Euryphron
Euryphron, Ευρυϕρων (Galenus), Ευρυϕων (Photius), egyik legkiválóbb képviselője a cnidusi orvosi iskolának az 5. században Kr. e., a mely az ugyanakkor Hippocrates vezetése alatt virágzó cosi iskolának volt a versenytársa. Míg a cosi iskola tagjai a betegek egész szervezetét vizsgálgatták és a gyógykezeléssel a beteg általános állapotára igyekeztek hatni. E., mint a cnidusi iskola tagjai általában, első sorban a megbetegedett testrészekre fordította figyelmét és a bántalmaknak lehetőleg pontos localisatiójára törekedett; így pl. a vesének négyféle, az epének hétféle és a hólyagnak tizenkétféle megbetegedését különböztette meg. Legnagyobb valószinüséggel mondható, hogy E. szerkesztette a cnidusi iskola tantételeinek, γνωμαι Κνιδιαι, második kiadását; Galenus még mindkét kiadást ismerte, de később ezek elvesztek. E. a tüdővészt főleg tejkúrával, nevezetesen női vagy szamártejjel gyógyította, a mi az ő éles megfigyelő képességét igazolja, mert a modern vegyelemzések azt derítették ki, hogy a női tejhez az összes házi állatok teje közül összetételére nézve a szamártej a leghasonlóbb. E. a sebészet terén is kitünt, így pl. genyedő mellhártyagyuladás eseteiben bordacsonkolást, sőt vesetályog eseteiben vesemetszést végzett. Gal. Comm. in. Hipp. de victu in acut. 5. k. 11, 55. Comm. in Hipp. epid. 6. k. 17, 888. Method. med. 7. k. 10, 477. Cael. Aurel. de morb. ac. 2, 16. morb. chron. 2, 10. 3, 8. Phot. Lexicon, cod. 167. ed. Bekker. TI. M.
