25. 1664 FEBRUÁR 20. GRÓF CSÁKY ISTVÁNHOZ.
25.
1664 FEBRUÁR 20. GRÓF CSÁKY ISTVÁNHOZ.
1664 FEBRUÁR 20. GRÓF CSÁKY ISTVÁNHOZ.
Illustrissime Dominć Comes, amice et frater observandissime.
Nagy becsűlettel és szeretettel vettem az Kegyelmed levelét, az török császár manifestumával együtt, – az mely ha ugyan ollyan valóságos: hihető, az Úr-Isten meg akarja verni. Jupiter quem perdere vult, dementat.
Én nem-szintén haszontalanul töltöttem e telet: egész Eszékig az Törökországot az ű Felsége magyar s német hadaival erőssen raboltattam, jeles és alkalmatos várakat megvettem, s kit megégettem, kit most is tartok, az ő Felsége dispositiójáig. S ha még ennyi tántorítást másfelöl is teszen valaki az pogánságon: hiszem Istent, alábbhagy istentelen maga felfuvalkodásában. Kegyelmed penig, édes Gróf Uram, bővebben megérti az ö Felségének irt levelemnek párjából az én szerencsés munkáimot, – kit az Úr-Isten fordítson szegény bántatott hazánknak örömére, tudom Kegyelmed is velem együtt szívből kívánja.
E mellett maradok Kegyelmednek
Csáktornya, 20. Februarii (1664.)
köteles szolgája s atyjafia
C. Nico. a Zríny m. p.
C. Nico. a Zríny m. p.
(Sajátkezű. Eredetije a gróf Csákyak kassai levéltárában. – Századok, 1872. évf. 562. l.)
