II. József reformjai
II. József reformjai
A II. József által kezdeményezett reformok értékét nem külső sikerök, hanem hatásuk után kell megítélni. Sikerök nem lehetett, mert a mellett, hogy tartalmilag ellentétben állottak a fennálló jogrenddel, életbe léptetésöknél az alkotmányos formákat teljesen mellőzték. A nemesség Verbőczyre és a Corpus Jurisra támaszkodva méltán kifogásolhatta Józef uralkodásának formáját s ezen az alapon uralkodásának tényeit is, s ezt annál örömestebb tette, mivel a reformok által fenyegetett jogrend legcsekélyebb megrendülésének az ő kíváltságos állása vallotta volna kárát. József, valamint előde, a nagy királynő reformjai ellen kifejlődött oppozició alapját bizonyára inkább az önzés képezte, mint a magyar alkotmány épségben tartásának szükségérzete; ez utóbbi legfölebb csak annyiban, a mennyiben az alkotmány lényegéhez tartoztak a privilégiumok is. Mária Terézia kormánya 1764 után nem azért válik népszerűtlenné, mert az országgyűlést nem hívja össze, hanem mert a nemesi fölkelés helyett, mely sem a honvédelem, sem a hadviselés követelményeinek nem felel többé meg, pénzbeli adóval akarná a nemesség szűz vállait megterhelni. Az a röpirat, melynek címe: Miért nem szerettetik József császár az ő népétől? csak 1787-ben, tehát József uralkodásának nyolcadik évében jelenik meg Bécsben és nálunk, németül és magyarul egyidejűleg. 1787-ig még a rendi jogokat József újításai nem érintik, senkinek sem jut eszébe jelezni, hogy József császár nem népszerű uralkodó.
