt Hodósi Jákó Ferencz összes birtokait Bihar- és Szatmármegyékben, névszerint Biharban: Domoszló, Hodos, Kovácsi, Varlány falvakat a. n.*
Az adománylevél ugyanott. Az 1512. évben végrehajtott beiktatásról szóló jelentés a Kállai-család levéltárában. A biharmegyei négy falu későbbi oklevelekben neveztetik meg. Károlyi-Oklevéltár, III. 91, 105.
1512.
Július 24-ikén Tabi Gergely, Hevesmegyében Tab falu felerészét engedi át neki, tőle kölcsön kapott 50 forint és azon kötelezettség fejében, hogy részére a falu másik részét, a leányág törvényes igényeinek kielégítésével, megszerzi.*
A fassio az Országos Levéltárban, 22323.
1513.
Február 24-ikén, Ulászló király, Söregi Balázs magvaszakadtával összes birtokait a. n.*
Az adománylevél Vörösvártt, 38, 15, I.
Ápril 1-én szintén a király, Pani György és Kristóf magvaszakadtával, Pestmegyében Tápió-Szent-Márton falu felét a. n.*
Ugyanott, 38, 15, I.
November 28-ikán, Palotai Gergely Nógrádmegyében Györkön birtokrészt zálogba ad neki 40 forintért.*
A fassio ugyanott, 38. 41, I.
1507–1514
között Szobi Mihály Nógrád megyében Petény falut a. n.* 1514.
Ezt Ilméri Imre váradi prépostnak 1550-ik évi fassiójából tudjuk. (Az Országos Levéltárban ) Werbőczinek 1515 február 2-ikán Petényből kelt levele: Károlyi-Oklevéltár, III. 91.
Márczius 25-ikén Kerékgedei Temmel László özvegye Nógrádmegyében, Bagyonban, Kerékgedén és Kutasón fekvő birtokrészeket enged át neki, miután özvegyi jogczímen emelt igényeit kielégítette volt.*
A fassio ugyanott, 38, 24, I.
Október 20-ikán Ulászló király, a pórlázadásban való részvétel miatt jószágvesztésre itélt tizenhét nemes: Bordfalvai János, Budfalvai Simon, Ebeczki Péter, Fejérfalusi Endre, Huszti Benedek, Petrovai János, Vancsafalusi Dóri és György, végre Zarvazári Illés, János, Mihál Tamás összes birtokait a. n.*
Az adománylevél ugyanott, 38, 40, I. A beiktatási királyi rendelet HORVÁTnál, 166.
Ugyanazon napon, ugyanaz szintén jószágvesztésre itélt tizenöt nemes: Alsóapsai Balázs, Alsóvisi Illés és István, Borczánfalusi János, Dragamérfalusi István és Tivadar, Farkasrevesi Lázar, Gorzó István, Gyulafalusi Ficza, Jodroti Domokos, Jurkafalusi Tivadar, Kohnyai Bogdán, Középapsai István, Levordinai János és Petermann Péter összes birtokainak felerészét a. n.*
A másik felerészt Pogány Zsigmond kapta. A beigtatási rendelet ugyanott, 169.
(Ezen birtokoknak sem fekvését, sem értékét nem állapíthatjuk meg. Abból a körülményből, hogy a király a beigtatás foganatosításával a leleszi conventet bízta meg, tudjuk, hogy a Tiszáninnen fekvő megyék területén kellett ezen birtokoknak feküdni, a mire egyes családnevek is utalnak.)
Deczember 11-ikén Zápolyai János Közép-Szolnokmegyében, Paladics és Tószeg falvakat, melyek Magyar Benigna, Kinizsi Pál özvegye, halála után rá fognak szállani, a. n.*
Az adománylevél az Országos Levéltárban, 22720.
1515.
Ezen évben terjéni Radnolti György magtalan halála után, birtokai, az 1506 junius 27-ikén kötött örökösödési szerződés értelmében, tényleg rá szállanak.*
Ezt tudjuk az alább idézendő, 1515 julius 7-ikén kelt királyi okíratból és Werbőczinek 1522 február 17-ikén kelt fassiójából. Mindkettő Vörösvártt.
Junius 16-ikán Ulászló király, Csáni Albert magvaszakadtával Pestmegyében szent-györgy-csáni birtokrészt a. n.*
Az adománylevél Vörösvártt, 38, 3, 1.
Julius 7-ikén ugyancsak a király Hontmegyében Iván falut, mely terjéni Radnolti György birtoka volt, de ludányi Bay János és Vid által, leánynegyed czímen, elfoglaltatott, a. n*
Az adománylevél ugyanott.
Ugyanezen évben szintén a király, Bodoni Csuda Miklós magvaszakadtával, Nógrád megyében fekvő összes birtokait, köztük a kartali birtokrészt a. n.*
Ezt Werbőczi Istvánnak 1516 márczius hó 2-ikán kelt fassiójából tudjuk. Hazai Okmánytár, II. 402.
Október 1-én Zápolyai János Közép-Szolnokmegyében Abony falut, mely Magyar Benigna halála után rá fog szállani, a. n.*
Az adománylevél az Országos Levéltárban, 22720.
Perényi Gábor Beregmegyében Papi falut Werbőczinek cserében adja a szabolcsmegyei Nagyhalászi faluért.*
Az 1516 feria 4 post Laetare kelt királyi megerősítés a Perényi-levéltárban.
Márczius 1-én süli Ethele Ferencz és Mihály, kik Werbőczinek a magtalanul elhunyt bodoni Csuda Miklós birtokaiba beiktatása alkalmával óvást emeltek, jogigényeikről az ő javára lemondanak.*
A fassio az Országos Levéltárban, 22,757. A következő napon Werbőczi a kartali részbirtokot Ethelei Ferencznek és Mihálynak engedi át, jó szolgálataikért és a tőlük kölcsön vett 600 forint fejében. A fassio: Hazai Okmánytár, II. 402.
1517.
Márczius 26-ikán Lajos király, Sági Balázs magvaszakadtával, Gömör- és Nógrádmegyékben fekvő összes birtokainak felerészét a. n.* 1507–1517 között.
A másik felerészt Szobi Mihály kapta. Az adománylevél, mely az egyes birtokokat nem nevezi meg, Vörösvártt, 38, 20, 1.
Szobi Mihály, az Ungor János magvaszakadtával királyi adományúl kapott birtokokból, Tordamegyében Vecs várát, tartozékaival, úgy mint: Kolosmegyében Batos mezővárost, Alsóbeledény és Répafalva falukat, kissajói és vajalóji birtokrészeket; Tordamegyében Alsó- és Felső-Idecs, Alsó-Felső és Közép-Idecspataka, Felfalu, Kövesd, Vecs falukat, hodaki, leveli, szakali és szász-disznósi birtokrészeket adományozott Werbőczinek.*
Hogy Vecs várát és tartozékait Szobi az Ungor-család magvaszakadtával kapta a királytól, tudjuk Werbőczinek egy d. n. emlékiratából, a budapesti egyetemi könyvtárban. – A Vecs várához tartozó birtokok fel vannak sorolva egy 1532 február 6-ikán kelt királyi oklevélben. (Az Országos Levéltárban.) Mikor engedte át Szobi ezeket Werbőczinek, nem állapíthatjuk meg. Hogy 1518 előtt történt ez, tudjuk Werbőczinek 1518-ban Erdődi Péterrel kötött egyességéből.
1518.
Február 14-ikén Lajos király Kisszeleni Mihály magvaszakadtával, Nógrádmegyében a becskei és kisszelemi birtokrészeket a. n.*
Az adománylevél ugyanott, 38, 23, 1.
Ugyanekkor Perényi Péter királyi főasztalnoktól Zólyom megyében Dobronya várát, Babinasztolicza, Bucsa, Dobronya, Dubova, Kosztelnik, Plisócz, Poruba és Szász falvakat, Breznicska, Osztroluha és Turova falvakban birtokrészeket (melyeket Beatrix királyné 7000 forintért zálogosított volt el Frangepán Bernardinnak és ez leánya kezével Perényinek engedett át) cserében adja Werbőczinek Szabolcs- és Szatmármegyék tizenegy falujában fekvő birtokrészekért.*
A fassio HORVÁTnál, 184. (Frangepán 1515-ik évi fassiója az Országos Levéltárban.)
Ugyanezen évben Werbőczi kölcsönös örökösödési szerződést kötött Erdődi Péterrel, a mely szerint magtalan haláluk esetére amaz leköti Hontmegyében Iván falut; Közép-Szolnokmegyében Nyárasapáti falut; Nógrádmegyében: Bank, Kutasó, Ordas, Terjén, Szente, Thád, Zátok falvakat; Tordamegyében Vecs várat tartozékaival; Zólyommegyében Dobronya várat tartozékaival; – Erdődi ellenben Monoszló, Somlyó, Szarvaskő várakat, a hozzájuk tartozó uradalmakkal.*
A fassio HORVÁTnál, 185.
(Ezen egyesség nem lépett életbe.)
1519.
tavaszán II. Lajos király, Branicskai László magvaszakadtával, Hunyadmegyében: Dumid, Farsovára, Kisboz és Pakura falvakat; Alsó-Tarnócza, Branicska, Baresd, Dalmár Fenestorok, Gyulahuta, Kisbésán, Lungosora, Rabesd, Répás, Szebfalva, Torboz és Vladesd falvakban fekvő birtokrészeket a. n.*
Zápolyai Jánosnak 1519 május 5-én kelt beiktatási rendelete az Országos Levéltárban, 29974
Julius 25-ikén Lajos király, a jószágvesztésre itélt Csúzi János és Menyhért összes birtokait a. n.*
Az adománylevél a vörösvári levéltárban, 38, 32, 1.
1522.
November 23-ikán Lajos király és Mária királyné a Külső-Szolnokmegyében fekvő Abony, Paladics és Tószeg falvakra, a korona jogairól Werbőczi javára lemondanak.*
Az adománylevél az Országos Levéltárban, 23699.
Ebben az évben Lajos király, Kárászi Pál magvaszakadtával, Pestmegyében fekvő összes birtokait n. a.*
Ezen jószágok tárgyában támadott perre vonatkozó írat HORVÁTnál, 237.
Ugyanezen évben Baczur Balázs és neje Zólyommegyében egy birtokrészt adományoznak;* Baczur Balázs és nővérei ugyancsak Zólyommegyében fekvő Breznicze falujokat 309 forintért elzálogosítják neki.*
A fentebb idézett 1550-ik évi fassio szól erről. Az Országos Levéltárban.
A fassio az esztergomi káptalan országos levéltárában, 40, 5, 11.
1524.
Pásztói Ferencz és Zsigmond, magtalan haláluk esetére, királyi jóváhagyással, Werbőczinek kötötték le a Kazai Gyulafi Bálint halála után rájuk szállott borsod-, gömör-, heves-, nógrád- és pestmegyei birtokokat. Ezekre igényt tartott a Putmoki család, melylyel márczius 24-ikén Werbőczi egyességet kötött oly módon, hogy Hevesmegyében a pásztói birtokrészt, Nógrádmegyében Bárkány, Hartyán és Megyerfaluk, Pestmegyében Rátolt falu a Pásztoriakra és családjuk magvaszakadtával a Werbőczi családra szálljanak.*
A fassiót kiadta BÉKEFI: A pásztói apátság története, 467.
(Ez az egyesség nem lépett életbe.)
1525.
Augusztus 25-ikén Pogány Zsigmond Pestmegyében Tápió-Szent-Márton falu felét a. n.*
Az adománylevél Vörösvárt, 38, 15, 2.
Ebben az évben kötött Werbőczi kölcsönös örökösödési szerződést Hédervári Ferenczczel, a kinek magtalan halála után, utóbb birtokainak egy része csakugyan Werbőczire szállott.*
A szerződést nem ismerjük. Későbbi királyi okiratok hivatkoznak rá.
Deczember 10-ikén Batthyányi Ferencz bán felesége Veszprémmegyében Vázson várát tartozékaival, úgymint: Veszprémmegyében Barnag, Csepel, Herend, Kirta, Szőllős, Vázson falvakat; Külső-Szolnokmegyében Abony, Bők, Kekcse, Kürt, Paladics és Tószeg falvakat; végre Nagykőnél a Tiszán szedni szokott vámot a. n.*
Az 1526 január 6-ikán kelt királyi megerősítő oklevél Vörösvártt, 38, 42, 1. A vázsoni vár tartozékait János király 1526 november 11-iki okirata sorolja föl.
1526.
November 11-ikén János király:
a) Batthyányi Ferencz bán hűtlensége következtében Veszprémmegyében Vázson várát a hozzátartozó külső-szolnok- és veszprémmegyei birtokokkal a. n.*
Az adománylevél ugyanott, 38, 42, 2.
b) Szalkai László prímás hagyatékából Borsodmegyében Nyárad falut és Budán a zsidó temető mellett fekvő házat kerttel a. n.*
Ugyanott, 38, 25, 1: 38. 12, 2.
c) Saját családi vagyonából Torna várát tartozékaival; úgymint Torna megyében: Torna mezővárost, Ajcs, Barka, Lucska, Rákó, Udvarnok, Ujfalu, Ujfalucska falvakat és Horváti pusztát; Zemplénmegyében Alsó- és Felsőbénye falvakat.*
A beiktatási rendelet HORVÁTnál, 259.
Deczember 26-dikán ugyanő Nógrádmegyében Agárdon fekvő kúriáját és Budavárában a ferencziek temploma mellett levő házát a. n.*
Az adománylevél Vörösvártt, 38, 18, 1.
1527.
Január 2-ikán János király Tornamegyében Szárd várát tartozékaival a. n.*
Az adománylevél ugyanott, 38, 1, 5.
Márczius végén János király, Szobi Mihály magtalan halála után, összes birtokait, a. n. (Azonban ezeket Werbőczi az özvegynek engedi át.*
Az adománylevelet nem ismerjük, csak a lemondó okiratot. Károlyi-oklevéltár, III. 164.
Ugyanezen esztendőben János király a Ferdinánd pártjához csatlakozott erdélyi Besztercze város tartozékait: Dipcse, Szentgyörgy és Szent-Iván falvakat a. n.*
Az adománylevél Vörösvárt, 38, 1, 6.
1528.
Január 13-ikán János király, Báthori Endre, György és István hűtlensége következtében, Nógrád megyében Buják várát, a hozzá tartozó uradalommal a. n.*
Ugyanott; 38, 38, 1.
Deczember elsején ugyancsak a király a hűtlenség bűnében elmarasztalt Dubraviczki János, László, Márk és Mihály összes birtokait,* köztük Pestmegyében Félegyháza, Gyergye és Szele falvakat n. a.*
Ugyanott, 38, 10, 3.
Ezeket János király 1538 ápril 24-én kelt új adománylevelében nevezi meg. Ugyanott.
1530.
Május 15-ikén János király, Uza Miklós magvaszakadtával összes birtokait n. a.*
Ugyanott, 38, 30, 1.
1531.
Január 6-ikán János király Pestmegyében Káposztáskerti falut n. a.*
Ugyanott, 38, 22. 1.
Január 9-ikén ugyanaz Külső-Szolnokmegyében Törtel falut cserében engedi át Werbőczinek a Pestmegyében fekvő Mende és Oszlár falukért.*
Ugyanott, 38, 9. 1.
Julius 23-ikán szintén a király Külső-Szolnokmegyében Bük falut a. n.*
A királyi beiktatási rendelet az Országos Levéltárban. Gyulafehérvári káptalan iratai. G. 94.
Deczember 13-ikán Hedervári Ferencz végrendeletében Werbőczinek hagyományozza Somogymogyében Lak várát, Tolnamegyében Tamási várát és a móri nemes kúriát, a hozzájuk tartozó uradalmakkal* 1532.
A végrendeletnek 1584-ben készült átirata a Bossányi-levéltárban, a M. N. Múzeumban.
Február 6-ikán János király Tordamegyében Vecs várát tartozékaival, a melyet Werbőczi beleegyezésével (1529 augusztus 22-ikén) Artándi Balázsnak és Pálnak adományozott volt,* újból n. a.*
Az erről szóló fassio az Országos Levéltárban. Acta Diversorum Comitatuum. i. 6, 42.
A beiktatási rendelet és jelentés ugyanott. 1. 5. 47.
1533.
Február 24-ikén János király, Kun György magvaszakadtával, Nógrádmegyében Csered, Hidegkut és Obást falvakban, létező részbirtokokat a. n.*
Vörösvártt. 38, 28, 1.
1534.
Ápril 26-ikán János király, Szomszédvári Henning András magvaszakadtával, Zágrábmegyében Szomszédvára várát, Szelin és Sztubicza kastélyokat, a hozzájuk tartozó uradalmakkal n. a.*
Ugyanott. 38, 35. 1.
1535.
Február 19-ikén János király Szécsi István magvaszakadtával, Gömörmegyében: Szentmárton falut, rimaszécsi és sződi birtokrészeket; Nógrádmegyében Nőténcs falut; Pestmegyében Csaba és Göd pusztákat, Vasmegyében Szigetvár várát a hozzátartozó uradalommal; végre Zalamegyében Letenye mezővárost a. n.*
Ugyanott. 38, 37, 1. és 38, 39, 1.
1536.
János király, Szécsi István magvaszakadtával, Krasznamegyében Bagos és Hosszúaszó falukat n. a.*
Ezt következtetjük Szécsi Péternek 1536 julius 4-ikén kelt óvásából. Ennek XVII. századbeli másolata az Országos Levéltárban. Neoreg. 21, 1, 19.
1537.
Junius 13-ikán János király, Zabari Miklós magvaszakadtával, Tolnamegyében a Telkesi birtokrészt a. n.*
Az adománylevél Vörösvártt.
Október 6-ikán János király elrendeli, hogy Werbőczi Hevesmegyében Csáz és Köre, Külső-Szolnokmegyében Fehéregyház és Szolnok falvakba, melyeket tőle Patócsi Ferencz és Miklós elfoglaltak volt, újból bevezettessék, a mit a budai káptalan foganatosított.*
A budai káptalan jelentése az Országos Levéltárban. Acta Neoregestrata, 834, 11.
Ugyanezen évben Werbőczi Hunyadmegyében Aldiód mezőváros birtokába bevezettetett.*
A gyulafehérvári káptalan jelentése ugyanott. Hunyadmegyei íratok. 1. 1. 7.
1538.
Junius 26-ikán János király lemond a korona jogairól Tolnamegyében fekvő Dalmad és Móri mezővárosokra, melyeket Hedervári Ferencz magtalan halála után, a vele kötött kölcsönös örökösödési szerződés alapján, Werbőczi birtokba vett.*
A királyi okirat Vörösvártt, 38, 16, 2.
1539.
János király, szekcsői Herczeg György magvaszakadtával, Baranyamegyében: Kőszeg várát, Csatár, Danócz, Daras, Hagju, Isip, Kő, Kőszeg, Szentmiklós, Szőllős, Ujfalu, Váralja, Veresmart falvakat n. a.*
Ezt következtetjük Lasztóczi Torma Imre óvásából, a melylyel 1539 október 22-ikén János királyt ezen birtokok adományozásától és Werbőczit elfogadásuktól eltiltja. HORVÁTnál, 285.
János király, Bódogasszonyfalvi Péter magvaszakadtával összes birtokait Baranyában n. a.*
A pécsi káptalan 1539 november 29-ikén kelt jelentése a beiktatás végrehajtásáról. A Dőri-család levéltárában.
1540.
Junius havában János király, az ellene fellázadt Kende Ferenczet jószágvesztésre itélvén, Vecs várát, melyet neki 1533-ban Werbőczi elzálogosított, ennek visszaadja.*
Verancsics 1540 június 24-ikén írja, hogy kegyelmet kapott, de Vecs várát nem kapta vissza. (Munkái, VI. 108.) Perényi Péter 1540 július 13-ikán írja Bécsbe, hogy Frater György kivitte, hogy a portára követül Werbőczi küldetett «cui propterea restituta est arx Vecs». (A levél a bécsi állami levéltárban.)
